Ha az ember arra kíváncsi, hogy rendben vannak-e a dolgok körülötte, érheti-e baj, ha kimozdul nyugalmi állapotából, elővigyázatosságból felteszi a kérdést: tiszta a levegő?
Füstölgés
Lakhelyemen életemben először sokkoltak a hírrel, hogy többek között Szegeden (a maga valójában és nem átvitt értelemben) egyáltalán nem tiszta, sőt nagyon is szennyezett. A Délmagyarországot átlapozva azt is megtudhattam, hogy a nagyon magas szálló por mennyiség miatt polgármesterünk a szmogriadó riasztási fokozatát rendelte el, amire eddig még nem volt példa.
A városi védelmi bizottság vezetőjeként az egyelőre állandósult szélcsendes, hideg-párás, felhős időjárási helyzetre tekintettel intézkedett. Eszerint nem közlekedhettek a városban a kétütemű járművek, és néhány kivételtől eltekintve kitiltotta az 5 tonnánál nehezebb tehergépjárműveket is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a városon átmennie sem szabad ezeknek a járműveknek. A korlátozások betartását a rendőrség ellenőrzi. Aki megszegi, arra szabálysértési bírságot szabnak ki. Az ipari üzemeket is arra kérte Botka László, hogy csökkentsék a felére hőenergia- és technológiai eredetű porkibocsátásukat.A korlátozó intézkedésekkel együtt a polgármester a keddi üzemkezdettől pénteken üzemzárásig ingyenessé tette a tömegközlekedést, és arra buzdította a lakosságot, hagyják otthon a kocsikat, vegyék igénybe az ingyenes villamos-, troli- és buszjáratokat. Mivel a szmog jelentős része a fa, szén és egyéb anyagok égetéséből származik, emellett azt kérte a lakosoktól, hogy a szilárd tüzelés helyett használjanak gáz- vagy elektromos fűtést.
Az utóbbi kitételt most könnyen teljesítettem, mert úgyis Budapestre utaztam, s így nem állt módomban a tűzifával és a nekem környezetbarátként beharangozott fabrikettel táplált kandallóm beizzítani. Amúgy sem nagy gazdasági érvágást jelentett e kényszerű döntés, hiszen az utóbbi pár évben (a romániai beszerzések kis és nagykapuinak fokozatos reteszelésével) szépen felkúszott a tűzifa ára. Ráadásul az ebben a termékkörben még a gáznál tapasztalt, nagy szorgalmasan, havonta tudtomra adott rezsicsökkentés sem lett kialakítva.
Az ózonlyuk tágulását a mostaninál is erőteljesebben sulykoló kommunikációs időintervallum emlékképeként bennem az maradt meg, hogy jól csinálom, ha nemcsak a kényelmes gázfűtést látom üdvözítőnek. Akkoriban még lépen-nyomon azt olvashattam ebben a témában, hogy nemcsak a Nap és a földkéreg melege, valamint a szélenergia befogása, hanem a biomassza hasznosítása sem az ördögtől való ötlet. Szalmabála és faapríték kazánokat is ajánlottak, mondván, ez az energia megújul. Magyarul, jót teszek, ha nem engedem rá nyakló nélkül egyre sérülékenyebb világunkra a földben konzervált szénhidrogén vagyon eltüzelésével együtt járó szén-dioxidot. Ráadásul ez a vagyon az utóbbi időben egyre gyarapodik, a kitermelési módszerek új technológiáinak alkalmazásával.
Jó, tudom, hogy a szállópor és a szén-dioxid nem ugyanaz, de a gyógyszerreklámokban többször felemlegetett mellékhatások figyelembe vételével már összetettebben ítélem meg e kérdést.
Visszatérve az utazásomra, szerencsém, hogy az enyémnél újabb generációs vállalati kocsival jöttem az AGROmashEXPÓra. Ugyanis a budapesti szmog miatt az én 4-es kódszámú, környezetszennyezés szempontjából is elavultnak minősített kocsimmal csak a lelkiismeret furdalásom és a 150 ezer forintos büntetés kockázatának felvállalásával juthattam volna el a helyszínre.
Plusz – mínusz
Mivel még jóval a vásárnyitás előtt megérkeztem a fővárosba, önként adódik, hogy mivel folytatom az egyébként folyamatos mínusz 15-20 fokos hőmérséklettel orrba vágó, a természet elemi erejére emlékeztető január történéseinek felvillantását. Tartalmát tekintve itt még jóval az általam igencsak várt tavasz beköszönte előtt megjelentek a pluszok is.
„A magyar agrárium napjainkban a nemzetgazdaság húzóágazata, teljesítménye évről évre bővül. Mindez elképzelhetetlen lenne a mezőgép-gyártás és a technológiai fejlődés nélkül – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az idei AGROmashEXPO megnyitóján.
