fbpx

A sokoldalú pohánka

Írta: MezőHír-2022/11. lapszám cikke - 2022 november 23.

A pohánka (Fagopyrum esculentum) érdekes, sokoldalú haszonnövény: zöldtrágya, élelmiszer és gyógynövény is egyben. Színes nevezéktannal rendelkezik, sokféle név jelöli ugyanazt a növényt. Tájegységtől függően gyakran hívják a pohánkát hajdinának, haricskának, hariskának és tatárkának is. Botanikailag a keserűfűfélék (Polygonaceae) közé tartozik, de jellemző felhasználása miatt mégis gabonanövényként tartja nyilván a szakma.

pohánka

A pohánka leírása

Bogernyő virágzata fehér és halvány rózsaszínű. Zöld szárán ülnek jellegzetesen vöröses árnyalatú, szív alakú levelei. A gyors fejlődésű, hosszú ideig virágzó növény 80–120 cm magasra nő. Virágzatát a főszáron vagy az oldalágak végén hozza. Magja háromszögletű, háromélű makkocska. Ezermagtömege 17–25 g.

Tenyészideje

Rövid, átlagosan 90–130 nap, fajtától és vetésidőtől függően. A csíranövény nagyon gyors fejlődésű, 10 nap után borítottsága szembetűnő. Kiváló gyomelnyomó képességét is ez adja. A keléstől számítva 40–45 napra virágzik, magtermését pedig 70–75 nap alatt hozza. A tenyészidőszak hosszától és az időjárástól függően 1,5–2 t/ha termésátlag várható el a növénytől. A szárazságot jól tűri, a csapadék limitálhatja termesztését, ezt a vetésidő megválasztásával lehet ellensúlyozni. Kipusztult vetések után (amennyiben perzisztens gyomirtószer-maradék nincs a talajban) vagy víznyomásos területeken is vethető, ahol a tervezett főnövény vetése meghiúsult.

Termesztése hazánkban

Itthon és a környező országokban elsősorban másodvetésként termesztik, de ritkán fővetésben is előfordul. A talaj iránt nem különösebben igényes, de a nagyon kötött talajokat rosszul viseli. Ezt leszámítva szinte bármilyen talajon sikerrel termeszthető. A talaj mésztartalmával szemben igényes, a savanyú kémhatást is jól tűri, alacsony humusztartalmú talajokon is biztonságosan termeszthető. Mivel általában köztesnövényként termesztik, vetése történhet közvetlenül az elővetemény tarlójába. A mulcs- vagy direktvetés nem csak a műveletszám csökkentésben és a nedvesség megőrzésben játszik fontos szerepet: a köztesnövény jövedelmezőségét nagyban befolyásolja, hogy milyen termelési költség mellett tudjuk a magágy-előkészítést és a vetést megoldani az árpa vagy búza betakarítását követő rövid időablakban.

Nagyméretű szikleveleivel gyorsan takarja a talajt. Talajtakaró, árnyékoló hatásából következően gyomosodási problémák jó kultúrállapotban lévő talajoknál nem igazán jelentkeznek. Mindenképpen korán lekerülő elővetemény után vessük. Leggyakrabban két gabona vagy gabona és kukorica közé kerül. A legideálisabb az árpa elővetemény, de korai búzák után is sikerrel termeszthető. A vetés előtti vakmagágy készítésével jelentősen csökkenthető a felgyomosodás veszélye. Ennek főleg akkor van jelentősége, ha a vetés csak később kap csapadékot, ami az elmúlt évek nyári aszályában fontos tényezővé vált.

A pohánka nagyon fagyérzékeny növény, ezért csak a májustól októberig terjedő időszakban termeszthető. Erre predesztinálja szokatlanul rövid vegetációs periódusa is. A biztonságos beérés érdekében legkésőbb július elejéig vessük el, mert a kora őszi fagyok kárt tehetnek a termésben, főleg akkor, ha kimondottan vetőmagcélú előállítás miatt vetettük a növényt. A korai fagyok csíraproblémát okozhatnak. Az elmúlt években hazai vetőmagcélú szaporítása kb. 800–1000 hektáron történt, termésátlaga 1000–1300 kg/ha értéket mutatott. Vetőmagnormája fajtától és ezermagtömegtől függően 50–70 kg, sortávolsága dupla gabonasortáv, a vetésmélysége 2-3 cm.

Tápanyagigénye

A pohánka tápanyagellátásáról köztesnövényként nem szokás külön gondoskodni. Az elővetemény tápanyagellátása során gondoljunk rá vagy próbáljuk meg a vetésforgó szinergiáit kihasználva kielégíteni csekély igényeit. A pohánka tényleg rendkívül igénytelen növény. Ha mégis az intenzív termesztés mellett döntünk, a következőket érdemes megfontolnunk:1 tonna szemterméshez a növény 23 kg N-t, 9 kg P2O5-t, 20 kg K2O-t vesz fel. A virágkötődés fokozására bórtartalmú lombtrágyákat alkalmazhatunk a vegetációs időszakban. A foszforműtrágyák hatásukat elsősorban a magtermés növelésében és az érés gyorsításában fejtik ki. A káliumműtrágya a szárat szilárdítja, a mag csírázóképességét fokozza. A nitrogénbőség a vegetatív részek növekedését eredményezi.

