A nyár derekán trópusi hőségben izzanak a táblák. Aggódhatunk az őszi betakarítás eredménye miatt. A víz és a hőmérséklet eldönti az ősszel vethető növények körét is. Ilyen időjárásra számítsunk idén.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Copernicus (C3S) EU klímaügynökség friss adatai szerint 1991 óta a globális átlag kétszeresével melegszik Európa. Európa átlaghőmérséklete már 2,3 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, szemben a globálisan 1,3 °C-kal. A kontinens 30 legsúlyosabb hőhullámából 23 történt 2000 óta, ebből öt az elmúlt három évben.
A magyarországi időjárás
A Copernicus előrejelzése szerint Magyarország déli részén ezen a héten 8 fokkal lesz melegebb, mint a sokéves átlag. A hőmérsékleti anomália július 22. és 28. között 0,5-2 fok közé mérséklődik, Borsodban pedig visszatérünk a normális hőmérsékleti adatokhoz. Ezzel egy időben Kelet-Magyarországra az átlagosnál 1–5 mm-rel több csapadék hullik, majd a hónap végén „átlagos” esőmennyiséget kap az egész ország. Augusztus 5. és 18. között sajnos ismét az átlagosnál szárazabb időjárás lesz, a megszokottnál 1–5 mm-rel kevesebb csapadék hullik a Kárpát-medencében.
A hőmérséklet július 22-től már nem lesz elviselhetetlenül forró, de egészen augusztus közepéig 1-2 fokkal a megszokott értékek felett lesz, csak Borsod-Abaúj-Zemplénben és Győr-Moson-Sopronban lesz „normális” nyári meleg.
Ezután év végéig kitekintve az időjósok szerint 1-2 fokkal melegebb időjárás jellemzi majd az ország teljes területét, a csapadékviszonyok pedig szeptemberben, novemberben és decemberben átlagosak lesznek, az októberünk pár mm-rel szárazabb lesz a megszokottnál.
Mit jelent ez a mezőgazdaságnak?
A kukorica sorsa ezekben a napokban lényegében eldől: nem lesz jó termésünk. A gazdák kedve ezzel még inkább elmegy a vetésétől. Az ősszel vethető növénypalettában az átlagosnak ígérkező csapadékmennyiség ellenére sem valószínű, hogy nőni fog a repce aránya, hiszen az idei év – az átlagosnál több eső mellett is – rossz emlékeket hagyott a termelőkben. A repce esetében ugyanis a hőmérsékletnek is döntő szerepe van. Az ideihez hasonló meleg telek és a lerövidült tenyészidőszak után kevés elágazódást hoz. A rövid, tavaszi fagyokkal is stresszelt vegetatív fázisban a repce képtelen kibontakoztatni a genetikai potenciálját, a gazdálkodók pedig nem segíthetik a tavaszi indulást extra tápanyaggal: február 15. előtt tilos műtrágyázni a növényt.
Ezzel az ősszel vethető növények köre a szántókon lényegében a kalászsokra szűkülne. Ám ahogy azt idén tavasszal láttuk, az ősz is színesedést hozhat a növénypalettában. A durumon kívül előtérbe kerülhetnek olyan, szeptember második felétől vethető fajok, mint az őszi borsó vagy az őszi mák. Integrációs partner birtokában érdemes fontolóra venni könnyen gépesíthető betakarítású zöldségek (lásd répa) termesztését. Szóba jöhet többéves fűszernövények telepítése is. Sokakban felmerült az ipari/energetikai célú erdőtelepítés gondolata is, ez azonban egy olyan döntés, amit nehéz visszavonni, még úgy is, hogy közben nem változik a szántó művelési ága.
Az idei augusztusig tartó előrejelzésünk az áprilisi fagyok után készült: Most kapott némi esőt az Alföld, de a nyár kemény lesz.
