A növénytermesztés fejlődése mindig is szorosan kötődött az időjárás értelmezéséhez és előrejelzéséhez. Az első szabványos esőmérőt 1441-ben fejlesztették ki, és azóta az emberek egyre fejlettebb eszközökkel próbálják pontosabban megjósolni az időjárást, a minél eredményesebb gazdálkodás érdekében.
Mi az a meteorológiai állomás?
Az időjárásközpontnak is nevezett meteorológiai állomás egy olyan eszköz, amely különféle típusú érzékelőkre támaszkodik az időjárással és a környezettel kapcsolatos információk gyűjtésére. Más-más használati forgatókönyvek szerint különféle típusú meteorológiai állomásokat különböztethetünk meg. Többek között például vannak mezőgazdasági, ipari, repülőtéri és otthoni meteorológiai állomások. A mérhető adatok közül a legtöbb gazda a hőmérsékletre, a légnyomásra, a csapadékmennyiségre és a páratartalomra kíváncsi. Ezekhez az információkhoz ma már számos forrásból (pl. internet, televízió, rádió) hozzájuthatunk. Utóbbiak pontos alkalmazhatóságának azonban gátat szab, hogy ezek többnyire globális rendszerek, az egész országra kiterjednek, így a lokális méréshez viszonyítva kevésbé pontosak.
Aki pontosabb időjárás-előrejelzést szeretne a saját gazdaságába, annak lehetősége van egy meteorológiai állomás megvásárlására. Ez lehetővé teszi a szűkebb régióban történő időjárás-megfigyelést, visszajelzést kapva többek között a légnyomásról, a páratartalomról vagy a hőmérsékletről, tehát a legfontosabb adatokról.
Időjárásközpontok az agráriumban
Nem számít, hány technológiai újítás történik a mezőgazdaságban, a növénytermesztés eredménye mindig a termesztési hely időjárásától függ. Az időjárás a legfontosabb változó a termés minőségi és egészségi állapotában. Az időjárási adatok szoros figyelemmel kísérése rendkívül értékes például az ültetési, vetési idők, a kezelési tervek, az öntözési ütemtervek és egyebek meghatározásakor.
Mezőgazdasági meteorológiai állomások általában farmokon, legelőkön és más, ritkán lakott helyeken találhatók.
A legjobb mezőgazdasági meteorológiai állomások olyan hálózati képességekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a távoli érzékelők számára, hogy adatokat küldjenek a fő meteorológiai állomásra, és onnan továbbítsák az időjárási információkat egy beltéri kijelzőre és számítógépre.
Sok gazdálkodó évek óta alkalmaz meteorológiai állomásokat analóg műszerekkel és adatgyűjtéssel, például esőmérőkkel, barométerekkel és hőmérőkkel. Napjaink időjárás-érzékelői és -állomásai nagyrészt digitálisak, és azonnal képesek információkat továbbítani a felhasználó számítógépére vagy mobileszközére.
A mérési lehetőségek száma „végtelen”
A korszerű időjárás-állomások már nagyon régen kitörtek a hőmérő-barométer-szélirányjelző „szentháromságából”. Az IT szektor gyors fejlődése újabb és újabb paraméterek mérését tette lehetővé. A teljesség igénye nélkül tallózzuk a „mivel mit mérünk?” lehetőségeket. (lásd táblázat)
A mért adatok felhasználása
Egy időjárás-állomás különféle érzékelőkből gyűjtött információit a gazdák a tevékenységük során számos területen fel tudják használni, beleértve a vetést-ültetést, a betakarítást, a növényvédelmet és az öntözést. Az alábbiakban mindegyikre részletesen kitérünk. Tekintsük át röviden ezeket a tevékenységeket.
Vetés/ültetés
A talaj hőmérséklete és nedvességtartalma kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja a magok csírázását. A túl korai vetés-ültetés súlyos következményekkel járhat egy késő tavaszi fagy esetén. A légköri és talajhőmérséklet-érzékelők hasznosak a vetés/ültetés megfelelő időpontjának meghatározásában. Így a gazdák a növények számára a legjobb esélyt tudják biztosítani. A digitális meteorológiai állomások valós időben küldik a gazdának az aktuális hőmérsékleti adatokat, aki így a lehető legjobb időben végezheti el a vetést/ültetést.
