Megdöbbentő, de már 50 évvel ezelőtt meglehetősen pontos klímamodellek készültek, azóta pedig csak fejlődött az adatgyűjtés és -elemzés eszköztára.
Optimista-pesszimista scenáriók
A klímamodellek a Föld egész légkörére és az óceánok összességére vonatkoznak. A globális modellek hátránya, hogy kicsi a térbeli felbontásuk, ezért a kisebb skálájú folyamatokat nem képesek vizsgálni. Az előrejelző modellek sosem egy jövőképet rajzolnak fel, hanem pesszimista és optimista forgatókönyveket írnak, egy -tól/-ig sávot jelölnek ki az adott paraméter alakulására. Ez a sáv az időben előre haladva egyre inkább szétnyílik, mivel egyre bizonytalanabbá válik, hogy a számítás alapadatai mennyit változnak a jövőben.
Az előrejelzések vizsgálata utólag
Egyszóval egy hihetetlenül bonyolult és változékony rendszerről van szó. Ehhez képest már a hetvenes években készültek klímamodellek, amelyek meglepő pontossággal jelezték előre a globális hőmérsékleti és csapadékviszonyokat. 2019-ben egy metakutatás során 17 klímamodell előrejelzéseit vetették össze a jelennel, hogy kiderüljön, mennyire voltak megbízhatóak. Ezekből 14 az üvegházhatású gázok globális hőmérsékletre gyakorolt hatását egészen pontosan előrejelezte, kettő a ténylegesnél magasabb értéket várt, míg egy alacsonyabbat.
Információs forradalom
1970 óta rengeteget fejlődött az adatgyűjtés és -elemzés eszköztára. A forgatókönyvek átlaga és a tényleges megfigyelések által kirajzolt hőmérsékleti trend évtizedes távlatban megegyeznek egymással, bár egyes években az El Nino jelenség (mint 2023-ban is) nagyon kiugró értéket hozhat. A rendelkezésre álló adatok sokasodásával és a mesterséges intelligencia színrelépésével egyre pontosabbak és pontosabbak lesznek a klímamodellek is.
2021 októberében Syukuro Manabe japán klímakutatót és a német Klaus Hasselmannt, a Max Plack Intézet korábbi igazgatóját fizikai Nobel-díjjal tüntették ki a klímamodellek terén végzett munkásságukért. Syukuro Manabe alkotta meg az első olyan modellt, ami számolni tudott a légköri szén-dioxid klímahatásaival.
A klíma kérdéséhez kapcsolódik „Regeneratív mezőgazdaság” cikksorozatunk. A 12. rész linkje a korábbi írásokhoz is elviszi az Olvasót.
