Klímaváltozás, fenntartható fejlődés, egészségesebb élelmiszer – mind olyan dolgok, amik egyre többet foglalkoztatják a lakosságot. A termelő meg éljen meg úgy, ahogy tud… A minap olvastam, hogy 2050-re összeomlik a rendszer, és a föld lakosságának minimum a fele a kihalás szélére sodródik. Lehet, hogy most kell hátra dőlni? Azonban azt is írták, hogy ha rákapcsolunk, akkor lehet még változtatni. A kérdés az, hogy van-e hajlandóság a változtatásra, vagy csak meghallgatjuk az előrejelzéseket, és az egészből csak annyi marad, hogy lesz-e holnap eső vagy sem?
Talpunk alól a vizet? Inkább céltudatos talajművelést!
A Föld megmentése érdekében mindenki tud tenni, még az is, aki a 10. emeleten lakik. Az is igaz, hogy a klímaváltozás, ha akarjuk, ha nem, itt van és jön, a tevékenységünkkel csak a sebességre van jelen tudomány szerint ráhatásunk. Megállítani vagy fordítani rajta óriási erőfeszítés lenne, és nagyon sokaknak az érdekeivel ellentétes is. Mit tehet a termelő? A nagy változásra kevés ráhatással van, de helyben kis lépésekkel sem jut el messzire. A talajművelés terén kell valamit változtatni. Technológiát kellene váltani. Az öntözés sem kiút, főként, ha a talpunk alól húzzuk ki a vizet.
A technológiaváltás, a mulcsos, ill. a takarónövények használatán alapuló technológia egyből magával hozza, hogy valamelyest egészségesebb lesz a föld, így a benne előállított növény is. A minimális, céltudatos talajművelés a már meglévő mulcskultivátorokkal, betétek cseréjével, vagy akinek nincs, annak új, de jól körüljárt beruházásokkal valósítható meg. Érdemes a műtrágyát is a talajműveléssel egy menetben kijuttatni, ugyanis így is menetet spórolunk, és kihasználhatjuk a depóműtrágyázás előnyeit.
Trágyázás, takarás, tömörítés
Őszi alapművelésben a műtrágya és a takarónövények egyszerre is kiadagolhatók. A takarónövény terminálása télen fagyon a legegyszerűbb. Tovább hagyjuk élni, jobb lesz a talajnak, azonban egy kicsit nehezebb terminálni. Vagy totális gyomirtót használunk (amit az utóbbi időben egyre többen, több helyről megkérdőjeleznek az egészség szempontjából), vagy talajművelést, de ekkor már az kissé intenzívebb kell hogy legyen.
A takarónövénybe való vetés másabb, mint a hagyományosan elművelt felületbe történő. A legtöbb vetőgép, még ha el is tudja végezni, azáltal, hogy a talaj nedvesebb, a vetőbarázda körül találkozunk a gonddal. A nedves talajt könnyen túltömöríthetjük, ezenfelül a vetőbarázdát nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk bezárni.
A Maestro-hoz lezáró tömörítőhengerből többfélét lehet rendelni azért, hogy a legkülönbözőbb talajszerkezethez a legoptimálisabbat tudjuk használni.
A technológiaváltást a Maestro és NT vetősín kombinálásával egyik legkönnyebb meglépni. A gyérsoros növényeket 50–75 cm-re tudjuk vetni, a sűrű sorost pedig 15 cm-re az NT vetősínnel. A vetőgép-kombinációnál a nagy tartály 3500 l-es, osztott, szemenkénti vetőegységnél kétféle műtrágyát tudunk kiadagolni, aprómagnál pedig lehet mind vetőmag vagy vetőmag és műtrágya.
A hullámos tárcsák a TurboDisc vetőcsoroszlyák előtt magágyat készítenek így a min-till, illetve no-till vetések gond nélkül elvégezhetőek. Egy alap-, két vetőgép, kisebb beruházási költség – Maestro DV.
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN +36-30/743-0302
