Egészen júliusig a török, spanyol, görög és olasz dinnye szokott versengeni egymással az uniós piacért, a közép-európai országok szabadföldi termése csak ezt követően indul el és érkezik meg Európa legészakibb államaiba is. Hazánk nagy dinnyeexportőrnek számít ebben az időszakban. A szezon nyújtásának – akár előre, akár hátra – nem sok értelme van, viszont a fajtaszortiment folyamatos felülvizsgálatának annál inkább.
Megjött a kedv a termeléshez
Idén a tavalyinál nagyjából 10 százalékkal magasabb árakkal indítottak a szezont a török kereskedők a dinnyepiacon, aztán az uniós termelők áraiban is hasonló áremelkedést láthattunk. Hazánkba leginkább a földrajzilag közelebb eső olaszok termése jut el júliust megelőzően, és alacsonyabb áron jelenik meg a nagybani piacon, mint a magyar fóliaalagutas vagy az első szabadföldi dinnye. E cikk írásakor, július első felében a legtöbb áruházlánc 400 forintos kilónkénti áron kínálja az akciós dinnyét, és ebben még az olasz, spanyol, görög áruk is képviseltetik magukat. A Budapesti Nagybani Piac árai is gyakorlatilag megegyeznek ezzel. Nagyjából 7 százalékos áremelkedésről beszélünk 2022-höz képest, de a termelők a teljes, mintegy kéthónapos értékesítési időszak bevételét fogják szembeállítani a költségeikkel.
„Legalább a tavalyi árakat kellene hoznunk szezonszinten, de mindig csak egy hetet látunk előre. Ami biztos, hektáronként 4-4,5 millió forintos befektetés után nem elégedhetünk meg egy 1-2 milliós haszonnal, mert az veszélyeztetné a jövő évi indulást” – mondja Dorcsinecz Balázs, a Dombegyházi Euro TÉSZ Kft. ügyvezetője. Náluk idén átlagos mennyiségű, de jó minőségű termés várható.
Ma már nem termelünk annyi dinnyét, mint 20 évvel ezelőtt, amikor még 11-12 ezer hektárra nyújtózott a növény. Negyedakkora területen érlelnek a tövek hektáronként két és félszer több gyümölcsöt. A hozamnövekedés az utóbbi két évben látványos. Míg korábban a 40 tonnás országos átlag is elérhetetlen célnak tűnt, ma már megy az 50 tonnás eredmény is. Ez Békésben nem tűnik nagy kunsztnak, viszont Szabolcsban és a Nyírségben, ahol eddig zömmel magról vetett, extenzív dinnyét neveltek, sokat hozzátett az eredményhez az utóbbi években lezajlott fajta- és technológiaváltás. Ha ez nincs, akkor ma már csak a 100-120 ezer tonnás hazai fogyasztást tudná kiszolgálni a szakma.
Támogatja az idei szép számokat az is, hogy az eddig folytonosan csökkenő termőterület hirtelen bő 300 hektárral növekedett. Tavaly augusztusban ugyanis, amikor Szabolcsban folyik a betakarítás, éppen dinnyehiány volt az európai piacon, és ez szép profitot hozott a helyi termelőknek. Ezért leginkább ebben a térségben nőtt a termelési kedv, az intenzív termelés oroszlánrészét kitevő és főként júliusban értékesítő Békésben már kevésbé – int a TÉSZ-vezető. Hozzáteszi: a tavaszi vetéskor is többen pártoltak át a kukoricától a dinnyéhez, mivel az előbbi tavaly csak kudarcot hozott, és április-májusban sem kecsegtetett jó árral, amikor a terület hasznosításáról kellett dönteni. Egyszóval ne vegyünk mérget a trendfordulóra, de vegyük észre az ágazatban zajló biztató folyamatokat is.
Fajtaváltás az utolsó pillanatban
„Három évvel ezelőtt sikerült az áruházláncokkal együttműködésben egy olyan fajtalistát kidolgozni, amelyik bőtermő és a fogyasztók által is keresett dinnyéket tartalmaz. A lista nem hosszú, ez kifejezett cél is volt, mindössze 4-6 hibrid szerepel rajta, ami lehetővé teszi a homogén, piacképes árukínálatot. Persze vannak, akik nem csatlakoztak a technológiaváltáshoz, de az ő árujuk iránt a nagy felvásárlók részéről nullára esett a kereslet” – folytatja a dombegyházi termelő. Dorcsinecz Balázs szerint a dinnyetermelés is egyre nagyobb rugalmasságot követel.
