Sajnos többet fúj a szél, mint amennyit esik, és az ország nagyon egyenetlenül kapja a csapadékot. A keleti országrészben az aszállyal sújtott területek növekedése várható.
Békéscsaba megint kimaradt a jóból
Az elmúlt 7 napra visszatekintve múlt pénteken sokfelé öntözték zivatarokkal is kísért záporok a földeket. Szombaton és hétfőn csak elszórtan fordult elő csapadék, a többi napon pedig sehol nem esett az országban. A Dunántúlon és az Alföld nyugati, délnyugati tájain újabb 20-50 mm csapadék hullott. Helyenként villámárvizeket okozó felhőszakadások is előfordultak, és végre az északkeleti területeken és a keleti határszélen is hullott némi csapadék – de nem elég. Az Eger-Karcag-Békéscsaba vonal széles sávjában szinte semmi nem esett.
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre a 30-60 mm-es hiány a jellemző. A talajok nedvességtartalma ennek megfelelően alakul.
Csak a nyugati országrészben szépek a táblák
Az őszi árpa a viaszérés fenológiai fázisában jár, az őszi búza szépen szőkül, és a repce is érik. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a száraz idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd. A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az állományok, keleten azonban vannak igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő táblák is. Ahol megérkezett az eső, ott most a gyomokkal és kórokozókkal küzdenek a gazdálkodók.
Nem jön enyhülés
Jövő héten hétfőn-kedden újabb front érkezhet erős széllel, de csak kevés csapadékot hoz. Az ország döntő részén a talajok száradására kell számítani, ez a keleti országrészben a nagyfokú aszállyal érintett területek folyamatos növekedéséhez vezet. A csúcshőmérséklet többnyire 30 fok közelében alakul.
Agrárbiztosításokról írt cikkünk idevág: Eső előtti köpönyeg.
Összeállította: Gönczi Krisztina