A szója, mint fehérjenövény élelmiszer-, takarmány- és ipari alapanyagként is kiemelkedő jelentőséggel bír. Nitrogénkötő növényként pedig fontos része a vetésforgónak.
Jelenleg hazánk szójaigényét főleg Dél-Amerikából származó import, általában GM-szójával tudjuk fedezni. A piac azonban igényli a GM-mentes szóját, amelynek termelésére hazánkban lehetőség is van. Ennek ellenére a hazai szója-vetésterület 40 000 ha körül mozog. A területalapú támogatási rendszer átalakulása várhatóan növelni fogja a szója termőterülét.
A szója termesztése nem nehéz, de tanulni kell, és az egyes technológiai elemeket szigorúan be kell tartani. A jó termés egyik alapfeltétele a megfelelő fajta használata. A szója esetében 64 minősített fajta áll rendelkezésre, amelyek sokféle termesztői és felhasználói igény kielégítésére adnak lehetőséget. A hazai és az EU-s fajtalista a genetikai háttér bővülését eredményezte. A fajták száma nagy, ezért a fajtaválasztáshoz kezdő szakembereknek, gazdáknak különösen ajánljuk a szaktanácsadás igénybevételét.
A fajtakiválasztásnál figyelembe kell venni a terület adottságait (talajtípus, pH, tápanyag-ellátottság, gyomflóra, mikroklíma), a felvásárlói igényeket (takarmány, ipari, étkezési, vetőmag), a vetésforgóban betöltött helyét – ettől függően korai vagy későbbi fajtát szükséges választani. Egy-egy fajta a legbiztonságosabb és legnagyobb termést ott adja, ahol a klimatikus és talajviszonyok, a technológiával összhangban, a fajta igényeinek leginkább megfelelnek. Ezért a fajta megválasztásakor az egyik legfontosabb tényező a fajta tenyészideje.
Magyarország alapvetően a szójatermesztés északi határához tartozik, ezért biztonsággal igen korai, korai és középérésű fajták termeszthetők. A tenyészidő hosszát a hőmérséklet, valamint a csapadék mennyisége és eloszlása módosíthatja (plusz-mínusz 2 héttel is), ezért a terület mikroklímáját mindig figyelembe kell venni a fajtaválasztáskor.
A másik fontos termesztési tulajdonság a termőképesség, amelyet a fajta tenyészideje, a termőterület, az agrotechnika és az évjárathatás befolyásol.
A fajták tenyészidejétől, habitusától függően vetendő csíraszám különböző lehet. Fajtától függően az optimális tőszám 450-600 ezer csíra/ha. Az optimálisnál alacsonyabb, illetve magasabb tőszámot nem minden fajta tolerálja megfelelően, ezért a nemesítő vagy vetőmag-forgalmazó ajánlását érdemes betartani.
Az adott termőhelyi sajátosságokhoz leginkább megfelelő fajta kiválasztáshoz a fajtakísérletek is segítséget nyújthatnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kisparcellás kísérletei mellett immár második évben kerültek kivitelezésre a Magyar Szója Nonprofit Kft. által az ország több termesztési körzetében beállított félüzemi fajtakísérletek.
A vizsgált igen korai fajták közül az ES Mentor (3,5 t/ha) és az Sy Eliot (3,6 t/ha), a korai éréscsoport fajtái között pedig az Ns Mercury (3,3 t/ha) kiemelkedően jó terméseredményt adott a kísérleti helyek átlagában. Az északi termesztési területeken végzett kísérleteink eredményei is jól mutatják, hogy egy jól megválasztott igen korai, illetve korai fajtával nagy termés érhető el. A vizsgált 24 db középérésű fajta közül a kísérleti átlagot meghaladó 3,5-4 t/ha termést adott a Steara és az SG Eider is. Ezek a fajták mind az északi, mind a déli termőterületeken magas termésátlagot adtak.