A fogyasztói igények ugyan eddig is változtak, de most az inflációval együtt ezen a piacon is felgyorsultak az események. Egyrészt a vásárlók elfogadják, hogy drágább minden, másrészt az étkezési szokásokon túl a pénztárca vastagsága is a kisebb méretű gyümölcsök felé tereli a fogyasztókat. A mini dinnyék így egyre keresettebbek, ami a következő fajtaváltást biztosan a méretcsökkentés irányába fogja elvinni. A technológiában nyilván sokáig élni fognak még a meglévő különbségek, hiszen egy őstermelő család számára a magról vetett, extenzív dinnye mindig is eladható lesz a helyi piacon vagy az útszéleken, a nagykereskedelem viszont az oltott palántákkal induló, alagútfóliából vagy sorköztakarásos, csepegtetett öntözővel ellátott állományból fog rendelni magának. Az új fajták a Nunhems, a Syngenta és a Rijk Zwaan nemesítőházakat dicsérik, magyar viszonylatban a patinás ZKI tudott még megbízható fajtákat kínálni a termelés kis részének. A korszerű hibridek már a termőterület 95 százalékát uralják.
Jó termés, jó piac
Míg tavaly mintegy 25-30 százalékkal nőttek a dinnye-előállítás költségei, idén nagyjából 15-20 százalékos a drágulás. Ehhez képest kevésnek tűnik a július elején érvényes, cc. 7 százalékos dinnyeár-emelkedés… „A 400-450 forintos kezdőár mégis jó indításnak számít, és úgy tűnik, hogy július első heteiben maradnak is magas árak. Olaszországban és Spanyolországban idén is extrém időjárási helyzetek voltak, mindkét országban kétszámjegyű termelés-visszaesésről tudunk. A görögországi dinnyére pedig magasabb szállítási költség rakódik rá” – mondja Kovács Zoltán, a Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke Medgyesegyházán. Ez fontos fejlemény volt a termelés derékhadát képező békési dinnyéseknek, a később piacra lépő szabolcsiakat pedig már nem zavarhatja az addigra lefutó dél-európai konkurencia, plusz ők olcsóbb technológiával is dolgoznak.
A szakember szerint idén eddig csak a sárgadinnyét lepte meg a peronoszpóra, a kabakos termésűeket támadó didinella és a dinnyeragya viszont még senkinél nem jelentkezett. Tetű- és takácsatkagondok voltak ugyan, de kezelhetőek, az idei esősebb időt kevésbé is tűrték a kártevők. A gazdaságok alapvetően jó termés elé néznek, 30 ezer tonnányi dinnyénk biztosan marad exportra is. (A magyar export egy kicsivel mindig több, mint a szezon elején beérkező importmennyiség.) Nem tartanak a kötelező akciók gyors árletörő hatásától? – vetem fel a kérdést a Dombegyházi TÉSZ vezetőjének. „A dinnye mindig is akciózandó termék volt” – nevet fel kesernyésen Dorcsinecz Balázs, így ez a rendelkezés szerinte nem sokat változtat az árakon.
Pillanatnyilag jót tesz a piacnak a lassú szezonkezdés. A romániai vendégmunkások még csak pár napja szedik a dinnyét, aztán mehet a láncokhoz. Nemsokára a szlovákok, csehek és lengyelek számára is megfizethetővé válik a hosszan utazó magyar dinnye. „A lengyel piacon egy ideig tartottunk az ukrán dinnyétől, de végül maguk is áruszűkébe kerültek, és idén sem lesz számottevő kivitelük. Most inkább a román és albán termelés felfutását látjuk kissé aggasztónak…” – mondja az ügyvezető.
Két hónapon át kell a legjobbnak lenni
A dinnyetermelés fokozatosan cseng le szeptemberben, de ekkor már mindig rosszabb az idő, és kevésbé ülnek össze úgy a családok, mint a nyári szünetben, nehezebben is fogy a portéka. „Megtehetnénk, hogy júniusban primőrrel indítunk, és szeptember végén is árusítunk, de nincs sok értelme. A szezon elejét elviszi az import konkurencia, a végén pedig bezuhan a kereslet, mindkét időpontban nagyon labilis a piac. Amit tehetünk az az, hogy a fajtapalettával folyamatosan igazodunk az elvárásokhoz. Ha a mini és a magmentes dinnye a keresett, akkor abba az irányba kell elmozdulni, ha a feketét vásárolnák, akkor arra is készülni kell. Minél nagyobb területen, egységes technológiával kell dolgozni, hogy a végén nagy mennyiségű, homogén árut kínálhassunk fel. A TÉSZ-ünk már 41 tagot integrál a fél hektáros felülettől a 20-30 hektáros méretig. Sokáig csak Békés megyéből vásároltunk fel dinnyét, ma már Szabolcsból is van három tagunk. Ez már piaci erő, ilyen dinnyetermelői szerveződés nincs is több az országban” – mondja büszkén a cégvezető.
Szerinte a magyar dinnyének minden esélye megvan a talpon maradásra, még akkor is, ha kemény mezőnyben kell helytállnia. Spanyolország és Marokkó 2021-ben a világ két legnagyobb exportőre volt a kiszállított értéket tekintve. Az olaszok a hetedikek, a görögök a kilencedikek, a franciák a 11. helyezettek voltak. Említettünk néhány „feltörekvő” országot is a közvetlen közelünkben. De amíg a dinnyeszezon két hónapjában árban és ízben versenyképesek vagyunk, nincs mitől tartanunk.
Gönczi Krisztina
