Az őszi kedvenc, a krizantém károsítói

Írta: MezőHír-2021/11. lapszám cikke - 2021 december 02.

Napjainkban az őszi dekoráció egyik legjellegzetesebb eleme a sokarcú krizantém. A virág a különböző országokban más jelentéssel bír, keleten királyi virágként tartják számon, boldogságot, gazdagságot és hosszú életet társítanak szimbolikájához. Hazánkban, az utóbbi években már nemcsak a mindenszenteki ünnepkörben találkozhatunk vele, hanem egyre jelentősebb vágott virágként, parkok ágyásaiban, és a kertekben is megtalálható.

Ökológiai igényei alapján alkalmas a magyarországi viszonyok közötti termesztésre. A megfelelő hely kiválasztásánál azonban néhány feltételt érdemes megjegyezni. Bár szereti a fényt, rövidnappalos növény, virágzásához napi néhány órás napsütéses időszak szükséges. A talaj iránt nem igényes, kifejezetten jó a sótűrő képessége. A gyökérzete nem hatol mélyre, emiatt a bőséges vízellátás szükséges, így az öntözésére oda kell figyelni. A 30 °C-nál magasabb hőmérséklet azonban kedvezőtlenül befolyásolja a virágzást. A szaporítása történhet tőosztással és dugványozással. Sokféle betegsége és kártevője van, amelyek egyes esetekben nagyon megkeseríthetik a termesztők dolgát, hiszen a növényt leginkább díszítőértéke miatt hasznosítják, amit egy-egy deformált bimbó vagy foltos levél igencsak kedvezőtlenül befolyásol.

 

krizantém
A virágzásához napi néhány órás napsütéses időszak szükséges (fotó: Seresné Menyhárt Anna)

 

Betegségek

A vírusos eredetű betegségek közül a krizantém virágtorzulása az egyik leggyakoribb, amely általánosan előfordul. Levéltünete a mozaikos vagy gyűrűs foltok, a virágon a zöldes, torz, borzas elváltozás jellemző. Vektorokkal, levéltetvekkel vagy mechanikai úton terjed, például dugvány-előállításkor.

Védekezni ellene vírusmentes szaporítóanyaggal, vektorok elleni védekezéssel és a virágzás idején a beteg tövek eltávolításával lehet. A krizantém didimellás betegsége (Didymella ligulicola) leginkább növényházakban fordul elő. Eleinte a levélszélektől kiinduló vizenyős foltot okoz, amelyek aztán az egész felületet boríthatják. A levél ezt követően elhal. A száron megjelenő tünetei a sötét, lilás, hosszúkás alakú foltok. Ha a szárat körbenövi a folt, az afölötti rész elszárad, a levelek pedig lefelé lógnak.

Virágfertőzés esetén barna elhalás látható, a virág emiatt fokozatosan rothad el. A krizantémfajták fogékonysága eltérő, de a termesztőberendezésekben a levegő magas páratartalma miatt nagy károkat is okozhat. Növényi maradványokon telel át, dugványokkal pedig gyorsan terjeszthető. Az aszkospórák a levegő mozgásával, míg a piknokonídiumok az öntözővízzel terjednek. A bőrszöveten és a kialakult sebeken keresztül fertőznek. Előrejelzéséhez a fogékony fajták indikátorként történő alkalmazása jó megoldás lehet, így a kezelés a megfelelő időben elvégezhető. Védekezés során fontos az egészséges szaporítóanyag, a páratartalom csökkentése. A rézkészítmények a gombabetegségek észlelése esetén alkalmazhatók.

 

krizantém
A változatos és sokszínű krizantém (fotó: Seresné Menyhárt Anna)

 

A krizantém-fehérrozsda (Puccinia horiana) a krizantémfajokon fordul elő, de a fajták eltérő fogékonyságúak. Tünetei a levélen és a hajtáson figyelhetők meg. A leveleken kisméretű, sárga foltok alakulnak ki, amik később besüppednek, ezt követően a levél szövete elhal. A fonákon fejlődnek a fehér színű teleutotelepek. A kialakult foltok összeolvadhatnak, és a levél jelentős részén láthatóak. A beteg levelek lekonyulva lógnak a száron. Egygazdás rozsdagomba. A fertőzési forrása a beteg növény. Általában növényházakban jelenik meg, szaporítóanyaggal terjed nagyobb távolságokra. Lappangási ideje 7–14 nap. A betegség kialakulásának kedvező az alacsony hőmérséklettel párosuló magas páratartalom. Szintén a fogékony fajták ültetésével jelezhető előre. A fertőzött anyanövényeken telel. A fehérrozsda elleni védekezésnél is elsődleges az egészséges szaporítóanyag ültetése, a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése és a rezisztens fajták termesztése. A levegő pártartalmának csökkentése, akár szellőztetéssel is, hasznos.

