Amióta tart az orosz-ukrán háború, a gabonaexport akadályokba ütközik Ukrajnában. Emiatt egyfajta dominó-elv érvénesül a gazdaságban, mert minden mindennel összefügg, és a gazdaság résztvevőit kisebb vagy nagyobb formában érinti. A probléma sokrétű, megannyi tényező alakítja a mostani gazdasági folyamatokat, ami a mi életünkre is hatással lesz.
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés adja a kiindulópontját az egésznek. Ezt 1992. június 25-én Isztambulban írta alá Bulgária, Grúzia, Románia, Oroszország, Törökország, Ukrajna, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Görögország, Szerbia és Moldova. Ők teljes jogú tagállamok, de vannak úgynevezett megfigyelők is, akik a szabályos működést szavatolják (fehéroroszok, horvátok, csehek, franciák, németek, izraeliek, olaszok, lengyelek, szlovákok, amerikaiak). Ez a megegyezés csak akkor működik hibátlanul, ha minden tag betartja annak pontjait. Zökkenőmentes is volt egészen a háború kirobbanásáig. Ahogy teltek a hónapok, sikerült megállapodni a szembenálló feleknek (ENSZ közreműködéssel), és a kereskedelem zavartalanul működött tovább egészen 2023. június 17-ig, amikor lejárt a szerződés, és az oroszok nem újították azt meg. Ennek az egyezménynek pedig az a lényege, hogy az oroszok szavatolják, hogy Odessza, Csornomorszk (Odessza alatt) és Juzsnij kikötőit és az azokat elhagyó szállítóhajókat nem éri katonai támadás, cserébe az orosz gabona és műtrágya szintén szabad utat kap. Az orosz fél azért nem hosszabbított, mert sérelmezte, hogy nem teljesült a megállapodás rájuk vonatkozó része.
A KSH oldalán 2021-es adatok állnak rendelkezésünkre, ezek mutatják az év gabonatermés mennyiségét. Miért fontos ez? Azért, mert képet kapunk arról, hogy mely országoknak van szüksége importra. A 10 000 ezer tonna feletti országokat vettem ki az adatbázisból. Európa és a világ nagy része tehát behozatalra szorul. Az ukrán export kétirányú: szállítanak a fejlődő országokba és a fejlett országokba is. Név szerint: Etiópia, Jemen, Afganisztán, Szudán, Szomália, Kenya, Dzsibuti, Algéria, Marokkó, Nigéria, Egyiptom és Törökország a célpont. Azért tengeren, mert egyszerűbb, mint a szárazföldi közlekedés, a hajókkal nagyobb mennyiséget tudnak vinni. Fontos megemlíteni azt is, hogy 2000-hez viszonyítva Magyarország 1,4 szeresére, Románia 2,6-, Argentína 2,3 szorosára, Brazília 2,41 szeresére, Ukrajna pedig 3,6 szorosára növelte a termésmennyiségét. Folyamatos a csökkenés Németországban és Olaszországban (7%).
| Ország | Ezer tonna |
| Bulgária | 11 639 |
| Franciaország | 66 881 |
| Magyarország | 13 891 |
| Lengyelország | 33 996 |
| Németország | 42 359 |
| Olaszország | 16 568 |
| Románia | 27 791 |
| Spanyolország | 25 511 |
| Egyesült Királyság | 22 369 |
| Ukrajna | 85 339 |
| Törökország | 31 864 |
| Szerbia | 10 261 |
| Egyiptom | 22 301 |
| Argentína | 87 692 |
| Brazília | 112 220 |
| USA | 452 628 |
A problémák az egyezmény megszűnésén kívül:
- az ukrán mezőgazdasági termékek 2024-ig uniós vámmentességet kaptak
- 09.15-ig uniós importtilalom van érvényben az Ukrajnával határos országokban – az onnét származó gabona- és olajos növényeket nem hozzák forgalomba, csak a célállomásig mehet át
- az ukrán gabona minősége
- a magyar és az európai aratási eredmények aggodalomra adnak okot
- nem a fejlődő országokba érkezett meg az ukrán gabona
- az orosz aratási eredmények nagyon jók
- gabona áremelkedés van kilátásban
A vámmentesség azért probléma, mert az értékesítés szállítás közben is megtörtént, a gabona egy része Közép-Európában maradt, nem érte el az afrikai országokat, ezáltal a szomszédos államok gazdáit folyamatos hátrány érte. Az importtilalom erre jó megoldás, de szeptember 15-én lejár, fontos lenne a hosszabbítás. Számszerűsítve az ukrán termények 20%-a érkezett meg a fejlődő országokba, a többi Kínába, Spanyolországba, Törökországba, Egyiptomba, Bangladesbe és Hollandiába. Jogosak azon felszólalások, amelyek Ukrajna tevékenységét támadják. Más miatt is támadás éri őket. Terményeik nem felelnek meg az uniós előírásoknak, egészségügyi problémák is kialakulhatnak a fogyasztás során, mert olyan növényvédő szereket használnak még most is, amit már több évtizede betiltottak, illetve náluk engedélyezett a génmódosított növénytermesztés.
Aratási előrejelzések
Sem nálunk, Spanyolországban, Portugáliában és Észak-Olaszországban sem az elvártak szerint alakultak a betakarítási eredmények, 50-60%-os a csökkenés a tavalyihoz képest. A szárazság és az egyre sokasodó növénybetegségek felezték meg a termést. A kukorica betakarítás is ezeken fog múlni. Az orosz eredmények viszont nagyon jók, ezért nekik innentől kezdve új lehetőségeik nyílnak meg. Érdemes annak is figyelmet szentelni, hogy eddig az egyezmény felbontása nem emelte meg az árakat. Ha viszont hozzávesszük az aratás jelen számadatait, akkor mégis áremelkedés következhet, illetve globális élelmezési problémák is felléphetnek. A megoldást az hozhatja meg, ha Törökország, Kína nyomást tud gyakorolni az orosz elnökre, illetve a napokban megrendezendő Oroszország-Afrika csúcstalálkozó és gazdasági fórum pozitívan zárul majd.
(Az összeállítás forrásai: KSH, Hírstart, consilium.europa.eu/hu)
A hazai aktualitásokról, konkrétumokról már írtunk (Áll a magyar gabonapiac, októberben jöhet a segítség), de a témában ez is érdekelheti: A tavaszi árpa után a napraforgó hozhatja a pluszt.
Kiss Éva
