Július 18-án zárulhat a gabonafolyosó, és ennek a legutóbbi robbantások után nagy a valószínűsége. Főként, hogy az oroszok már korábban felkészültek rá, hogy a nem működő ammóniavezetéket kiváltsák egy új terminállal. Az ukránok B terve hajmeresztő.
Kiiktatták Odesszát az ammóniaszállításból
Ukrajna külügyminisztériuma szinte biztosra veszi, hogy Oroszország nem fog hozzájárulni a gabonafolyosó fenntartásához. A Togliatti-Odessza ammóniavezeték megrongálása lehet az egyik ürügy az egyezményből való kilépésre, holott az Uralchem az év végéig megnyitja Oroszország első ammóniaterminálját a Kercsi-szorosban – adta hírül a TASS hírügynökség. Az oroszoknak valójában már nincs szükségük rá, hogy az ammónia Odesszában történő hajóra szivattyúzásáért könyörögjenek. Ami pedig az exportteljesítményüket illeti, itt írtunk róla, hogy kiváló számokat hoznak a SWIFT-bankrendszerről történő lekapcsolásuk ellenére is: Panaszkodnak, közben az EU-t és Ukrajnát is lenyomják.
Nem kell ide orosz ellenőrzés!
Eközben az ukránok már többször is hangoztatták: az orosz ellenőrök kihagyásával is folytathatónak látják a kereskedést a Fekete-tengeren. Ennek egyszerű módja, ha olyan feleket vonnak be az ukrán kikötőkbe tartó hajók ellenőrzésébe, amelyek érdekeltek abban, hogy eljussanak hozzájuk a gabonaszállítmányok. Ilyenek az afrikai országok és Kína, aki korábban már jelezte egy „béketervben”, hogy számít a tengeri útvonal fennmaradására.
Az ukrán javaslat arra épít, hogy az Orosz Föderáció kijelentette: nem fenyegeti a polgári hajókat. Ezek után nemzetközi kalózkodásnak, terrorcselekménynek tekintenék, ha gabonaszállító hajókat érne katonai támadás. „Az oroszok bármilyen támadása ilyen hajók ellen újabb szankciókhoz vezetne, egészen a Boszporusz lezárásáig az orosz polgári hajók előtt” – mondta az ukrán Politikai Elemző Központ vezetője, Volodimir Golovko.
Kockázatos terv
A B terv rendkívüli kockázatokkal jár a háború eszkalációjára nézve, mivel NATO-beavatkozást követel az ukrán teherhajók megtámadása esetén. Innentől kezdve Kínának, Törökországnak és az arab térségnek is állást kellene foglalnia a háborúzó felek között…
Kína ebben a szezonban havonta több mint egymillió tonna búzát importált, közelítve a 13 millió tonnát, így a kukorica és a szója után ebből a terményből is a világ elsőszámú vásárlója lett, ami elsősorban a rekordnagyságú ausztrál termésnek köszönhető. Idén azonban nem számíthat sok árura ebből a térségből az aszály miatt. Törökországról is tudni érdemes, hogy import búzából lett világelső a lisztexportban, és az idei aratás náluk sem sikerül jól. Az orosz búzára mindkét országnak szüksége lenne, ahogy Észak-Afrikának is. Így nehéz elképzelni, hogy egy éles helyzetben az orosz hajók blokkolását követelnék a Fekete-tengeren.
