Az elmúlt években mind a szabadföldi, mind a hajtatott termőterület látványosan csökkent: 2000-ben 3922 hektáron, 2010-ben már csak 1898 hektáron termesztettek paprikát. A megtermelt áru mennyisége azonban nem csökkent, köszönhetően a korszerű termesztéstechnológiáknak.
A változás nem csak a területnagyságot érinti. A fogyasztói szokások változása miatt a fehér húsú fajták háttérbe szorultak a színes, főleg a piros fajtákkal szemben.
Az elmúlt években új kártevők megjelenésével és az őshonos kártevőfajok elszaporodásával, számos növényvédelmi problémával szembesültek a termesztők. Ezt tetőzi, hogy egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre a védekezés során.
A paprika legjelentősebb kártevői
Említést érdemel a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis), amely a növényi sejtek szívogatásán kívül a közvetett kártételével ma számos problémát okoz. A faj vírusvektor, a paradicsom-bronzfoltosság vírust terjeszti. A nyugati virágtripsz ellen kémiai úton nehéz védekezni, ezért a biológiai védekezés már mindenhol teret nyert. A biológiai védekezéskor ajánlott Orius spp. poloskafajokat, valamint az Amblyseius swirskii atkafajt telepíteni az üvegházba. Ezek a fajok gyérítik és a gazdasági kár szintje alatt tartják a tripszfajok egyedszámát a termesztőberendezésben.
A hasznos szervezetek betelepítésénél figyelemmel kell lenni a növények fejlődési idejére. A telepítésnél már legalább pár kinyílt virág legyen az állományban. Ezenkívül nagyon fontosak a megfelelő környezeti tényezők: a hőmérséklet és a páratartalom. A peszticidektől mentes termék magasabb árkategóriában értékesíthető.
Jelentős kártevők
Gyökérgubacs-fonálférgek
A két legnagyobb gondot okozó faj a Meloidogyne hapla és a M. incongnita (1. kép).
Mindkét fajnak számos generációja alakul ki évente, szabadföldön akár 8-10 is. A gyökéren kialakuló gubacsok következtében a növények nem vagy alig tudnak tápanyagot és vizet felvenni (a locsolás ellenére napközbeni elégtelen turgor vagy hervadás látszik), így gyengén fejlődnek. A védekezés csak rezisztens fajták palántázásával képzelhető el. Törekedni kell a megfelelő vetésforgóra.
Atkák és liszteskék is előszeretettel szívogatnak a paprika levelén és termésén. A legtöbb problémát a közönséges üvegházi molytetű és a dohányliszteske okozza. Mindkét fajról elmondható, hogy gyorsan szaporodik. A növényházból kijutva a szabadföldi paprikán is kárt okoznak, szerencsére a szabadföldön nem képesek áttelelni. Szívogatásukkal gyengítik a növényeket, mézharmatot ürítenek, azon korompenész tud megtelepedni, és a hangyákat is vonzza. A legnagyobb problémát az okozza, hogy vírust is képesek terjeszteni.
Az atkák közül a szélesatka és a közönséges takácsatka (2. kép) előszeretettel károsítja a paprikát. Ezek a kártevőfajok a növények minden részét szívogatják.
A szélesatka szívogatása nyomán a levelek szalagosodnak és deformálódnak A levélfonákra jellemző az ólomfényűség. Ennek az az oka, hogy a sejtekből az atkák kiszívják a sejtállományt, és csak a sejtfal marad meg. A szívogatás hatására a levelek törékenyekké válnak és elhalnak. A szélesatka kártételére jellemző a termések parásodása és repedése. A közönséges takácsatka a levélfonákon pókhálószerű szövedéket készít melyben táplálkozik. Ennek következtében a levél színén apró halvány foltok láthatók.
A jellemzően polifág levéltetűfajok mind szabadföldön, mind hajtatásban szinte minden évben károsítanak. Évente 10-20 nemzedékük is ki tud fejlődni. A növényekben szívogatásukkal, valamint a mézharmat kiválasztásával okoznak kárt. Itt is, mint az üvegházi molytetű esetében, megjelenik a korompenész. Főleg a vírusok terjesztésében játszanak jelentős szerepet, ezért is feltétlenül szükséges ellenük védekezni. Fontos tudni, hogy tojás alakban telelnek.
Az új fajok közül a márványos poloska (Halyomorpha halys) (3. kép) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) (4. kép) az utóbbi években komoly problémákat okoz a szabadföldön és a hajtatott paprika termesztésében.
Az üvegházakba bejutva ott szaporodnak, és mind a lárvák, mind az imágók a paprika termését szívogatják. A szívogatás helyén a termés foltos lesz, így eladhatatlanná válik. Szabadföldön a paprika legjelentősebb kártevője a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), amely, ha bejut az üvegházba vagy a fóliába, akkor ott is jelentős károkat okoz (5-6. kép). A lepke egy mediterrán vándorlepkefaj, amely a 90’ években még ritka fajnak számított. Akkor még nem tudott áttelelni, de az utóbbi években ez már nem jelent gondot számára. Az első példányok már áprilisban megjelenhetnek. Érési táplálkozás után, főleg a virágokra, termésekre raknak petét a nőstények. Hazánkban a fajnak legalább három nemzedéke van. A kártevő a hernyó, amely szélsőségesen polifág, és főleg a generatív részeket – virágokat, terméseket – fogyasztja.
Védekezés a kártevők ellen
A permetezéseknél fontos, hogy a felhasználók vegyék figyelembe az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait.
A kártevő elleni permetezést a szexferomoncsapdákkal jelzett rajzáscsúcs után célszerű elvégezni, amíg a tojásból kelő hernyók be nem furakodnak a termésbe.
– Ajánlott makroszervezetek: BH Aphimani, BH Dacrica, Adalia bipuctata, Amblyseius montdorensis, Orius laevigatus.
– Ajánlott hatóanyagok: acibenzolár-S-metil, ciántraniliprol, maltodextrin, Bacillus thuringiensis subsp. Aizawai ABTS-1857 és GC-91 törzs, fokhagymakivonat (fonálféreg ellen), spirotetramat, flupiradifuron, eszfenvalerát.
SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS
