Termésátlag vagy beltartalom…?

Magyarország a maga 50 ezer tonnás termelési volumenével nem számottevő szereplője a világ és Európa sárgarépapiacának, de sok hazai szereplő megélhetését befolyásolja, hol tart az ágazat. A globális és regionális piaci kitekintés mellett a termesztéstechnológia, a növényvédelem és a tápanyag-utánpótlás kérdéseire igyekezett választ adni Sárgarépa Klub Magyarország hatodik, a BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft.-vel közös mórahalmi rendezvényén.

Klímaváltozás és technológia

A világ sárgarépa-termelésének kétharmadát mindössze nyolc ország – Kína, Oroszország, Üzbegisztán, Brazília, Mexikó, India, Ausztrália és Lengyelország – állítja elő, erősen eltérő termesztés- és feldolgozóipari eltérésekkel. – Európa legnagyobbja a más mezőgazdasági ágazatokban is intenzív növekedést produkáló lengyel agrárium, amely több mint 730 ezer tonnát dob piacra évente. Összehasonlításul: Kína éves termelése meghaladja a 17 millió tonnát– mondta Pécsi Zoltán (területi kereskedelmi vezető, BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft.). A szakember szerint a klímaváltozás következményeként megfigyelhető, hogy a termesztőterületek északabbra húzódnak, Európa déli térségeiben mind kisebb hektárszámon foglalkoznak e gyökérnövénnyel. A technológiai modernizáció a világ minden termőhelyén folyamatban van, mind a cseppszalagos öntözőrendszerek, mind a betakarítógépek alkalmazását illetően, noha egyes ázsiai, dél-amerikai vidékeken nagyobb a lemaradás az észak-amerikai és európai apparátusokhoz mérten. A termesztők előtt álló kihívásokat általában az időjárás szeszélyessége adja, így a legfőbb feladat a vízellátás, az öntözés biztosítása, miközben a termelőknek komoly harcokat kell vívniuk az áruházláncok által diktált alacsony átvételi árakkal és minőségi/logisztikai követelményekkel, a nyugat-európai exporttal.

A talaj az alapja

A Sárgarépa Klub rendezvényén több cég is bemutatta technológiai ajánlatát és a sárgarépa-termelést segítő anyagait. Tóth János (területi képviselő, FMC), aki maga is sárgarépa-termelő, a világ egyik legértékesebb rovarölő hatóanyagaként mutatta be azt a Cyzapyrt, amely a kártevők igen széles spektruma ellen gyors és tartós hatást nyújt a sárgarépán kívül több más zöldségkultúrában is.

Szemléletes előadásában az Agrobio Kft. szakembere a talajoltó baktériumkészítmények alkalmazásának fontosságáról és előnyeiről beszélt. Tatay Kálmán rámutatott: hajlamosak vagyunk a kémiai szerekben és a gépesítésben keresni a jobb-nagyobb termés kulcsát, és sokszor nem figyelünk másra, csak a termésbiztonságra meg a jövedelmezőségre. Az eredményesség egyik kulcsa azonban a talaj erejében, biológiai aktivitásában is van. – Rossz talajélet mellett nemcsak hogy nem hasznosul a kijuttatott műtrágya 40 százaléka, de többet kell költenünk a stressz elleni védekezésre, a talajművelésre. Lehet, hogy a talajoltók, szárbontók hatása csak a 2. évi használat után mutatkozik meg, de aki áldoz ennyit és türelmes a termőföldjéhez, az tapasztalni fogja az előnyöket – mutatta be az ezt bizonyító felmérések adatait az Agrobio szakembere.

Az előnyök pedig beszédesek. A Bactofillal történő szárbontás és talajoltás hatására már az első években javul a talajélet, a mikroszervezetek hormon- és vitamintermelése, jobban hasznosulnak a kijuttatott tápanyagok, látványosan javul a talajszerkezet, és üzemanyag takarítható meg a talajművelésnél, végül felgyorsul a talaj szervesanyag-tartalmának növekedése, a szerves anyagok humuszosodása. Mindezt erősíti a talajlakó fonalas zöldalgát tartalmazó talajjavító készítményük is, az Algater, amely tovább növeli a szervesanyag-tartalmat és a biológiai aktivitást, javítja a stressztűrő képességet, segíti a talajnedvesség megőrzését, és csökkenti az eróziós-deflációs fenyegetéseket.

