fbpx

Két beszédes ábrán a takarmány- és a malmi búza ára

Írta: Gönczi Krisztina - 2024 augusztus 11.

Régen láttunk ekkora különbséget a takarmány- és a malmi búza ára között. Ábráink világosan elmondják, miért volt eddig mindegy a búza beltartalma, és miért lett fontos idén. Vajon mit változtat ez a termelői döntéseken?

búzahalom
A minőségért fizetni kell (fotó: Horizont Média)

Durva hatásoknak kitéve a piac

Nem régen volt 2022, mégis egészen megdöbbentő visszanézni, milyen hatással volt a búza értékére a háború kitörése. Az árak a Covid után magához térő kereskedelemben már egyébként is emelkedőben voltak, ám az a tény, hogy a világ két meghatározó gabonatermelője került konfliktusba egymással, teljesen megvadította, több mint a duplájára emelte őket júliusra.

malmi és takarmánybúza ára
Az adatok forrása: AKI PÁIR

2023 júliusában ismét egy bizarr helyzet állt elő: annak ellenére, hogy nagyon sok volt a gyenge minőségű búza, a takarmányipar többet fizetett érte, mint a malomipar. Ez annak köszönhető, hogy 2022 őszén olyan kevés kukoricánk termett, hogy importálni kényszerültük mellé a belső igények kielégítése érdekében. A megszokott 8 millió tonnás termés helyett alig 3 millió tonna tengeri került a raktárakba, ami megemelte az alternatívaként szóba jövő takarmánybúza árát. (Az árpa ára ugyanekkor nem emelkedett, mivel ebből történelmi csúcsot döntött a 2023. évi aratás.)

A termelő szempontjai

A termelői döntéseket lényegesen befolyásolja a termény potenciális ára. A jó minőségű áruba több tőkét és gondoskodást kell fektetni. Ráadásul a mennyiség és a minőség között van egy kis negatív korreláció, tehát nem lehet egyszerre nagyon sok és nagyon jó búzánk; választani kell. A piac ezeket a szempontokat normális esetben figyelembe veszi, és honorálja a termelő többletbefektetéseit. Nem így a búza esetében, amit a lentebbi ábra kiválóan érzékeltet.

árkülönbség malmi takarmánybúza
Az adatok forrása: AKI PÁIR

Éveken át mindössze pár ezer forintnyi előnye volt a malmi búzának a takarmány minőségégűvel szemben. Emellett 2020 óta extrém piaci kockázatokkal szembesülnek a gazdálkodók, ami szintén nem kedvez a több tőke befektetésének. 2023-ban ráadásul még meg is fordult a helyzet, és a takarmánybúzáért fizettek többet júliusban. A válságsorozatban ekkorra már anyagilag is meggyengült vállalkozások számára egyértelmű volt a döntés: saját fogású magból, kevés inputanyaggal takarmánybúzát kell termelni.

Idén tavasszal még minden reményünk megvolt, hogy a gazdasági döntés ellenére szuper termésünk lesz, de aztán az aratás előtt érkező esők elmosták a reményeket, és lett még egy évjáratunk, ami sok takarmánybúzát hozott. Mivel a mennyiség is jó-közepes, és kukoricából is több lesz, mint 2022-ben volt, a vevők válogatni kezdtek. Júliusra csaknem 7 ezer forintra nyílt az olló a két búzaminőség között, amire hosszú évek óta nem volt példa.

A fenti ármozgásokhoz nyilván kellett az is, hogy a hátterükben álló folyamatok nagytérségi/globális szinten játszódjanak le, és az is, hogy Oroszország éppen ezekben az években döntögesse a búzatermelési rekordjait. Mára mind Franciaországban, mint Oroszországban nagy készletek halmozódtak fel az ó termésből. Takarmánybúzából Dunát lehet rekeszteni. (Lásd: Még soha ennyi búzával nem fordultak rá az új termésre.)

Hogyan dönt a gazdálkodó idén?

A vetőmag-választás és az inputbefektetés szempontjából kedvezhet a malmi búzának a mostani

  1. nagy elszakadás a kétféle búzaminőség ára között;
  2. a tavalyinál 20-40%-kal olcsóbb műtrágya és a 10-40%-kal olcsóbb növényvédő szer;
  3. idén minden gazdaságban képződik nyereség a termelésen.

Másrészt

  1. a vállalkozások továbbra sincsnek jó anyagi helyzetben;
  2. az árkockázatok még mindig magasabbak, mint a háború előtt voltak;
  3. az idei időjárás megmutatta, hogy a termelési kockázatok is jelentősek.

A kockázatkerülő magatartás velejárója a költségek csökkentése. Másrészt ezek a kockázatok már nem akkorák, mint két éve voltak, és kezdünk is hozzájuk szokni, alkalmazkodni. Így elméletileg nyílt némi tér a nagyobb befektetést igénylő fajták, sőt kultúrák előtt.

A Vetőmag Szövetség által meghirdetett búzavetőmagár azonban arról árulkodik, hogy a nemesítőházak nem nagyon bíznak az eladások felfutásában. A csávázott szaporítóanyag tájékoztatóára ugyanis alig 2%-ot emelkedett tavalyhoz képest, tehát az inflációt sem éri el a drágulás mértéke. Úgy tűnik, inkább arra számítanak, hogy marad a visszafogott búzavetési kedv, amit ismét a saját fogású mag dominál.

Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövő nyáron is takarmánybúzát aratunk. A növény gondos kiszolgálása egy jó időjárással párosulva még fordíthat a helyzeten. Annak viszont megint az a vége, hogy „összecsúsznak” az árak.