Egy növényvédő szer kijuttatásának körülményei alapvetően meghatározzák a védekezés hatékonyságát. Nagyon nem mindegy a hőmérséklet, a páratartalom és a szél erőssége. Ebből a szempontból az éjjeli permetezés környezeti paraméterei általában véve jobbak, mint a nappalié, de nem minden hatóanyag esetében, és persze vannak egyéb szempontok is.
Nehéz munka „gyanús” időpontban
A méhkímélő technológia már eleve gyakran kényszeríti egy olyan műszakba a mezőgazdasági cégeket, amit a munkaszervezés és a munkadíjak szempontjából minimum kellemetlennek éreznek. A látásviszonyok is korlátozottak ilyenkor, a gépkezelő pedig fáradt. Plusz, ha menet közben bármilyen technikai hiba adódik, hiányzik a szokásos műszaki támogatás az elhárítására. Vagyis megnő a hibázás lehetősége.
A települések határában – főként a nagyobb várások közelében – a lakosság sem mindig érti, mi történik ilyenkor a földeken, és többnyire leplezendő, „bűnös tevékenységre” gyanakszik. Ez megágyazhat egy olyan rossz viszonynak a cég és a lakók között, ami később alaptalan feljelentgetésekhez vezet.
Több idő, hatékonyabb védelem
Pedig az éjszaki permetezésnek – szakmai és környezeti szempontból – inkább előnyei vannak, mint hátrányai. Egyrészt megnyújtható vele az az egyre szűkülő időablak, ami a védekezés szempontjából ideális növény- és talajállapotot jelenti. Szó szerint „megenné a fene”, ha a növények védelme csak hétfőtől péntekig és 8-tól 5-ig tartana…
Estefelé elülnek a méhek, eláll a szél és csillapodik a nappali hőség, ezzel együtt növekszik a levegő páratartalma. Az egyszikűirtók esetében például kifejezetten előnyös, ha a tapadásukat és felszívódásukat támogatja a levegő párássága. Másrészt ügyelni kell rá, hogy a harmatponton kívül maradjunk: míg a pára jellemzően „ragasztja” a szert, addig a víz lepergeti. A levélherbicidek esetében ez mindenképpen hátrány.
A -fop (pl. quizalofop) -dim (pl. kletodim) vagy -den (pl. pinoxaden) végű egyszikűirtók például igénylik, hogy a levegő páratartalma 60% felett legyen. Ilyenkor a levelek epidermiszét védő viaszréteg is puhább, ami jobb támadási felületet jelent a hatóanyag számára. A talajherbicidek esetében pedig kifejezetten előnyös, ha a nedvesebb éjszakai körülmények között jutnak ki. A levelekről lecsorogva pontosan ott landolnak a permetlécseppek, ahová szánták azokat.
Másrészt egyes hatóanyagok éjjel kiszórva perzselési tüneteket okozhatnak éppen a jobb „behatolási” körülmények miatt. Ilyen hatása lehet például a magról kelő kétszikűeket irtó karfentrazonnak az egyszikű állományokban. A „perzselő” hatású gyomirtók esetében ezért különösen fontos, hogy szorosan tartsuk magunkat a technológiai előíráshoz, és ne csak a kultúrnövény fejlettségét, de a környezeti paramétereket is figyeljük.
Forrás: agrarheute.com.
