A német „zöldgondolkodás” nem újkeletű gondolat. Ezt jól reprezentálja a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche = IGW) Berlin, amely kontinensünk meghatározó nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti kiállítása és vására. A rendezvényre a világ számos pontjáról érkeznek kiállítók, széles termékportfóliót bemutatva.
Az IGW a „hagyományos profil” mellett az olyan aktuális társadalmi kérdéseknek is platformot biztosít, mint a klímavédelem, az újrahasznosítás, az erőforrások megőrzése és a fenntartható földhasználat. Az idei kiállítást és vásárt január végén rendezték meg. A berlini kiállítás keretei között került sor a Startup Days-re, amely a most induló, de nagy növekedési potenciált magukban hordozó cégek seregszemléje. A startup vállalkozások legjobbjait három kategóriában díjazták is. Az agrárium szemszögéből két vállalat tevékenysége lehet érdekes, ezért az alábbiakban röviden bemutatjuk őket. A Startup Days összesített nyertese az osnabrücki Seedalive elnevezésű cég lett, amelyik egy új, hatékony és reprodukálható módszert fejlesztett ki a növényi magvak csírázóképességének előrejelzésére.
Az Innováció kategória legjobbja a kölni induló, a Nunos lett. A cég fejlesztése a hígtrágya és a fermentációs termékek űrtechnológiával történő feldolgozására irányul. Méghozzá úgy, hogy közvetlenül a növények számára elérhető és könnyen hasznosítható műtrágya legyen a végtermék. Fontos kritérium számukra, hogy mindez a regionális anyagciklusok megvalósítása mellett történjen.
Új típusú gyorstesztet fejlesztettek ki növényi magvak minőségellenőrzésére
Szinte valamennyi emberi táplálékforrás direkt vagy indirekt (takarmány) módon a növénytermesztésen alapul. A növénytermesztés végtermékének a minőségét alapjaiban az elvetett mag minősége határozza meg. Előbbiekből következően a vetőmag minőség-ellenőrzése kiemelt jelentőséggel bír, továbbá bizonyos esetekben a törvény is megköveteli. A piacon jelenleg elérhető minőség-ellenőrzési eljárások azonban hosszadalmasak, időigényesek, szubjektívek és erőforrás-igényesek. Az Osnabrücki Egyetem leányvállalata (Seedalive GmbH) új típusú gyorstesztet fejlesztett ki növényi magvak minőség-ellenőrzésére, amely olcsó, objektív és automatizálható megoldást kínál.
Klaus Mummenhoff és dr. Samik Bhattacharya, az imént említett egyetem Biológia/Kémia Tanszékének munkatársai új módszert fejlesztettek ki a magvak csírázóképességének meghatározására. Az általuk kitalált, szabadalommal védett technológia a vetőmagok szempontjából roncsolásmentes, és sokkal gyorsabb, mint a hagyományos tesztek. Továbbá kevésbé munkaigényes az egyéb minőség-ellenőrzési eljárásokhoz képest, valamint megbízható és biztonságos. A technológia lényeges mozzanatai a következők: az egyes magvakat speciális oldatban 4 órán át inkubálják. Ezt követően a mesterséges intelligencia segítségével gyorsan és egyszerűen kerül megállapításra a mag életképessége (csírázóképessége). A Seedalive minden gyorscsírázási tesztet az adott gabona- vagy zöldségfajtához igazít. Egyes tesztek már a piacon vannak, mások még fejlesztés alatt állnak.
Űrtechnológia használata a növények jobb tápanyagellátása érdekében
Talán hihetetlenül hangzik, de az űrtechnológia számos vívmánya jelen van a gazdák hétköznapjaiban. Vegyünk néhány példát az érdekesség kedvéért. Az 1960-as években a NASA a Pillsbury Company-vel karöltve új minőség-ellenőrzési rendszert hozott létre az élelmiszerek és élelmiszergyártás folyamatainak vonatkozásában. Munkájuk eredménye a mindenki által ismert HACCP élelmiszer-biztonsági szabvány. Az akkus porszívók kifejlesztésének alapját az az eszköz szolgáltatta, amelyet holdminták gyűjtésére gyártottak (a gyártó a Black & Decker volt). A memóriahabot – amely segíti a nyugodt alvást – először a repülőgépek és űrhajók párnáinak és üléseinek komfortjavítására fejlesztették ki.