A krizantém botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea) rendkívül sok tápnövényes faj, szinte bármelyik növényt képes megfertőzni. Tünete, hogy a virág barnulni kezd, majd szürkésfehér micéliumbevonat jelenik meg, ami később sötétszürkévé válik. Dugvány-előállítás során a dugványok töve ellágyul, majd elhal. Szintén a termesztőházak betegsége, nagy kárt okoz a rosszul időzített állományokon. Növényi maradványokon, szkleróciumokkal képes áttelelni. Terjedése konídiumokkal történik, emellett kedvező a párás meleg környezet. A fertőzés megakadályozásához szükséges a szellőztetés, az elnyílott virágok megsemmisítése és a növények lombjának szárazon tartása.

 

Krizantém-fehérrozsda
Krizantém-fehérrozsda (szerző: www.forestryimages.org/browse/autimages.cfm?aut=55044” Nancy Gregory, www.forestryimages.org/browse/orgimages.cfm?org=39” Delawarei Egyetem, USA, www.commons.wikimedia.org/)

 

A krizantém szeptóriás levélfoltossága (Septoria chrysanthemella) levélhullást idéz elő a fertőzött növényeken, a szabadföldi, évelő krizantémokon gyakori. Tünete a leveleken látható, ezek szinte teljesen kör alakú, barnás, fekete foltok, amikben piknídiumok figyelhetőek meg. Egy levélen több folt is kialakulhat, amelyek összeolvadhatnak, így pedig a levelek száradását okozzák. A növények emiatt felkopaszodnak, a virágok pedig kisebbek lesznek. A gomba az elhalt növényi részeken marad fenn, a betegséget öntözővízzel terjedő piknokonídiumok terjesztik. A gyomos, nedves állomány kedvez a kórokozó terjedésének. Védekezni ellene a már említett megelőzéssel, szellős növényállománnyal és agrotechnikai módszerekkel lehet.

 

Krizantém-levélfonálféreg kártétele
Krizantém-levélfonálféreg tünetei (forrás: http://nemaplex.ucdavis.edu/Taxadata/G011s3.aspx)

 

Kártevők

A krizantém-levélfonálféreg (Aphelenchoides ritzemabosi) polifág kártevő, fő tápnövénye azonban a krizantém. A növények idősebb levelein jelenik meg először a kártétele. Tünetei a levélerek által határolt sárgás, majd barnás foltok. A levelek ezt követően elszáradnak és lehullanak. A krizantémtermesztő helyeken gyakran előfordul, gyorsan szaporodik. Kártételének súlyossága a fajták érzékenységétől függ. A fertőzött anyanövényekről szedett dugványokkal terjed. Évente sok nemzedéke van, egy generáció kialakulásához mintegy két hét szükséges. A növények belsejében szaporodik. A terjedését elősegítik a sűrű állományok, ugyanis a fertőzött növényeket elhagyó fonálférgek a szomszédos növények leveleinek gázcserenyílásain hatolnak be, és ott kezdik meg újra a szaporodást. A faj kedveli a nedves környezetet, ez elősegíti a szaporodását és a terjedését. A kártevő kimutatását levélmintavételezéssel lehet elvégezni. Ekkor a területről szedett leveleket csíkokra kell vágni, és egy vízzel töltött edénybe kell helyezni. A 30 perces áztatást követően mikroszkóp segítségével megállapítható a fertőzés vagy annak hiánya. A védekezés első és legfontosabb eleme a megbízható helyről származó, egészséges szaporítóanyag. A fertőzött dugványok 40 °C-os vízben történő, egyórás áztatás után szintén tünetmentesnek mondhatók. A kártevő a talajjal is terjedhet, így mindenképp érdemes ügyelni, hogy a krizantém után más növény következzen.

