Lényegesen csökkent az őszi kultúrákkal bevetett terület Ukrajnában, ennek megfelelően a tavasziaké nőtt. A magyar terményárak szempontjából sem mellékes, hogy miből mekkora termésre és exportra van esélye keleti szomszédunknak. Ezekkel a hatásokkal kell számolnunk.
Jóval kevesebb az őszi kultúra
Ukrajnában nagyjából 19 millió hektár áll a mezőgazdasági művelés rendelkezésére. Azt, hogy mi került ősszel a földbe és mekkora területen, részben az időjárás, részben az egyes növények jövedelmezősége határozta meg. A tavaszi kultúrák rendelkezésére álló terület nagysága is ennek függvényében alakult.
Az őszi vetésű növények által fedett terület 8-9 százalékkal zsugorodott a futó termelési szezonban 2023-hoz képest, a tavasziaké pedig 6 százalékkal bővülhet az USDA elemzői szerint. A legnagyobb visszaesést a repce könyvelhette el, bő 15 százalékkal csökkent a területe, ami most 1,1 millió hektárra tehető. A kalászosok is 6-9 százalékkal kisebb területet foglalnak el, leginkább az őszi árpa iránt csökkent a termelők bizalma (lásd táblázat).
A tavaszi növények közül a napraforgó foglalhatja el a legnagyobb területet, csaknem 5 millió hektárt, ami nagyjából a tavalyival egyezik meg. A kukorica 3,7 millió hektárosra becsült területe azonban 9 százalékos csökkenésnek felelne meg. Lényegesen, 18 százalékkal megugorhat a szója területe, átlépve a 2,1 millió hektárt. A tavaszi árpa területe megközelítheti az egymillió hektárt (+7%), és nő a tavaszi búza és repce területe is.
A szója a legjövedelmezőbb
A tavaszi repce területének megugrása azt mutatja, hogy nem az olajnövényben csalódtak a gazdák, hanem az őszi vetés idején uralkodtak olyan kedvezőtlen körülmények, ami 210 ezer hektár elvesztését okozta. Ezt a növény lelkes tavaszi vetése sem tudta pótolni. A felszabaduló hektárokat idén a szója foglalja el. Ha megnézzük az egyes kultúrák jövedelemtermelő képességét (grafikon), azt látjuk, hogy lényegében csak az olajnövényeken lehetett keresni a háború kitörése óta. Az idei kilátásokat illetően a szakemberek azzal számolnak, hogy a szója válik a leginkább profitábilis növénnyé.
Az őszi vetésektől jelenleg legalább olyan hozamokat várnak, mint az ötéves átlag, és a tavaszi vetések számára is megfelelő még a talaj nedvességtartalma. A szakértők a beáramló import műtrágya mennyiségének növekedését is pozitív fejleménynek ítélik a várható hozamok tekintetében.
A becsült termésmennyiségek most így alakulnak:
- Kukorica: 26,6 millió tonna (-6% vs 2023/24)
- Búza: 21,1 millió tonna (-9% vs 2023/24)
- Árpa: 6,6 millió tonna (nincs változás)
- Rozs: 260 ezer tonna (+7% vs 2023/24)
Az USDA jelentésben nem szerepelnek az olajosok termései, de a korábbi hozamok alapján 4,1 millió tonna körüli lehet a repce termése, ami nem sokban térne el a tavalyitól. Szójából 5,3 millió tonnával lehet kalkulálni, ami csak 2 százalékos bővülés lenne.
Mi kerülhet exportra?
Mióta Ukrajnának sikerült újraindítania a fekete-tengeri kikötők működését, a havi export mennyisége a háború előtti időket idézi. De mivel a két fő gabonaféléből 15 százalékkal csökken a termelés, ennek megfelelően az exportárualap is kevesebb lesz az idei betakarítást követően.
A szakértők ezekkel az exportra kerülő mennyiségekkel kalkulálnak a betakarítást követően:
- Kukorica: 22,3 millió tonna (-9% vs 2023/24)
- Búza: 12,8 millió tonna millió tonna (-27% vs 2023/24)
- Árpa: 2,9 millió tonna (-3% vs 2023/24)
- Rozs: 10 ezer tonna (+100% vs 2023/24)
Mit jelent ez nekünk?
Az ukrán készletek kifogyásával megdrágultak az itteni termények, és mivel 6,2-6,5 millió tonnával csökken a betakarítást követően kiszállítandó gabona mennyisége, nem kell tartanunk áreséstől, sőt. A kukoricának és búzának az ukrán export visszaesése miatt, a tavaszi árpának pedig a németek 12 százalékos területkiesése miatt lehet „normális” ára idén. (Lásd még: Van esély a 70 ezer forintos búzaárra, lesz hozzá termés is?)
Megjegyezzük, hogy hazánkban is lényegesen csökkent az őszi árpa területe (a MezőHír saját becslése szerint több mint 20 százalékkal), a repce stagnál, viszont a napraforgó és a szója terén bővülés várható. Ezekből nem csökken az ukrán termelés és export sem, tehát az árak javulását ettől hiába várjuk. Ha mégis lenne emelkedés, annak más oka lenne (aszály, háború, kőolajár).