Az Innováció kategória győztese, a kölni Nunos is az űrtechnológiát hívta segítségül a saját technológiája kifejlesztéséhez. A CROP®-ot (Combined Regenerative Organic Food Production) eredetileg a Német Repülési Központ (DLR) Repülési Orvostudományi Intézetében fejlesztették ki a nitrogéntartalmú szennyvíz újrahasznosítására szolgáló eljárásként zárt élőhelyeken (például űrállomásokon). Az (emberi) vizelet növények számára hasznos műtrágyává alakításával az űrhajósok képesek friss élelmiszert termeszteni „üvegházakban”. Ez az eljárás a mezőgazdaságban is alkalmazható, és lehetőséget kínál a kiváló minőségű műtrágyák biológiai előállítására. Az új eljárás lehetővé teszi hígtrágya, például szarvasmarhatrágya vagy biogázüzemekből származó fermentációs termékek feldolgozását olyan műtrágyaoldattá, amely közvetlenül hasznosíthatóvá válik a növények számára.
Az ipari úton gyártott ásványi műtrágyák ára jelentősen növekedett az elmúlt néhány évben. A megemelkedett árak kapcsán a gazdák két dolgot tehetnek. Az egyik az, hogy megpróbálják érvényesíteni a vásárlóiknál a plusz költségeket. A másik lehetőség pedig az, hogy csökkentik az ásványi műtrágyák felhasználását. Ez utóbbi azonban károsan visszaüthet, hiszen a nitrogénhiány például csökkenő hozamhoz és minőségromláshoz vezethet olyan fontos terményekben, mint a kukorica, a búza vagy az árpa. A szerves eredetű nitrogénműtrágyák iránt egyre nagyobb igény mutatkozik.
A fejlesztő Nunos célja a hígtrágya és fermentációs termékek CROP® technológiával történő feldolgozása, méghozzá olyan módon, hogy a végtermék a növények számára közvetlenül elérhető műtrágya legyen. További cél az, hogy a termék előállítása regionális anyagciklusok megvalósításával történjen. Az új technológia végtermékének két nagy előnye is van. Az egyik az, hogy a folyékony műtrágyaoldat olyan formában tartalmazza a nitrogént, amelyet a növények közvetlenül képesek felhasználni. A másik előny technikai jellegű, mégpedig az, hogy az anyag a hagyományos hígtrágya-technológiával kijuttatható a táblára.
A végtermék nagy arányban tartalmaz szerves anyagot, így hozzájárulhat az egészséges talaj humuszképződéséhez. Ezeknek a biológiailag előállított műtrágyáknak nemcsak a növénytermesztés, hanem a környezetvédelem szempontjából is számos előnyük van. Utóbbi előnyök közé tartozik az is, hogy csökkenthetik a nitrogén ellenőrizetlen kibocsátását a talajba, a levegőbe és a vízi ökoszisztémákba. Továbbá megakadályozhatják a környezeti toxinok (pl. ammónia) kibocsátását. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a területre történő kiszórás során a hígtrágya jellegzetes szaga megszűnik. Az új technológia azt biztosítja, hogy a műtrágyában lévő tápanyagok stabil, nem illékony nitrogénvegyületekben lesznek jelen, és a műtrágya veszteség nélkül tárolható.
Az adaptált technológia során nem használnak vegyszereket és veszélyes anyagokat, ugyanis az eljárás természetes anyagcsere-folyamatokon alapul. A moduláris felépítésű rendszer két fő eleme a reakciótér és a tartály. Az előbbi, függőlegesen egymásra épülő egységek közül a zárt reakciótér helyezkedik el felül. Ez olyan hordozóanyagokat tartalmaz, amelyeken nagyszámú mikroorganizmus képes megtelepedni. Így optimális feltételek alakulnak ki a biológiai folyamatokhoz. A tartályban lévő szubsztrátumot folyamatosan továbbítják a reakciókamrába, a kész műtrágyaoldat pedig lefejthető a rendszerből. A leválasztott hígtrágya folyamatos adagolásából következően egy ilyen feldolgozóüzem akár folyamatosan is üzemelhet. A kevés moduláris elemből álló rendszer karbantartási igénye, valamint a meghibásodásának valószínűsége a fejlesztők szerint alacsony. A rendszer könnyen integrálható a gazdaság meglévő infrastruktúrájába. Továbbá a technológia energiaigénye alacsony, mivel a folyamat környezeti nyomáson, alacsony hőmérsékleti tartományban zajlik.
Szerző: Czékus Mihály
