Bezárás

Ez fájni fog Moszkvának: ukrán célok a gabonafolyosóval

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 november 12.

Jól jelzi az ukránok katonai magabiztosságát, hogy egész más irányban képzelik el a gabonafolyosóról szóló megállapodás módosítását, mint az oroszok.

Mikolajiv gabonatároló
Mikolajivot a háború első napjától folyamatosan érik támadások, legutóbb egy héttel ezelőtt (forrás: Sergey Mohov tweetje)

Mikolajív is a miénk!

Oroszország pár hét kommunikációs előkészítést és egy rövid kilépéssel való fenyegetőzést követően abban az irányban tapogatózik tovább, hogyan tudná minél egyszerűbben eljuttatni rekord nagyságú gabonatermését olyan országokba, amelyek nem akarnak kereskedelmi akadályokat gördíteni az üzlet elé. Eközben Ukrajna számára már az a kérdés, hogy bevonhatja-e az exportba a visszafoglalt régiók kikötőit is.

Konkrétan Mikolajív neve merült fel, amin már túlhaladtak a harcok keleti irányban. A fekete-tengeri kikötőváros olyannyira fontos, hogy az oroszok már a támadás első napján erre vették az irányt. A várost többször is oda-vissza foglalták a szemben álló erők, mostanra romokban hever. Ennek ellenére a kikötői infrastruktúrát helyrehozhatónak érzik az ukránok. Az ország a gabonafolyosó megnyílása óta mintegy 10,5 millió tonna gabonát szállított ki három, Mikolajivnál délebbre fekvő kikötőn keresztül, ezek közül Odessza vitte a prímet.

Mikolajiv
Mikolajiv nagyon fontos ukrán kikötő (Forrás : Google)

Exportkényszerben

Mindez frusztrálja Moszkvát, hiszen idén minden idők legnagyobb búzatermését aratták le. Az ország november 1. és 7. között harmadával növelte búzakivitelét az előző év azonos időszakához képest, amiben szerepe lehetett annak, hogy ekkor pár napra tényleg megbénult az ukrán teherhajóforgalom, amit már addig is erősen akadályoztak. (Lásd: Lajhár hadművelet: bedugul a Boszporusz a torlódó hajóktól.) Másrészt az orosz búza a világ legolcsóbb kenyérgabonája, van is rá kereslet.

Ukrajna a háborúban elveszítette exportpotenciáljának mintegy 35 százalékát: sem a betakarítható terület, sem az átlaghozam, sem a tároló- és fuvarkapacitás nem mérhető a korábbihoz. Amíg meg nem nyílt a gabonafolyosó, sokáig csak a szárazföldön tudtak exportálni. A háború kezdetétől mostanáig bő 16 millió tonna terményt mozgattak meg az alternatív útvonalakon keresztül, ami több, mint amennyi a tengeri kikötőkből július óta kijuthatott. A tárolókapacitások fejlesztése az új termés érkezésével sürgető feladattá vált, amit egész jól megoldottak, köszönhetően a nemzetközi támogatásnak, melyek keretében 6 millió tonna gabona átmeneti tárolására szolgáló silótömlőt vásároltak.

A gabonafolyosóról szóló megállapodás november 19-én jár le, a meghosszabbítása mindkét fél érdeke, így akár az eddiginél hosszabb határidő is elképzelhető a működtetésére. Az ukránok az egyéves hosszabbításban bíznak.

Ez a cikk is érdekelheti a témában: Ilyen az oroszok és ukránok idei termése.