Nagyobb lesz, de táplálóbb nem

A címben említett kérdéssel kapcsolatban Dr. Terbe István egyetemi tanár arról beszélt: akár duplájára is emelhetők a sárgarépa termesztéséhez adott műtrágyamennyiségek, ám van egy határ, amely felett a növény nem képes hasznosítani, hasznos tápanyagtartalom formájában érvényesíteni a plusz ráfordítást. A nagyobb tápanyag-kijuttatás (például NPK-műtrágya) a víztartalmat igen, de a gyökér szárazanyag-tartalmát nem növeli, vagyis az emberi táplálkozás szempontjából fontos beltartalmi jellemzőket (vitamin, fehérje, antioxidáns stb.) nem produkálják. A tudós arra is kitért, milyen akadályt jelent a talaj tápanyag-tartalmának hasznosításában az optimális kémhatástól való eltérés: a lúgosabb, meszes talajban nehezebben felvehető a magnézium, a bór, a vas, a mangán és a cink, míg a savas, mészhiányos területen az alapműtrágyákhoz jut nehezebben hozzá a növény. Terbe István a megoldást a talajmeszezésben és/vagy a műtrágyák gondos megválasztásában látja. A másik fontos kérdéskör a tápelem-egyensúly kérdése: a tápelemek segítik vagy korlátozzák a hozzáférhetőséget, ezért minden esetben körültekintő tápanyag-utánpótlási terv alapján célszerű a kijuttatást megtervezni. A nyugalmazott egyetemi tanár azt javasolta a Mórahalmon megjelent termelőknek: használjanak szerves trágyát elsősorban hajtatáskor és rossz, kötött talajok esetén, emellett nyugodtan alkalmazhatók az olcsóbb foszfor- és kloridtartalmú készítmények, a pH-problémák kezelésére ammonsalétrom- vagy mészammonsalétrom-tartalmú termékeket vessenek be, továbbá lehetőleg lassított műtrágyákat alkalmazzanak.

Dr. Zsom Eszter a K+S Kali Kft.-t szakértőjeként mindehhez kapcsolódva a cég Patentkali nevű termékét bemutatva hangsúlyozta: az erőteljes növekedés és egyenletes érés, a kedvező küllem és beltartalom, a jobb tárolhatóság érdekében fontos a mikroelemek felvehetőségét elősegítő készítmény használata.

A rendezvényen szó volt az öntözéstechnológia fontosságáról és stratégiai kérdéseiről is.

Gárdián Tibor (Aqua 2001 Kft.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntözőberendezés megtervezésénél fontos odafigyelni az egyenletes víz- és tápanyag-kijuttatásra, és az erre valóban alkalmas, hozamszabályzós szórófejek használatára. Kiemelte azt is, hogy az öntözendő területen minél kevesebb gerincvezeték húzódjon, és az öntözési fordulók betartásának fontosságára is felhívta a figyelmet. Figyelmeztetett arra, hogy – a vízintenzitás kontrolljával –meg kell előzni a talaj kicserepesedését, illetve fontos, hogy a működtetést úgy tervezzék, hogy minél kevesebb energiát emésszen fel, a telepítés pedig gyors és könnyű legyen.

A termékpálya szeplői közötti kapcsolatokról Varga István , a FruitVeb elnökségi tagja és a Nemzeti Agrárkamara Bács Kiskun megyei képviselője beszélt a Sárgarépa-klub tagjai előtt.


Az éves hazai sárgarépa-felhasználásunk szinten maradt, sőt enyhe növekedés is tapasztalható

Egyre kisebb a hazai

Magyarországon Bács-Kiskun megyében: Szabadszállás, Solt, Pálmonostora környékén, Pest megyében: Alsónémedi, Ócsa, Bugyi környékén, a Duna mentén Győr-Sopron és Komárom megyében, valamint a Homokhátságon: Domaszéktől Mórahalmon és Zákányszéken keresztül Csólyospálosig vannak sárgarépa-termőterületek, mutatta be Ládi Csaba, a BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft. kereskedelmi specialistája.

Az időjárási, a gyomirtási, valamint más egyéb növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási kihívások következtében csökkennek az eladható éves hazai sárgarépa-mennyiségek, emelve ezzel az import sárgarépa mennyiségét Magyarországon. Hiszen az éves hazai sárgarépa-felhasználásunk szinten maradt, illetve még enyhe növekedés is tapasztalható az egy főre jutó, 7 kg körüli frissáru-fogyasztásunkban.

A Nunhems Sárgarépa Klub Magyarország célja, immár hatodik éve: a magyar sárgarépa-termelés azon szereplőinek együttes összefogása a koncentrálódó termelési körülmények, a piacok, az erősödő környezeti és technológiai kihívások közepette. A személyes termelői és kereskedelmi kapcsolatok, egymás technológiai segítése, erősítése révén kívánnak hatékony megoldásokat keresni és alkalmazni a magyar, elsősorban friss piacra eladott sárgarépák termelése során. A sárgarépa-termékpálya valamennyi szereplőjének, így az illetékes hatóságok, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Nemzeti Agrárkamara közreműködése, közvetítése is szükséges, és fontos volt és lesz a jövőben is a közös célok eléréséhez, a megtermelt sárgarépa fogyasztókhoz való eljuttatásában – hangzott el.

baktérium gyomirtás növényvédelem szárazanyag-tartalom termőterület