Itt az idő, el kell adni a termés felét. Most a nemzetközi helyzet is kedvező ablakot nyitott a gabona-értékesítésre.
Vége a tengeri áruszállításnak
Július 18-ától hivatalosan vége a gabonafolyosó egyezménynek – legalábbis addig, amíg Moszkva feltételei az áruszállításra és a nemzetközi bankrendszerre történő visszacsatolásra nem teljesülnek. Közvetlenül ezután a bejelentés után Oroszország rakéta- és drónzáport küldött Odesszára és a csornomorszki kikötőre. A támadás következtében megsérült a Kernel, a Viterra, a CMA CGM Group nemzetközi kereskedők gabonakezelési infrastruktúrája, amelyek teljes helyreállítása legalább egy évet vesz igénybe.
Moszkva közölte: mostantól minden ukrán kikötőbe tartó hajó katonai célpontnak minősül. Válaszul az ukrán védelmi minisztérium is ugyanígy nyilatkozott az orosz kikötőkbe belépő hajókról. A fokozott veszély miatt Kijev csütörtök óta tiltja a hajóközlekedést a Fekete-tenger keleti felében (Herszontól keletre), ami Odesszát elvileg nem érinti, a gyakorlatban azonban megszűnt a térségben a hajóforgalom.
Kockázatok növekedése
Ukrajna azt javasolta az ENSZ-nek és Törökországnak, hogy háromoldalú egyezmény formájában folytassák a gabonafolyosó működtetését, beleértve a hajók ellenőrzését. Mint arról már írtunk, ennek hatalmas kockázata van a háború eszkalációjára. Emellett az EU-tól azt kérte Kijev, hogy növelje a szárazföldi „szolidaritási útvonalak” kapacitásait, különösen a dunai hajózás, az adriai és a balti közlekedési folyosók közös fejlesztését szorgalmazta.
Pillanatnyilag az ukrán dunai kikötőkbe belépő hajók is veszélyben „érzik magukat”, a biztosítási költségeik ismét tovább növekedtek. Nőni fog a vasúti szállítás költsége is, mivel jószerivel ez maradt az utolsó, nagyobb áteresztő képességű fuvarozási megoldás az ukrán gabona számára. A gabonafolyosó működésének ideje alatt közel 33 millió tonna terményt tudtak a tengeren keresztül célba juttatni az ukránok. A 2022/23-as értékesítési szezonban szinte hajszálpontosan a termények fele indult el a tengeri kikötőkön keresztül, míg a többi szintén fele-fele részben vasúton és folyami kikötőkön keresztül távozott. Azaz az alternatív szállítási útvonalakra mostantól dupla terhelés hárul, amivel nem lehet mit kezdeni.
Most kell lépni!
A kalászosok betakarításának hajrájában nem is jöhetett ennél rosszabb hír az ukrán gazdálkodók számára, de a magyar termelők kilátásain is sokat ront a helyzet. Ha a gabonafolyosó ügyében nem lesz megoldás, akkor csökken az esélye annak, hogy szeptember közepe után is fenntartható a gabonastop-tilalom Magyarországon.
A támadás után az európai tőzsdéken a hét elejéhez képest 6-9%-kal emelkedtek a gabonapiaci jegyzések, majd szinte ugyanennyit zuhantak. Most Párizsban a szeptemberi búza 248-249 eurót ér, ami a magyar fizetőeszköz gyengülésével együtt is 94-95 ezer forintnak felel meg. Az ukrán búza és kukorica ára is ugrált néhány dollárt, most hasonlóan nyomott szinten van, mint két hete. Bölcs dolog, ha legkésőbb szeptemberig eladjuk az árpa és búza felét, malmi búza esetében érdemes célként a 70 ezres árat kitűzni. Ez mind a nyugati, mind a keleti árakhoz és szállítási lehetőségekhez mérten méltányos elvárás a termelők részéről, ennél olcsóbban most a kereskedő sem tud az áruhoz jutni.
