A fumonizin elfordulási gyakoriságát és emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálták magyar kutatók. Ez a gombatoxin potenciálisan rákkeltő.
A magyar lakosság érintettsége
A fumonizin B1 (FB1) Magyarországon is az egyik leggyakoribb mikotoxin, amely a kukoricán kívül előfordul más takarmányban és élelmiszer-alapanyagban is. Az FB1 a potenciálisan rákkeltő anyagok közé tartozik. A MATE a Kaposi Mór Oktató Kórházzal együttműködve – nemzetközileg elismert szakembereket, kutatókat, doktoranduszokat is bevonva a munkába – 2017 és 2020 között vizsgálta magyarországi előfordulását. A projektre mintegy 620 millió forintos uniós forrást nyertek GINOP pályázat keretében – áll a napi.hu oldalán.
A mikotoxinok az élelmiszer-termelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. A kutatók megállapították, hogy a kukoricát szennyező fumonizin esetében a hazai lakosság általában nem jut olyan mennyiségű szennyezett élelmiszer-alapanyaghoz, amely meghaladja a tolerálható határértékeket.
Pontosabb nyomon követés
A projekt részeként vizsgálták a toxin eddig kevésbé ismert sejtszintű hatásmechanizmusát is laboratóriumi körülmények között és állatkísérletekben. Az elsődleges cél az FB1 által kiváltott károsító hatások, így például az oxidatív stressz jobb megismerése volt. Ennek érdekében új vizsgálati módszereket alkalmaztak. Ezek bevezetéséhez és a kutatási kapacitás bővítéséhez laboratóriumi fejlesztések is megvalósultak.
A projektben elért eredmények hozzájárulnak az élelmiszerlánc fumonizin terheltségének felméréséhez, és az esetleges humán egészségi kockázat tudományosan megalapozott értékeléséhez – áll az egyetem tájékoztatójában, amely kitér arra is, hogy az intézmény az egész országra kiterjedő monitorozást tervez.
Megjegyezzük, az analitikai módszerek fejlődésével egyre kisebb mennyiségű mérgező anyagot tudunk kimutatni az élelmiszerekben, származzanak ezek akár a gombákból, akár az ellenük kifejlesztett növényvédő szerekből. A kettőből az egyiknek mindig esélye van felbukkanni a mezőgazdasági terményekben, főként, ha az érésük idején esősre fordul az időjárás. Lásd még a témában: Szenteltvíz a hatóanyag helyett? A növényvédelem nem az ördög műve!
Összeállította: Gönczi Krisztina