pohánka
A pohánka gyors fejlődésű, hosszú ideig virágzó növény

Betakarítása

Deszikkálása az egyre nagyobb mértékű élelmiszeripari felhasználása és a diquát-dibromid lassú kiszorulása miatt egyre kisebb jelentőségű. A gyakorlatban egyre inkább a kétmenetes betakarítás terjed. A rendre kaszált állományt 2–4 nap utánszáradást, utóérést követően arathatjuk. A rendfelszedő adapterrel felszerelt gabonakombájnnal a 20–25% vizet tartalmazó pohánka még szépen betakarítható. A magas víztartalom miatt nagyon fontos azonban az aratást követő azonnali feldolgozás. A kitisztított magot kíméletesen szárítjuk, míg a szem nedvességtartalma 13% lesz. Ha vetőmagcélra szárítjuk, nem szabad a magokat 40 °C-nál magasabb értéken kezelni. A tisztítás és a szárítás elmaradása a magok befülledéséhez, csíravesztéséhez és penészesedéséhez vezet. Ez nemcsak a vetőmagcélú, hanem az élelmiszeripari feldolgozást és felhasználást is lehetetlenné teszi.

pohánka
Az aratás akkor kezdhető meg, ha az alsó virágokból fejlődött magok barnák, a középsők pedig már az érés biztos jeleként színeződnek

Az aratás akkor kezdhető meg, ha az alsó virágokból fejlődött magok barnák, a középsők pedig már az érés biztos jeleként színeződnek. Általános jelenség, hogy ilyenkor a legfelső virágok még nyílnak, ezzel azonban nem szabad foglalkoznunk. A termés döntő részét az alsóbb virágok adják. A kombájn cséplődob-fordulatszámát célszerű 500–600 ford./min. fordulatszámra csökkenteni, és a dobkosár nyílását tágra nyitni, mert az érett makkocskák könnyen törnek.

pohánka
Nem szabad a magokat 40 °C-nál magasabb értéken kezelni

Gyomosít vagy sem?

A pohánkát gyakran éri vád annak esetleges gyomosító hatása miatt. A helyzet az, hogy ennek mértéke helyes vetésforgóval, átgondolt termesztéstechnológiával, valamint a vetési idő pontos megválasztásával kezelhető, átlagos szinten tartható. Ne felejtsük el, hogy a pohánka rendkívül fagyérzékeny. Hosszú virágzása és egyenetlen érése miatt fontos a leforgatás, terminálás (zöldtrágya) és a betakarítás (vetőmag, élelmiszer) időpontja. Ha odafigyelünk az időzítésre, a talajba kerülő életképes magok aránya elenyésző problémát okoz a várható előnyök mellett.

Közkedvelt zöldtrágyanövény, rövid tenyészidejének köszönhetően 60 nap múltán tekintélyes mennyiségű biomassza dolgozható be a talajba.

Hatása és fogyasztása

Nemcsak a búza kiváltására alkalmas a gluténmentes diétát követőknek, hanem értékes beltartalmi mutatói miatt funkcionális élelmiszer, gyógyhatású élelmiszer-alapanyag is. Fogyasztásának számtalan kedvező élettani hatása van. A fehérjedús (11–14%) mag ritka vitaminokat tartalmaz nagy mennyiségben (pl. E, B1, B2). Fehérje-összetétele gazdag, 12-féle aminosavat (pl. lizin, triptofán) tartalmaz. A sikérmentes kásanövényt hántolás után köretként vagy hurkatöltelékként fogyasztják. Lisztjét tésztafélék alapanyagaként és adalékként hasznosítják. A hántolási veszteség kb. 30%-ra tehető. Nyugat-Európában levéllisztje magas purin- (P-vitamin) tartalma miatt keresett gyógyszeripari alapanyag. Az utóbbi években az egészséges táplálkozás iránti érdeklődés újra növeli a pohánkamag iránti keresletet.

pohánka
Gabona kombájnnal a 20–25% vizet tartalmazó pohánka szépen betakarítható

A pohánka mint állati takarmány

Felhasználása eddig az állatok takarmányozása szempontjából nem volt jelentős. Ettől függetlenül 30-40 napra betakarítható zöldtakarmányként. Szára nem fásodik, mégis kevésbé jelentős takarmány. Zöldtermése 15–20 t/ha. Az állatok szoktatása után más, ízletesebb zöldtakarmánnyal keverve etethető. Abraktakarmánynak csak hántolva alkalmas, mert a pohánka héjának festékanyagai bőrgyulladást (fagopirizmus) okozhatnak, birkáknál és sertésnél mérgezési tünetekre számíthatunk. A baromfiknak hántolás nélkül is adható.

A pohánka nagyon jól mézelő növény, méhészeti jelentőségét hosszú virágzási ideje és intenzív nektárkiválasztása adja. Fontos még ezen kívül, hogy méhlegelőként épp abban az időszakban kínál gazdag hordást, amikor a nagyobb állományok csak korlátozottan találnak táplálékot.

Nem csodanövény, de sokoldalú felhasználhatósága, aránylag könnyű termeszthetősége, rövid tenyészideje, valamint a talajra gyakorolt pozitív hatása miatt ideális választás lehet sok gazda számára, akik a vetésforgó optimalizálására, a bevételek növelésére vagy épp az ökológiai átállásra törekszenek. Termesztése külön gépberuházást nem igényel, a gabonatermesztés hagyományos gépsorával megoldható a vetésforgóba illesztése.

Kártevőkkel és kórokozókkal ez idáig nem igazán kellett számolnunk. A pohánka vegyszermentesen termeszthető, növényvédelmével a gyakorlatban nem kell számolni. Épp ezért mind a konvencionális, mind a biotermesztésben kedvelt, profitot hozó köztesnövény lehet, egytápnövényű károsítója nincs. Vetőmagcélú termesztése esetén, a későbbi tisztítási problémák miatt nagyon figyeljünk oda az arankára, vadzabra, tatárpohánkára, szulák keserűfűre, parlagfűre és a csattanó maszlagra.

SZERZŐ: SÖJTÖRI ANDOR