Mitől lett sláger az édeskömény?

Az édeskömény hódító útja nagyjából 8 évvel ezelőtt indult. Az ökológiai átállást segítő pályázat és a zöldségnövények termeléshez kötött támogatása rendkívül kedvezett ennek a viszonylag kis költséggel előállítható, nem gyomosító, és a talajt tökéletesen fedő növénynek.

Az édesköményt hazánkban alapvetően a magjáért termelik. Akár már a 10 ezer hektárt is elérheti a területe, vagyis közelíti a fénykorában 14 ezer hektáros fűszerkömény-területet. Betakarítása azonban jó, ha a terület harmadán megvalósul. Szerencsére – teszik hozzá a piacot jól ismerők. Ekkora kínálatnövekedésre ugyanis nincs felkészülve a vásárlói oldal. Főként nem ma, amikor lényegében az összes fő- és réspiaci növény értékesítésével vért izzadunk. Termesztése azonban enélkül is kifizetődő, köszönhetően a támogatásoknak. Emellett a növény valóban jó hatással van a talajra és az élővilágra: keveset vesz ki belőle, és sokat ad.

Erősen támogatott növény

Az édesköménynek szinte csak jó tulajdonsága van: termesztése kis költségigényű és egyszerű, amihez magas támogatás párosul. Akkor is megéri „termelni”, ha be sem takarítjuk. Idén minden növény értékesítése nehéz, de jó piaci helyzetben versenyképes a kukoricával.

A magjáért termesztett édeskömény támogatási szempontból zöldségnek számít. A termeléshez kötött támogatáshoz – ami az igénylők és a forint árfolyamától függően nagyjából 100–130 ezer forint hektáronként – mindössze azt várják el, hogy 250 ezer csírával elvessük, a termésmennyiséget nem kell igazolni. Lévén többéves fűszernövény, telepítését legutóbb a 2021/22-es kertészeti pályázatból teljes egészében finanszírozni lehetett. A pályázat a betakarításhoz és a terménykezeléshez is biztosított forrásokat. Ökológiai termelését a legutóbbi kiírásban az átállás két évében hektáronként 1097 euróval (cc. 400 ezer Ft) jutalmazták. 2024-ben már a „fenntartás” éve jön, amikor a támogatás 664 euróra (cc. 265 ezer Ft) mérséklődik. Cserébe érdemes megfontolni a mageladását.

Az édeskömény 4-5 évig is helyben maradhat, de a 2021-es telepítési pályázatban csak 3 év kötelező termelésben tartást írtak elő a növényre, ami egybeesik az ökológiai pályázat kifutásával. Ezért 2024-ben választás elé kerül az, akinek lejár az ökopályázata:

1. Újabb pályázatokon indul. Márciusban ismét nyílik egy telepítési pályázat, míg az ÖKO kiírás novemberre várható.
2. Nem költ a növényre, csak felveszi a termeléshez kötött támogatást. Az állomány már a virágzás előtt lezúzható.
3. Eladja a magját a legtöbbet ígérő hazai felvásárlónak.

Normál esetben van piaca

A növény technológiája egyszerű, sima „gabonagépsorral” megvalósítható, és nagyon szerény: vetőmagja, ápolása, betakarítása nagyjából 200–240 ezer forint közvetlen ráfordítást igényel. Szárítását jellemzően a felvásárló végzi. A mag termelői felvásárlási ára a felhasználási céltól (minőség) és a piactól függően erősen szór, 2023-ban a kommersz mag 300–600 ezer forint volt tonnánként. Vetőmagnak legalább kétszeres áron értékesíthető, ha biominősítésű, legalább négyszer drágább. Biotermelésben fél, konvencionálisban nagyjából egy tonna terméssel lehet kalkulálni.