A talajnedvesség-érzékelők jelzik, hogy hol túl nedves vagy száraz a talaj az ültetéshez vagy a vetéshez. A talaj nedvességtartalma nagyon eltérő lehet még egy táblán belül is, így ha több helyen végez tesztet a gazda, akkor pontosabb képet kaphat arról, hogy hol milyen a termőföld nedvességtartalma.
Növényvédelem
A szél sebessége és iránya két nyilvánvaló tényező, amely befolyásolja a peszticidek vagy vegyszerek permetezését. A „permetsodródás” vagy „gyomirtószer-sodródás” kétféleképpen fordulhat elő: részecskesodródás és gőzsodródás formájában. Általában az 5-10 km/óra szélsebességet szokták optimumként megemlíteni.
A precíziós gazdálkodás során gyakran figyelmen kívül hagyják a páratartalom szerepét a betegségek elleni küzdelemben. A növények gombás betegségei nedves, párás környezetben fejlődnek, és jelentős hatással lehetnek a terméshozamra. Az időjárás-érzékelők páratartalom-információi felhasználhatók a hőmérséklet- és szélinformációkkal kombinálva, hogy a gazdák megalapozottabb döntéseket hozhassanak a permetezés helyére és idejére vonatkozóan.
Öntözés
A farmon működő meteorológiai állomások hozzájárulhatnak az öntözővíz megtakarításához, aminek a környezet és a gazda pénztárcája is az előnyét látja. Az esőmérőkkel, talajnedvesség-érzékelőkkel és az evapotranspirációt mérő érzékelőkkel felszerelt meteorológiai állomások egyaránt felhasználhatók a növények öntözési szükségleteinek a felmérésére, valamint a túlzott vízhasználat elkerülésére.
A termés védelme
A szélre érzékeny növények termesztői jól tudják, hogy a nagy szél és a rossz időjárás milyen káros hatással lehet a termésre. Egy heves szélvihar vagy jégeső egyes termények tömeges vagy teljes elvesztését okozhatja. A szélsebesség és a légköri nyomás változásainak nyomon követése a környéken azt jelenti, hogy egy közelgő vihar esetén könnyebb megtenni az olyan óvintézkedéseket, mint a növények befedése vagy hálózása.
Betakarítás
A betakarítás időzítése a mezőgazdasági termelés érzékeny pontja. A rossz időzítés hatalmas veszteségekhez vezethet a betakarítás idején. Az időzítés saját gazdaság vonatkozásában mért, lokális időjárási információk alapján történő kiszámítása lehetővé teszi a termés érettségének legpontosabb előrejelzését, és a legjobb döntések meghozatalát a betakarítás időpontjára vonatkozóan. A gazda a saját meteorológiai állomása által adott kedvezőtlen előrejelzés esetén újra lehet tervezni a betakarítás időpontját. A betakarítás kulcsmondata: a rosszul időzített betakarítás óriási veszteségeket okozhat a termelőknek.
Melyiket válasszuk?
A hazai piac kínálati palettája nagyon bőséges, ezért nem könnyű megtalálni a legoptimálisabb eszközt. Olyan márkák versenyeznek többek között a gazdák kegyeiért, mint például az AgroSense Base, a Davis Vantage Pro2, a Kroo, a Meteobot és az Oneconcept Beaufort. A beszerzési árak is meglehetősen széles sávban mozognak, hiszen százezer forint alatt éppen úgy találhatunk jól használható időjárásközpontot, mint ahogyan félmillió forint környékén. A végleges vásárlási döntés előtt a legfontosabb lépés annak meghatározása, hogy mire szeretnék használni az eszközt. Ugyanis ökölszabályként elmondható, hogy minél több adatot mér az eszköz, annál magasabb az ára. Ezért, ha mondjuk csak tíz mért paraméter releváns mezőgazdasági termelőtevékenységünk során, akkor felesleges egy magasabb árkategóriájú, 30-40 funkciós eszköz beszerzése. Az eszközök eltérő tudásából/szolgáltatási köréből fakadóan a beszerzési döntés előtt érdemes kikérni a márkakereskedők tanácsát. Az adott időjárásközpontra vonatkozó információk mellett az adatgyűjtésnek ki kell terjednie a szervizháttér és az alkatrész-ellátottság kérdéseire is, mivel egy előnyösnek tűnő árra árnyékot vethet a nem kielégítő szervizháttér ténye.
A gyártói/forgalmazói szaktanácsok mellett a hazai és külföldi vásárlói vélemények és értékelések során is további értékes információkat lehet gyűjteni.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
