Az üvegházi LED-világítás terjedése nemcsak energiamegtakarítást hoz, hanem új páratartalmi és növényélettani kihívásokat is. A termelőknek a klímaszabályozást is hozzá kell igazítaniuk az új technológiához.
A LED nem csak kevesebbet fogyaszt
Az üvegházi termesztésben egyre gyorsabban terjed a LED-világítás, elsősorban az energiahatékonyság miatt. A technológiai váltás azonban nem áll meg a villanyszámlánál. A LED-ek másképp hatnak az üvegházi mikroklímára, mint a hagyományos nagynyomású nátriumlámpák, ezért a páratartalom, a levélhőmérséklet, a növényi párologtatás és a betegségnyomás is átalakulhat. Avraham Arbel üvegházi klímamérnök, a DryGair zárt rendszerű páramentesítési megoldásának fejlesztője szerint sok termelő az energiamegtakarításra koncentrál, miközben alábecsüli a LED-ek klímahatását. A probléma lényege egyszerű: a LED kevesebb sugárzó hőt ad le, ezért a levelek hőmérséklete alacsonyabb lehet, a növények párologtatása pedig csökken.
Ha kevesebbet párologtat a növény, borul az egyensúly
A hagyományos HPS-lámpák jelentős hőt termeltek, ami a levelek aktivitását és párologtatását is erősebben hajtotta. A LED-eknél ez a hőhatás jóval kisebb, így a növény kevesebb nedvességet ad le az üvegházi levegőbe. Ez elsőre kedvezőnek tűnhet, de a valóság bonyolultabb. A kisebb levélhőmérséklet és a megváltozott párologtatás miatt nőhet a relatív páratartalom, fokozódhat a páralecsapódás kockázata, és csökkenhet a növényi aktivitás. Ez különösen éjszaka vagy lámpaoltás után válhat látványossá, amikor a hőmérsékleti és nedvességi viszonyok gyorsan változnak. Korábban arról is írtunk, a világításon kívül mire kell még figyelni egy üvegházban.
A pára nem csak egy szám a kijelzőn
A túl magas páratartalom nem egyszerűen komfortkérdés az üvegházban. A növényvédelmi kockázatok is nőhetnek. A nedvesebb, párásabb környezet kedvezhet több betegségnek, köztük a botritisznek és a lisztharmatnak. Emellett a biológiai növényvédelem hatékonysága is romolhat, ha a klíma tartósan eltér az optimálistól. A növények fejlődése is változhat: puhább növekedés, lassabb tápanyagfelvétel, elhúzódó termesztési ciklus és minőségbeli eltérések jelenhetnek meg. Vagyis a LED-re váltás nemcsak technológiai beruházás, hanem termesztéstechnológiai újratervezés is.
A zöldséghajtatásban nagyobb a tét
A kihívás különösen erős lehet a zöldségnövényeknél. A paradicsom, uborka és más magas támrendszeres kultúrák sűrű lombfalat képeznek, miközben nagy a párologtatási kapacitásuk. A sűrű növényállományban könnyen kialakulhatnak mikroklímák, ahol a levegő mozgása gyengébb, a páratartalom magasabb, a betegségek kockázata pedig nagyobb. A probléma azért alattomos, mert nem mindig az egész üvegházban jelentkezik egyformán. Lehet, hogy a központi klímaadatok elfogadható értékeket mutatnak, miközben a növényállomány belsejében már kedvezőtlen a páraviszony. Ez a hozamban, a minőségben és a növényvédelmi költségekben is visszaüthet.
A szellőztetés már nem elég jó válasz
A hagyományos üvegházi páraszabályozás egyik alapja a szellőztetés. Ez valóban képes nedvességet kivinni a termesztőtérből, csakhogy közben hőt és szén-dioxidot is veszít a rendszer. Energiahatékony, zártabb üvegházakban ez egyre nagyobb ellentmondást jelent.
Ha a termelő párát akar csökkenteni, kinyitja a szellőzőket. Ezzel viszont elveszíti az értékes meleget, csökkenhet a CO₂-szint, nőhet a fűtési igény, és kevésbé stabil lesz a klíma. A modern üvegházban a szellőztetés sokszor már nem megoldás, hanem kompromisszum.
Zárt rendszerben kellene kezelni a párát
A DryGair megközelítése szerint a jövő egyik kulcsa a zárt rendszerű páramentesítés lehet. Ennek lényege, hogy a rendszer eltávolítja a nedvességet az üvegház levegőjéből, miközben nem engedi ki a meleget és a szén-dioxidot. Így stabilabb klíma alakítható ki, kisebb energiaveszteséggel. Az újabb berendezések már kifejezetten nagy sűrűségű zöldséghajtatásra készülnek. A közölt adatok szerint egy ilyen egység óránként akár 43 liter nedvesség eltávolítására képes, miközben körülbelül 9,5 kWh energiát használ, és mintegy 20 ezer köbméter levegőt mozgat meg óránként. A cél nem csupán a pára csökkentése, hanem az egyenletesebb légmozgás és a stabilabb növényállomány-klíma.
Magyar termelőknek is tanulságos
A magyar üvegházi és fóliás termesztésben is egyre fontosabb kérdés az energiahatékonyság. A LED-világítás vonzó megoldás lehet, de önmagában nem old meg mindent. Aki világítást vált, annak a párakezelést, a fűtést, a szellőztetést, a CO₂-stratégiát és a növényvédelmet is újra kell gondolnia. A LED tehát nem egyszerű lámpacsere. A termesztés teljes klímastratégiáját érinti. Aki csak az árammegtakarítást nézi, könnyen belefuthat abba, hogy a kisebb energiafogyasztás mellett nő a betegségnyomás, romlik az állomány aktivitása, vagy elhúzódik a termesztési ciklus.
Forrás: hortidaily
MezőHír Tudástár: üvegházi LED-világítás – energiahatékony termesztéstechnológiai fényforrás, amely a hagyományos lámpáknál kevesebb sugárzó hőt ad le, ezért módosíthatja a levélhőmérsékletet, a növényi párologtatást, a páratartalmat és a betegségnyomást, így alkalmazása a klímaszabályozás, párakezelés és növényvédelem újratervezését igényli.
