TMR monitoring, illegális drónhasználat, hatóanyag-kivonások, növényvédőszer-rendelet, európai parlamenti választások, Green Deal és biológiai növényvédelem. Sorolhatnánk, mi minden szóba került Keszthelyen, a MATE Georgikon Campuson három nap alatt. A XXXIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum a tudományos kutatások prezentálásának ugyanúgy helyt adott, mint a szakigazgatási aktualitásoknak, a szakirányítói döntésekre váró gyakorlati problémáknak, pro és kontra érveknek.
Lemaradásunk oka mi magunk vagyunk
Már többéves hagyománya van, hogy a Növényvédelmi Fórumot megelőzi egy kifejezetten gyakorlatorientált prekonferencia, ahol piaci szereplőket bevonva közelebb viszik egymáshoz a gyakorlatot és a tudományt. A közelmúltban voltunk már így növényvédelmi technológiai bemutatón és „drónreptetésen” is, az idei évben pedig a biológiai növényvédelem fogalmával, tévhiteket eloszlató megközelítésével találkozhattunk. A Biocont Hungária Kft. képviseletében Najat Attila ügyvezető, Tóth Ágoston fejlesztőmérnök és Jakab Mariann szaktanácsadó helyezte el a biológiai növényvédelmet az integrált növénytermesztésen belül, szakítva azzal a tévhittel, hogy a technológia alkalmazása azonos lenne a bio- és ökotermesztéssel. A hazai alkalmazás ráadásul hatalmas lemaradással kullog az európai átlag mögött, és ennek oka nem a törvényhozásban, nem az árakban, főleg nem a készítmények hiányában keresendő, sokkal inkább a szemléletben, az akarásban, a belső motivációban, tehát gyakorlatilag magunkban.
Paul Hermann Müller svájci vegyész neve már Tóth Ágoston fejlesztőmérnök előadásában hangzott el, aki nemcsak a Nobel-díjjal jutalmazott szintetikus rovarirtó (DDT) sikertörténetéről, a háborúban tífusz és malária elleni küzdelemben betöltött szerepéről, hanem a későbbiekben kiderülő káros mellékhatásairól is beszélt. Ráadásul a hatóanyag-kivonások korát éljük, aminek következtében olyan, korábban még lényegesnek tartott károsítók válnak „szabaddá”, mint például a repcekártevők, a burgonyabogár, a takácsatka, a körtelevélbolha vagy épp az elmúlt évek közös ellensége, a mezei pocok. Ezekkel párhuzamosan olyan „rég elfeledett” vendégek kopogtatnak be újra nálunk, mint a pajzstetvek, a virágbogarak és aknázómolyok, az olyan új, de tartós károsítókról már nem is beszélve, mint a kukoricabogár, a gyapottok-bagolypille vagy a vándorpoloska.
És ha már a vendég szót használtuk, maradjunk is ennél a hasonlatnál; a lehetőségeink bővülésével gyakorlatilag korlátlanul utazhatunk, aminek az lett a következménye, hogy lassan a növényvédelmi tudással felvértezett turistákon kívül minden utazó csempész haza a táskájában egy kis palántát, egy kis hajtást, de legalább magot emlékbe, a házi kertbe. A következmény pedig újabb és újabb invazív növények vagy vírusok, kórokozók felbukkanása, ami legalább olyan veszélyt rejthet magában, mint a rezervoár területek (elhagyott, műveletlen házi kertek vagy szórványgyümölcsösök) beékelődése az aktív mezőgazdasági területeinkbe.
Megoldás lehet ilyen esetben a biológiai növényvédelem, például a feromonos kezelések, a hasznos élő szervezetek, a mikrobák vagy olyan természetes anyagok, mint pl. az illóolajok, a növényi kivonatok vagy sók. És bár növényorvostól növényvédelmi konferencián hallhattuk az összefüggéseket, a talaj szerepe most sem maradhatott ki a technológiából, hisz használhatunk konvencionális vagy biológiai szereket, de azt a tényt nem kerülhetjük meg, hogy csak egészséges talajon tudunk egészséges növényt előállítani.
