2019 óta folyamatosan aszály sújtja Németországot, évről évre kevesebb kenyérgabonát aratnak. Az elmúlt két évtizedben csak háromszor fordult elő, hogy a mostaninál gyengébb lett a búzatermés. Idén a sörárpához fűztek nagy reményeket a németek.
Harmatgyenge búzatermés
A Német Parasztszövetség (Deutsche Bauernverband; DBV) becslése szerint idén Németországban 41,2 millió tonna gabonafélét aratnak, ebből 20,7 millió tonna lehet a búza. Az eredmények lényegesen rosszabbak az előző öt év átlagánál, és a tavalyit is alulmúlják 3 százalékkal. A szövetség elnöke, Joachim Rukwied kiemeli, hogy a hozamokban óriásiak a regionális különbségek, de mindent egybevetve a sokéves átlag alatt teljesít a német gabonatermelés.
Tavalyhoz képest a gabonatermő terület nemigen változott az országban, a vetésszerkezet azonban annál inkább – derül ki a Német Statisztikai Hivatal számaiból. A legnagyobb jelentőségű gabonaféle az őszi búza, ennek kiterjedése nem változott idén, 2,9 millió hektárt foglalt el. A második helyen az őszi árpa szerepel 1,22 millió hektárral – szintén nincs lényeges változás. A harmadik a rozs (600 ezer hektár), amelyik 5%-ot veszített a vetésszerkezetben elfoglalt helyéből, majd a sörkedvelő németeknél a tavaszi árpa érkezik a negyedik helyre. Ez idén 20%-kal(!) növelte a termőterületét, 358 ezer hektárt foglal el, így most megelőzi a tritikálét (327 ezer hektár). Növekedett a tavaszi búza területe is, méghozzá 73%-kal, de ez így is csak egy kis kultúra maradt (53 ezer hektár). A tavaszi kalászosok között a zab az egyetlen területi vesztes, 168 ezer hektárt foglalva el (-5%).
Nyomul a sörárpa
A tavaszi árpa gyakorlatilag a kieső rozs- és zabterületeket foglalta el. A statisztikusok megemlítik, hogy bár időről időre megfigyelhetők hasonló kiugrások a tavaszi árpa területében, ezeket eddig mindig az extrém időjárás magyarázta: meghiúsult őszi vetések, kifagyott vagy elárasztott táblák. Most azonban az őszi vetések jó körülmények között zajlottak Németországban (ez a repcére is igaz), és télen is érkezett elegendő mennyiségű csapadék. A térnyerés mögött gazdasági megfontolások állhatnak. Az állattartás fekete számokat ír Németországban, a pandémia elmúltával azonban lehetett bízni a sörfogyasztás megugrásában. (Ha a klímájuk engedte volna, nyilván a napraforgót is számításba veszik, de ez a növény nem idevaló.)
Pech, hogy tavasszal ismét kibontakozott a csapadékhiány. Az ekkor földbe került kalászosokat és kapásokat (cukorrépa, burgonya) még a kezdeti hideg időjárás is hátráltatta a fejlődésben. A nyárra pedig berobbant a meleg és az aszály. A talajban évek óta egyre kevesebb a víz, ami a később lekerülő növények számára nem sok jót jelent. Ezek már a német klímán is egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Meglehet, hogy jövőre a tavaszi árpa sem lesz már ennyire kedvelt növény a német gazdák körében…
