A háborús helyzet miatt Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajnából is komoly cégek érkeznek keleti szomszédunkba. Nemcsak az ipar terén, hanem az agráriumban is erősödik a tevékenységük.
Irány Románia!
Az amerikai Yale egyetem kimutatásai szerint 289 multinacionális nagyvállalat vonult ki teljesen az orosz piacról azt követően, hogy Putyin elrendelte Ukrajna lerohanását. Ezek közül a legismertebbek a Generali biztosítótársaság, a kőolajipari Exxon, a gumiabroncsokat gyártó Continental, a Vodafone és a Carlsberg – írja a maszol.ro. További 360 cég jelentette be, hogy ideiglenesen felfüggeszti, vagy erősen korlátozza oroszországi tevékenységét. „Többszáz milliárdos befektetésekről van szó, melyek eltűnnek, vagy eladják, vagy pedig áthelyezik őket Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajnából. (…) A legnagyobb potenciállal a beruházások odacsábítását illetően Lengyelország és Románia rendelkezik” – nyilatkozta Alex Milcev, az EY Románia adóügyi- és jogi tanácsadási részlegének a vezetője. Véleménye szerint Romániában elég jól képzett a munkaerő, s még mindig viszonylag olcsó, az informatikai ágazat fejlett, s nagy fejlesztési potenciál van az infrastruktúrában és a logisztikában.
Adottságok, lehetőségek, pénz
Hozzátesszük: a háború miatt a vetőmagtermesztés is jórészt meghiúsult Ukrajnában, emiatt a nemzetközi vállalatok minden nagy agrárhagyománnyal rendelkező országban növelték a termeltetésbe vont terület nagyságát, elsősorban a hibridkukorica terén. Románia az Európai Unió második legnagyobb kukoricatermelője és -exportőre, de az elmezők nem zárják ki, hogy idén Franciaországot is megelőzheti. Romániában az öntözött termőterület eléri az egymillió hektárt (!), a kukoricatermés átlépi a 13 millió tonnát, a kukoricaexport pedig az 5,5 millió tonnát.
A növénytermesztés egyre magasabb színvonalon zajlik, ami annak is köszönhető, hogy a külföldi tőke lassan 10 éve közvetlenül is jelen van a termelésben. Romániában a földszerzéshez egyedül egy ötéves romániai tartózkodást, illetve mezőgazdasággal való foglalkozást várnak el a jelentkezőtől, aki lehet cég és magánszemély is, továbbá felső határa sincs a megszerezhető birtoknagyságnak. A szántók mintegy 40 százaléka lehet külföldi kézben a becslések szerint. (Megjegyezzük: az állati termékek terén az ország árukínálatának importhányada egyre növekszik. Ezen a téren a Nyugat piacként és nem erőforrásként tekint Romániára.)
A termelés anyagi feltételei rohamosan javulnak, már a területalapú támogatás összege is súrolja a magyarországit. Románia az elsők között, tavaly decemberben jutott hozzá az unió Helyreállítási Alapjának forrásaihoz is. A bukaresti kormány 14,25 milliárd euró támogatást és 14,94 milliárd eurós hitelt akar elkölteni 2026 decemberéig a Next Generation-ből. Ezzel szemben a Bizottság még nem fogadta el a magyar kormány egy éve benyújtott helyreállítási programját, ami az éves magyar GDP kb. 5%-át teszi ki.
Összeállította: Gönczi Krisztina
