fbpx

Történelmük második legjobb exportévét zárták az ukránok

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 február 25.

Bár harmadával kevesebb terményt tudtak eladni, és a mi fogalmaink szerint azt is rendkívül nyomott áron, még így is csaknem rekord bevétellel zárták 2022-t az ukránok. A top-vásárlóik ma egészen mások, mint a háború előtt. A közhiedelemmel ellentétben a magyar piac messze nem a legfontosabb.

búza kikötőben
A kiváló exportteljesítmény a gabonafolyosó, a dunai kikötők és a vasút együttes eredménye (forrás: 24newshd.tv)

Csak 2021 volt jobb, mint ez

2022-ben Ukrajna teljes exportjában az agrár-élelmiszeripari termékek részaránya 53%-ra nőtt az egy évvel korábbi 41%-hoz képest – jelentette be Mikola Pugacsov az ukrán agrárgazdasági intézet igazgatóhelyettese. Az agrár-külkereskedelem ennek ellenére 15 százalékkal kevesebb bevételt hozott Ukrajna konyhájára. A 23,7 milliárd dolláros forgalom azonban így is a második legjobb adat az ország történetében a 2021-es rekord után (27,9 milliárd dollár).

Már nem Kína a legfontosabb vevő

A mezőgazdasági termékek exportjában az európai célpiacok rendkívüli mértékben megerősödtek a háború egy éve alatt. Az ukrán termékek elsőszámú vásárlója 2019 óta Kína volt, 2022-ben azonban Lengyelország vette át az első helyet, holott egy évvel ezelőtt még csak a hetedik volt a top-vásárlók sorában. Egyetlen év alatt a 2,5-szeresére nőtt a Lengyelországba irányuló ukrán export, elérve a 2,71 milliárd dollárt.

A második legnagyobb fogadóállomás Románia lett, 2,557 milliárd dollár értékben érkezett ide ukrán agrártermék, ami 17-szeres (!) növekedés egyetlen év alatt. A harmadik helyezést pedig Törökország szerezte meg 2,212 milliárd dolláros forgalommal (+51%), majd csak ezután következik Kína (1,888 milliárd dollár) és Spanyolország (1,307 milliárd dollár).

Átmenő forgalom vagy célország?

Meg kell jegyeznünk, hogy az említett európai országok csak tranzitállomások az ukrán termékek számára. Az idei irányuló kivitel legfőbb célja mihamarabb elérni egy biztonságos kikötőt, ahonnan aztán tovább utazhat a termény Afrika vagy Ázsia felé, jó esetben éppen Kínába, a tényleges célállomásra. Magyarország helyzete egészen más az ukrán forgalomban: mi ténylegesen fogadtuk és feldolgoztuk a kukoricát, búzát, hiszen a hazai piac nem tudta ellátni a gyárakat. Ez azzal járt, hogy a belpiacunkon az ukrán árszint lett az irányadó a felvásárlók számára.

Lásd még a témában: Saját gabonaterminálokat építene Ukrajna a fogadó országokban.