A magyar mezőgazdaság 2010 óta folyamatosan nő, hat év alatt 55 százalékkal bővült, 2016-ban 2620 milliárd forint volt a kibocsátása. Az agrárium a magyar gazdaság motorja, nemcsak átvitt értelemben, hanem valóságosan is, mivel az elmúlt esztendőkben nőtt a gépesítettsége, műszaki színvonala, technológiai szintje. Ebben a fejlődésben nagy szerepe volt a mezőgép-gyártásnak és kereskedelemnek, ami az agrárium egyik fontos tartópillére.
Az agrárium a legfrissebb GDP-adatok szerint a bővüléshez 21,4 százalékkal járul hozzá, súlya és jelentősége folyamatosan nő, nemcsak a külkereskedelmi forgalomban – az exporttöbblet biztosításában –, hanem a foglalkoztatásban is.”
Az ágazattal kapcsolatos további érdemi információk részletezését már Czerván György államtitkár egyik előadásából merítem. „2014-2020 között a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak részaránya 36,1 százalék. Ezen időszak alatt a közvetlen agrártámogatások és a vidékfejlesztési támogatások keretében összesen mintegy 12,4 milliárd euró forrás áll rendelkezésre. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a 2020 utáni KAP felépítését már egyéb, korábban még nem aktuális tényezők is befolyásolhatják, mint a brexit, vagy az új kihívások okozta nyomás, például a migrációs válság, továbbá a társadalom irányából érkező folyamatos elvárás a KAP gazdasági, környezeti és éghajlati értelemben vett fenntarthatósága erősítésének igényével – fogalmazott az államtitkár.
A környezeti és éghajlati kihívásokra már a jelenlegi KAP-on belül is nagy hangsúlyt fektet Brüsszel, ennek megfelelően a gazdák az alaptámogatás egy hektárra viszonyított összegén – mintegy 45 ezer forinton – felül pluszforráshoz juthatnak, amennyiben betartják a zöldítés feltételit. Így összesen több mint 70 ezer forintos támogatást érhetnek el a termelők hektáronként.
Ahogy lesz
Visszatérve a mindent eldöntő elemekre, az agrotrend.hu szikár, egyáltalán nem bulváros híradása szerint a kemény hideg nyomán tavasszal derül majd ki, mennyire károsodtak a gyümölcsfák rügyei. Védtelen a repce is – a viharos szél elhordta a vetésekről a havat. A kamara információi szerint a megyék többségéből már jelentettek, illetve valószínűsítettek kisebb-nagyobb fagykárokat is a kalászosokban, valamint az őszi káposztarepcében. A hideg és a téli fagyok nemcsak kárt okozhatnak a mezőgazdaságban, jótékony hatásuk is lehet, például elpusztítják az elszaporodott kártevőket.
Megtörtént
Folytatva a sort egy nem várt, de mégis megtörtént és megkerülhetetlen eseménnyel, az igencsak tartósan fenyegető madárinfluenzával, nem árt egy kis helyzetjelentés. „A járvány miatt gyakorlatilag eltűnt a hazai kínálatból a kacsa- és a libahús, a vásárlók még jóval a korábbi ár felett sem juthatnak a kívánt áruhoz. A Lúdszövetség szerint az állomány jelentős részét meg kellett semmisíteni, a termelés normalizálódása pedig fél évig is eltarthat.
Bár az utóbbi években sikerült elérni, hogy a magyar piacon napi fogyasztási termékké vált a kacsahús, és liba is gyakrabban került a családi asztalokra, a vásárlók ma keresve sem találhatnak víziszárnyast a boltokban – jelentette ki a Magyar Időknek Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke. A szakember szerint a vándormadarak által terjesztett vírus akkora kiesést okozott, hogy ezt rövid idő alatt biztosan nem lehet majd pótolni. A gazdálkodók számos helyen kénytelenek voltak levágni az állományt, a fiatal, hízott állatok mellett pedig sok helyen a tenyész-szárnyasok is erre a sorsa jutottak. Pontos számok még nem állnak rendelkezésre arról, hogy a teljes hazai állományban mekkora a visszaesés, az előzetes becslések szerint azonban a hízottliba-ágazatban a legsúlyosabb a kár, de a kacsatartásban is nagy érvágást jelentett a betegség megjelenése.
Szabó Miklós szerint ha a járvány a napokban véget érne, még akkor is legalább három hónapot vehet igénybe az új állományok telepítése, a termelés pedig az első fél év végére normalizálódhatna. A hazai kínálatról elmondta: az elmúlt években a legtöbb áruházláncban mindennapos árucikké vált a kacsa, egészben és darabolva is megtalálhatták a vásárlók.
Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke a köztévében beszélt arról, hogy a madárinfluenza miatt eddig csaknem 3 millió állatot kellett leölni, a közvetlen kárt pedig 3 milliárd forintra becsülik. Jelezte: a járvány még tart, a fertőtlenítést követően minimum harminc napig nem lehet újratelepíteni az állományt, ami a teljes termékpályára kihat. Így a friss áru mellett a feldolgozott termékekből is hiány alakulhat ki.”