 

Világoszöld mezei poloska
Világoszöld mezei poloska (https://www.izeltlabuak.hu/profil/Cilu005” Tóth Norbert, forrás: www.izeltlabuak.hu/talalat/71733” izeltlabuak.hu, licenc: www.creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu” CC BY 4.0)

 

A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) leginkább a növényházakban jelent nagy problémát, a fűtött berendezések egyik legveszélyesebb kártevője. Kártétele a bimbókon, virágokon és a terméseken is jelentkezhet. A sziromlevelek szívogatásával színelváltozás következik be, egyes esetekben ezüstös elszíneződés is jelentkezik, mely jelentős minőségromlást jelent. Súlyos fertőzés esetén a sziromlevelek torzulása is létrejöhet. Vírusvektor, ami fokozza kártételét. Fertőzött növényházakból, dísznövényekkel terjed. Soknemzedékes faj, általában 15-20 nap alatt fejlődik ki, de ezt a hőmérséklet befolyásolja. Melegigényes, a télen is fűtött növényházakban az egész évszakban szaporodik. Megjelenése csapdázással, kék színű ragacsos csapdával monitorozható. A sikeres védekezés alapja a fertőzésmentes szaporítóanyag, valamint, ha már a kártevő bekerült a területre, a gyors felismerés is segítség lehet. Virágonként egy tripsz is súlyos kárt okozhat.

A mezei poloskák (Lygus spp.) szívogatásának hatására a bimbók deformáltan fejlődnek, a leveleken pedig először sárga, majd barnás, elhalt foltok alakulnak ki. A virágok a torzulás miatt eladhatatlanná válnak. Az elhalt foltok már nem növekednek a levelekkel együtt, így azok felrepedeznek. A mezei poloskák az egész országban megtalálhatóak, kártételükkel egyre gyakrabban találkozhatunk. Kétnemzedékesek, a növényi maradványok között telelnek, imágó alakban.

Eleinte gyomnövényeken fejlődnek, majd később vándorolnak át a kultúrnövényekre. A szívogatásuk hatására bekövetkező deformálódás nem jelenik meg azonnal, sokszor akár 1-2 hónap is eltelik, mire a tényleges kártételük láthatóvá válik. Szabadföldön és a növényházakban egyaránt jelentős kártevők. A védekezés során a gyomos területeket meg kell szüntetni, és a növényállományt folyamatosan figyelni kell, mert ha a virágkezdemény megjelenik, akkor már 1-2 imágó/m2 is súlyos károkat okozhat. A legnagyobb kihívást az elhúzódó betelepülés jelentheti, ilyenkor akár többszöri védekezésre is szükség lehet.

Az acetamiprid, piriproxifen, cipermetrin és deltametrin hatóanyag használható a vegyszeres védekezés során. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) rendkívül polifág kártevő. Magyarországon is mindenhol jelen van, a szántóföldi és a kertészeti termesztés során egyaránt rengeteg kárt okoz.

 

Gyapottok-bagolylepke
Gyapottok-bagolylepke (forrás: www.izeltlabuak.hu/profil/Ujhelyi%20S%C3%A1ndor” Ujhelyi Sándor, forrás: www.izeltlabuak.hu/talalat/225335” izeltlabuak.hu, licenc: creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu” CC BY 4.0)

 

Sajnos egyre több tápnövényét lehet felismerni, károkozása egyre nagyobb és egyre jelentősebb. A hernyó a növények generatív részeivel táplálkozik. A lárvák először kilyukasztják a krizantém bimbóját, majd teljesen kiodvasítják. Kártételére augusztus második felétől lehet számítani. Több nemzedéke is kifejlődhet. Rajzását fénycsapdával és feromoncsapdával is meg lehet figyelni. Hazánkban a korábbi évek téli időjárása még kedvezőtlen volt számára, azonban az éghajlat változása miatt már itt is telelőre vonul, amit báb alakban vészel át. A védekezés során gondoskodni kell a szerek váltott alkalmazásáról, mert könnyen kialakulhat a rezisztencia. Használható hatóanyag az indoxakarb, deltametrin, cipermetrin és az acetamiprid.

 

SZERZŐ: SERESNÉ MENYHÁRT ANNA NÖVÉNYORVOS