Agrárium: ahol a legfontosabb input a pénz

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 április 08.

Az agrárium finanszírozásigénye más ágazatokkal összevetve kiugróan magas, viszont nem hajlamos a bedőlésre. Ezért normál üzletmenet esetén kedvelik a bankok. A válság viszont érezhetően csökkentette a hitelfelvételi és hitelezési kedvet. Az ágazatnak sürgősen szüksége van támogatásokra, kedvezményesen hitelekre és akár kockázati tőke bevonására is.

vetés
Javában zajlik a vetés, de lesz-e pénz a folytatáshoz? (fotó: Horizont Média)

Idén április 6-án rendezték meg a kecskeméti Agrárium konferenciát a Portfólió szervezői. A tematikát versenyképességi és finanszírozási kérdések dominálták, külön kitérve a vetőmagtermelés, az állattartás és az élelmiszeripar kihívásaira. A konferencia megnyitó beszédeinek fókuszában az agrártámogatások álltak.

Fejezzük be azt, amit elkezdtünk

Feldman Zsolt emlékeztetett rá, hogy 2023-tól a közvetlen támogatások terén jelentős változások várhatók, amelyek érintik a vetésszerkezetet és az alkalmazott gyakorlatokat, ezért fontos, hogy a stratégiai tervünket nyárra elfogadja a Bizottság. Az Agrárminisztérium államtitkára nem hallgatta el, hogy a kormányzat több téren is súlyos feladatok elé néz: „Egyszerre kell kezelnünk a gazdasági helyzetet, a Megújuló vidék, megújuló agrárium program kifizetéseit, és készülnünk kell 2023-ra.” Kérdésre válaszolva az államtitkár jelezte: a kormányzat nem szándékozik további élelmiszerek áfáját csökkenteni, inkább a munkát terhelő adók mérséklésére koncentrál. A költségvetést jelentősen leterhelő vidékfejlesztési pályázatok kapcsán elmondta, épp eléggé lefoglalja most az ágazatot az eddig elnyert kiírások megvalósítása, ezért komolyabb keretösszegű pályázatokat belátható ideig nem hirdetnek meg.

Csak a versenyképes fejlesztést érdemes támogatni

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy még mindig komoly versenyképességi gondokkal küzd a magyar mezőgazdaság. Mint mondta, a világ mezőgazdasága 80%-kal nőtt a 80-as évek óta, Magyarországé ezalatt majdnem 30%-kal csökkent. Az elmúlt hét évben ezen a hátrányon nem sikerült lefaragnunk, ma egységnyi területen kevesebb értéket termelünk, mint Lengyelország. Míg korábban a nemzetközi munkamegosztás feledtette a termelési hiányosságokat, a világjárvány és a fegyveres konfliktus újra felértékelte az önrendelkezést. Gyuricza szavaiból világossá vált, hogy a mérethatékonyság szem előtt tartása elkerülhetetlen a fejlesztések során.

A koncentráció vagy integráció elkerülhetetlen jelenség. A támogatások terén termékpályákban kell gondolkodnunk és ágazati prioritást felállítanunk. Fókuszálni kell a forrásokat. Csak a versenyképes gazdaságokat, a csúcstechnológiát és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó technológiákat szabad támogatni. Ehhez az elváráshoz a képzési rendszert is hozzá kell igazítanunk” – fogalmazott. Prioriást kell hogy kapjon a komplex vízgazdálkodás, az állattenyésztésen belül a baromfiszektor és a tejfeldolgozás, valamint a teljes zöldség-gyümölcs termékpálya.

Detre Miklóstól, a Magyar Államkincstár elnökhelyettesétől pedig megtudtuk: március végéig megtörtént a tavaly beadott egységes kérelmek végkifizetése, és már zajlik az idei kérelmek beadása. A kettes pillérhez kapcsolódó beruházások kapcsán pedig megjegyezte: pályázatonként közel három változásbejelentést kell kezelnie az Államkincstárnak. A 62,5 ezer módosítási kérelem 94 százalékát már elbírálták.

Egyszerűbb legyen a pénzhez jutás

A megnyitó előadásokat követő beszélgetésekből kiderült, hogy a kormányzat céljai között szerepel az, hogy az elnyert pályázati források 50 százalékos előlegének lehívásához ne legyen szükség bankgaranciára, továbbá az 50 százalékos támogatási hányadnak a kamatkedvezmények is részei legyenek. A kedvezményes hitelekre most lesz csak igazán szüksége az agráriumnak – beleértve az élelmiszeripart is –, amikor a piaci kamatok 7-10 százalékra emelkednek. A konferencia további részében is legfajsúlyosabb kérdés a pénz bevonása, és az agrárium számára merőben új konstrukciók bemutatása volt. Erre a Mezőhír következő lapszámában részletesebben is kitérünk.