Szilárd vagy folyékony nitrogén (N) formák? Talajszkenner vagy N-szenzor?
A látszólag összefüggést nem mutató szakmai filozófiák és korszakok találkozása helyezi fókuszba a témát. Aktuális, mert még emlékszünk az idei tavasz kihívásaira, és reményeink szerint tavasz és kihívás lesz jövőre is. A felkészülést még a nyáron érdemes elkezdeni. Erről a kérdésről Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével beszélgetünk.
– Feltehetők-e a címben szereplő formában ezek a kérdések?
– A kérdés jó és nagyon kompakt, nagyon az elevenjébe nyúl a problémának, de nem lehet ugyanilyen „huszárosan” megválaszolni. Mindenképpen fontos az ökológiai és az agronómiai kérdések feltárása, a műszerek sokszínűségének és alkalmazhatóságuk megvilágítása.
A talajszkennelés időben szolgáltat információt a döntés hozatal megalapozásához
Magyarország az az ország, ahol termeszthető a paprika, a paradicsom, a kajszibarack, a repce, cukorrépa, burgonya. (Sőt, a déli országrészben már az olajfa ültetvények telepítésének a lehetősége is felmerült.)
A felsorolásból érezhetjük, hogy e növények környezeti optimumai nagyon távol vannak egymástól. Változatos kultúrflóránk mellett a klímánk is nagyon változatos (változékony). Egyes évjáratokban szélsőséges, és amennyiben a klímajóslatok beválnak, ez csak fokozódni fog. Így a mi viszonyaink között sokkal inkább az „és”, mint a „vagy” a helyes problémafelvetés. Még így is marad bőven tisztázandó terület a fenti témában.
Az idei évjáratban is megéltünk mindent: kemény fagy, csapadékhiány, majd – országrészenként eltérően – csapadékbőség. Márciusi „hőség” után jött a fagyos április, a cikkírásakor még mindig nem tudjuk, miben végződik a május, illetve hol, melyik országrészben melyik arcát mutatja meg a május hónap (nálunk, a Mosoni-síkon egyelőre a szárazat).
Ilyen ökológiai körülmények közé nem lehet sémákat ajánlani (főként nem nyugati, atlanti klíma alól származó kliséket). Egyértelmű tendencia a folyékony N-formák térhódítása. Azonban itt is hamarosan érvényesülni fog az „expander-elv”, azaz visszaáll a természetes egyensúly a két forma között.
– Miből gondolja?
– A folyékony forma ilyen mértékű térhódítását szakmai indokok nem támasztják alá. (Kereskedelmi okok esetleg igen.) A makro tápanyagokat a növények dominánsan a gyökéren keresztül veszik fel. Csapadék nélkül egyik N-formánál sincs meg a felvétel lehetősége, talán a beoldás esélye nagyobb a folyékony változatnál, de azt a gyökérhez csak eső, vagy öntözővíz juttathatja le. Sokan még most tanulják a folyékony nitrogén használatát (a tavaly tavaszi időjárás emléke sokakat ebbe az irányba terelt). Szórófej típusok, keverhetőség, szél, csapadék, „házimixek”, minden közrejátszik abban, hogy milyen mértékű perzseléseket okozunk a különböző állományokban. Ez a tavasz – e tekintetben – bizony elég „NAPALM-osra” sikerült. Olyan mértékű perzseléseket láttam országszerte, hogy ha ezt gyomirtó szerek okozták volna, ma kártérítési perek százai indulnának a bíróságokon. Magunkkal szemben sokkal elnézőbben vagyunk.
– Mi lehet a megoldás?
– Ahol lehet, előtérbe kell helyezni a kalászosok őszi N-trágyázását és tavasszal korai N-kijuttatást kell alkalmazni (formától függetlenül), esélyt adva gyökérzónába való bejutásra.
– Nem kockázatos ez?
– Csak annyira, amennyire egy megkésett kijuttatás. Meg kell érteni, a vázolt környezeti adottságok mellett nincs biztos séma. Nálunk a tavaszi N-trágyázás időzítése alig különbözik a szerencsejáték kategóriától.
A nyugati trágyázási sémák mantrázása, majd a nitrátérzékeny területek és azok direktívája teljesen felforgatta a hazai szakmai elveket. Nem kalkulálunk a talajaink tápanyagmegtartó képességével, és csak a N-kilúgzásáról beszélünk. Pedig mérhető áthúzódó N-készletek maradnak egy-egy növénykultúra után a következő évre, veszteségek nélkül. Megvannak a „technológia” korlátai (termőréteg vastagsága, alapképző kőzet tulajdonságai, mechanikai összetétel, lejtőkitettség), de ezeket ismerni kell a gazdaságunkban.
Gyakori kép a tavaszi gyakorlatból: Folyékony N perzselés “madártávlatból. Az okok nagyon sokrétűek lehetnek. Hol van az ésszerű határ?
– Mit és hol segíthet itt a csúcstechnika és az innováció?
– Önmagában megérne egy beszélgetést, hogy hol kezdődik ma mezőgazdaságban az innováció és a csúcstechnika. Szorosabban a témára koncentrálva, azt gondolom, a „N-szenzorok” (ez most nem egy készüléket, hanem egy eltérő elven működő, de azonos alkalmazású műszercsoportot jelent) és a műholdas és drónos biomassza térképek – kissé megerőszakolva, mindezeket egy kalap alá véve – pillanatnyi állapotokat mérnek fel. Amennyiben RÖGTÖN történik is beavatkozás, lehet, hogy – klímánk szeszélyességéből adódóan – már el is késtünk. Szó szerint eső után köpönyeg. Erre az idei tavasz sokáig emlékezetes példa marad. A helyzetet tovább súlyosbítja, ha mondjuk nem tudjuk elkezdeni a szórást (még mintavételre is, laborra is várni kell esetleg). Egyébként elképzelhető, és az idén ez is előfordult, hogy nem hogy hasznot nem hoz a precíziós gazdálkodás, hanem kárt is okoztunk magunknak a befektetett erőforrásainkkal. Ilyen helyzet számos évjáratban kialakulhat; de, valljuk be – a klímánk szeszélyességéből adódóan – az ellenkezője is.
A mi éghajlatunk alatt a megfelelő mélységű és minőségű talajszkennelés alapján történő zóna lehatárolás és annak validálása után egy kora tavaszi ásványinitrogén-információ nagyon jó szignalizációt (gyors előrejelzést) adhat az időbeni beavatkozáshoz, a várható N-igény kielégítésére. Az alkalmazott dózis kiegészítésének megalapozása már történhet bármilyen távérzékeléssel (drón, műhold, NDVI), vagy N-szenzorral és társaival, de az alapot, a felhasználandó nitrogén műtrágya mennyiség gerincét Magyarországon korán kell kijuttatni, és ehhez időben kell információ. Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás elveit itt HASZONNAL alkalmazni lehessen, nehezen megkerülhető a talajszkennelés, amit a zónalehatároláshoz csak egyszer kell elvégezni (de akkor jól!), és utána az évekig, évtizedekig használható.
Talajszkenner vs. távérzékelés? Esetleg mindkettő?
– Mi az, ami ezek közül elérhető Agrofil-nél?
– Az AgroField programunk mindenre kínál megoldást, belépőknek és haladóknak egyaránt. Ráadásul a program mögé már régen felsorakozott egy saját, nemzetközi szinten is elismert, nagyon erős fejlesztőcsapat és infrastruktúra. Folyamatosan fokozzuk a jelenlétünket a precíziós gazdálkodásban. Nálunk nem csak cél, hanem el is érhető a VALÓS HASZON.
Fodor Mihály