Szerény igények, sokféle haszon

Mivel sem a növény teste, sem a magja nem vesz ki túl sok tápanyagot a talajból, takarékos kultúrának számít. Tekintve, hogy a magja az érték, leginkább a foszfor- és káliumellátásra kell koncentrálni, nitrogént csak csínján kaphat. Az első évben „gyámoltalanul” indul a növény, a kelés előtti gyomirtás, illetve bioban az azt követő kapálás nem hagyható el. Mire eljön a nyár, már méter magas az édeskömény. Dús zöldje szétterül, gyommentesen tartja a talajt. A vadaknak búvóhelyet nyújt, de táplálékot nem. Akkor virágzik, amikor már a napraforgó is befejezte, a méhek akár szeptemberig hordhatnak róla. Méze aromás, ánizsos jellegű, Németországban a bolti ára kilónként 16–20 euró között mozog. Magyarországon a méhészek eddig csak elvétve futhattak bele édesköménytáblába, de erre már egyre nagyobb az esélyük. Kártevői közül a poloskák és a szúrásuk nyomán fellépő gombás betegségek jelentenek kihívást. Az ikerkaszattermés az első évben csak október végén éri el a betakarítható állapotot, ekkor is 30–40 százalékos a víztartalma.

Több napos, kíméletes szárítást igényel, ami leginkább biomassza-kazános fűtéssel kifizetődő. Ez lehet egy aprítékkazán, de kézenfekvőbb a növénytisztítás hulladékát, a szártörmeléket elégetni. A felvásárló fel van készülve erre a feladatra. A második évben gyorsan, tőről indul a növény, a mag érése egy hónappal előbbre csúszik. Szeptemberben rendszerint jó időjárási körülmények között aratható, de szárítani ekkor is kell. A kaszát nagyjából egy méteres magasságban járatjuk, így magas, talajvédő tarlót hagyunk a táblán. Ezt csak tavasszal vágjuk egészen vissza, vagy végezzük el a tövek kitárcsázását. Az ősszel elpergett magokból fejlődő csíranövények kifagynak, nem gyomosítanak. A növény részletes technológiai útmutatóját azok az integrátorok írják le, amelyek aztán a tisztítás-szárítás-értékesítés feladatát is felvállalják. Érdemes konzultálni a Gyógynövény Szövetséggel, ahol képben vannak az édeskömény-termelők és -értékesítők körével.

Harmadik legjelentősebb zöldségfélénk volt 2023-ban
„Tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású vályog- vagy homokos vályogtalajon termeszthető. Csírázáskor, valamint a szárba indulástól a virágzásig a legnagyobb a vízigénye. Emellett virágzás alatt a hűvös és az esős időt nem kedveli, ekkor ugyanis nem megfelelő a terméskötés” – jellemezte a növényt megkeresésünkre Kerekes Balázs, a Vitafer Hungária Kft. munkatársa. A Vitafer termékek olyan több tápelemből álló szuszpenziós lombtrágyák, amelyek gyorsan, maradéktalanul felszívódnak és hasznosulnak. A szántóföldi kultúrákban, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben is speciálisan alkalmazható készítményeket forgalmazó cég szaktanácsadással is segíti a vásárlóit, ezért fordultunk a fűszernövénnyel kapcsolatban is a kft. képviselőjéhez.

Édeskömény a nagyvilágban és hazánkban
Napjainkban édesköményt a világ valamennyi mérsékelt, illetve meleg éghajlatú vidékén termesztenek. A legtöbbet Franciaországban és Bulgáriában, de Németországban, sőt Egyiptomban is jelentős területen. Hazánkban 7,5 ezer hektáron termesztették, de a változó időjárás okán vetésterülete ugrásszerűen növekszik. A változásokat nagyban befolyásolhatják a pályázatok, támogatások és a külföldi piacok bővülése is. 2023-ban a csapadékos idő és a szél nem kedvezett a növény számára, ezért alapvetően rossz termést könyveltek el a gazdák, ökológiai gazdálkodásban pedig gombabetegségek is erősen fertőztek. „A 2024-es évben is érdemes időben tájékozódnia a gazdáknak, valamint szükség szerint szaktanácsadást is kérni. Vannak ugyanis olyan termékek, amelyek akár ökológiai gazdálkodásban is jól alkalmazhatóak. Például segítik a növények tűrőképességének növelését, ezáltal pozitív hatást gyakorolhatunk rájuk” – hangsúlyozta a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.

Gönczi Krisztina