Jakab Mariann szaktanácsadó (Biocont Magyarország Kft.) arra az összefüggésre hívta fel a jelenlévő növényorvosok figyelmét, hogy ha tápanyaghiányra egyből műtrágyával, stresszre biostimulátorral, kártevőkre inszekticiddel, betegségre fungiciddel, gyomra pedig gyomirtóval reagálunk, akkor egy-egy problémát ugyan valóban kezelünk, de az egységet látni és érteni nem fogjuk, a mellékhatások felszaporodásával, ráadásul egymásra gyakorolt további hatásaival csak utólag szembesülünk. A párhuzam ebben az esetben egyértelmű a humán orvoslással, amire Merlin Sheldrake már korábban is felhívta a figyelmünket, miszerint mi magunk is ökoszisztémák vagyunk, egy mikrobák alkotta rendszer. Testünkben és a rajta élő negyvenegynéhány-billió mikroba teszi lehetővé, hogy megemésszük a táplálékunkat, és ezek állítanak elő egy sor, az életünkhöz nélkülözhetetlen anyagot. A növényekben élő gombákhoz hasonlóan megvédenek minket a betegségektől, irányítják a testünk és az immunrendszerünk fejlődését, és hatással vannak a viselkedésünkre. Innen már csak egy lépés, hogy a párhuzamot akarjuk alkalmazni nemcsak a táplálékkiegészítők, hanem a mezőgazdasági inputanyagaink vásárlásakor is.
A prekonferencián megismerhettük a Chemark Zrt. növényvédőszer-gyártói tevékenységét, valamint a Bayer Hungária gombaölő szeres portfólióját és a fenntarthatóság elvei mentén fejlesztett digitális megoldásait. A prekonferenciát a Növényvédelmi Intézet szakmai találkozója zárta, a következő napon pedig az ünnepélyes megnyitó és plenáris előadások után az öt szekcióban zajló tudományos kutatásokba nyerhettünk betekintést. Így a herbológia szakterületéről 6, a növényvédelmi állattant érintő kutatásokból 9, a növénykórtan mentén 8, a toxikológiát érintő publikációkból 7 előadást hallhattak az érdeklődők. Az elmélet és a gyakorlat összeütköztetésére 7 előadó vállalkozott, valamint 6 tudományos poszter is bemutatásra került, akik többek között olyan aktuális problémákkal foglalkoztak, mint a napraforgóvetőmag-előállítás kérdései, az aszályos időszakokban kivitelezhető páratartalom-előrejelzések, a legnépszerűbb téma pedig a drónhasználat volt. A fórum ideje alatt szakmai és fotókiállítás is várta az érdeklődőket.
Papírízű javaslatok és válasz nélküli hatástanulmány
A rendezvény harmadik napja maga a Fórum, ahol az Agrárminisztérium, a Nébih, a Magyar Államkincstár, a Növényvédelmi Szövetség és a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara foglalta össze a szakigazgatási, szakpolitikai, de leginkább a szakmai aktualitásokat. A szakmát legjobban kétségkívül a növényvédő szerek fenntartható felhasználásáról szóló EU-rendelettervezet érdekli. Gábriel Géza főosztályvezető (AM) előadásából tudjuk, hogy a rendelettervezet drasztikus növényvédőszer-csökkentést vár el a tagállamoktól, de épp a Keszthelyen elhangzott előadás alapján már azt is tudjuk, hogy az ezt alátámasztó hatástanulmányok nem megfelelőek. Nem mérték fel a döntés esetleges bevezetésének terméshozamokra gyakorolt hatását, az importkitettségből adódó hatásokat, az uniós exportlehetőségek változását és, talán a legérzékenyebb pontként, az élelmiszer- és takarmányárakban bekövetkező változást. És azt sem hagyhatjuk ki, hogy a kivonásokat ellensúlyozó alternatívákat sem mutattak fel.
Miután a Keszthelyi Fórum idején még javában zajlanak/zajlottak a német gazdatüntetések, az erőviszonyok elemzése mellett sem mehetünk el. A tervezetet támogató „sötétzöld” lobbi elsősorban a német-francia tengelypár, szimpatizánsokkal, sőt akár még szigorúbb elbírálást követelő támogatókkal. A másik oldalt képviseli Magyarország is és a mi álláspontunkat támogató szimpatizánsok, összesen 15-18 tagállam, köztük pl. Olaszország és Finnország. A két álláspont azonban kitartó, és hasonló erőviszonyokkal rendelkezik, mindez az Európai Parlamenti választások előtt. A kialakult helyzet elég sajátos. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a növényvédő-szerek felhasználása az EU-ban, így könnyen előfordulhat, hogy a szabályozásra ebben a formában nincs is szükség, mivel a jelenlegi jogi keretek között is teljesülhetnek a kitűzött célok.
Sándor Ildikó
