Ukrajna folyton borsot tör a Nagy Medve orra alá. Hol a gabonaáraival bosszantja – bár erről maga sem tehet –, hol a kreatívabbnál kreatívabb exportútvonalaival.
Az ukrán áru még mindig olcsó
Oroszország 43 millió tonna búzát tervez értékesíteni a futó szezonban, de két tényező megnehezíti a dolgát. Az egyik az orosz búza gyenge idei minősége: a sok csapadék miatt csak a termés 60 százaléka adható el a malomiparnak szemben a tavalyi 92 százalékos aránnyal. A másik ok az, hogy Ukrajna még mindig nem pörgette fel kellőképpen a raktárak kiürítését, ezért továbbra is rendkívül olcsónak számítanak az innen induló búzatételek, olyannyira, hogy ezekkel az orosz rekordtermés sem tud versenyezni.
A gabonafolyó megnyílását követő első hónapban összesen 65 hajó hagyta el Odessza, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőit, több mint 1,5 millió tonna ukrán mezőgazdasági terményt szállítva. Ez kevesebb, mint amennyi áru a többi útvonalon elhagyta az országot, azaz a tengeri kikötők még mindig nem érték el a lehetőségeik határát. Az áruforgalom növekedése mégis emelt egy kicsit a tengerparti árakon, amik most a dunai kikötőkéhez mérhetők. Itt a különböző minőségű búzatételekért átlagosan 197, 185 és 155 dollárt (79, 74 és 62 ezer Ft) kérnek a kereskedők tonnánként. Egyébként a leszállított gabona 64 százaléka még mindig kukorica volt, és csak 18 százaléka búza.
Bosszúsak az oroszok
Az orosz terményekre még szinte csak elővételi szerződéseket kötöttek, októberre még nincs is megrendelésük a kereskedőknek. Helyi elemzők úgy vélik, hogy Ukrajna 11-12 millió tonnás búzaexportja egészen november-decemberig dominálhatja a fekete-tengeri forgalmat, mivel a vásárlók nem hajlandók 20-30 dollárral többet fizetni az orosz gabonáért. Az oroszokat bosszantja az is, hogy Törökország tovább emelte a vámokat a Boszporuszon és a Dardanellákon való áthaladásért. Továbbá a megállapodás részét képező orosz műtrágyák is csak elméletben exportálhatók, a gyakorlatban még mindig nem tudnak fizetni értük a vásárlók a SWIFT-rendszerről lekapcsolt orosz bankoknak.
Növényolajvezeték Gdanszkba
Mindeközben az ukránok egy újabb projektbe kezdtek a kikötők kiváltására. Úgy látják, hogy a kőolajhoz hasonlóan a napraforgóolaj is csővezetéken keresztül érkezhetne Európába. Ebből az értékes exporttermékből stabilan az EU a legnagyobb vásárlójuk, de a világ eléréséhez is biztonságos kikötőt kell találniuk, ezért a lengyelországi Gdanszk kikötőjét szemelték ki célpontnak. Innen Nyugat-Európába is hajón utazhatna tovább az áru, kihagyva a zűrös Fekete-tengert. Az elkészült memorandum alapján máris megkezdődik a lengyel és ukrán munkacsoportok felállítása a projekt megvalósítása érdekében.
