Miközben a világ kukoricatermése rekordokat döntöget, és a nagy termés rendkívül magas világpiaci árakkal párosul, addig nálunk az aszály sújtotta szántóföldi kultúrák drasztikus terméskieséssel reagálnak az időjárási anomáliákra. A gyenge termés az exportárualapok csökkenését vonja maga után, holott a külpiac felvevőképessége jobb, mint valaha.
A világ kukoricatermése
Az USDA (az USA Szövetségi Mezőgazdasági Minisztériuma) előrejelzése szerint a világ kukoricatermése minden idők legjelentősebb szintjére emelkedhet a 2021-2022-es gazdasági évben. Az 1,2 milliárd tonnát súroló termésmennyiség ellenére a felhasználás meghaladhatja a jelzett termelési nagyságrendet, így a globális készletszint csökken, ami árfelhajtó hatású, pontosabban árnövekedésben manifesztálódik. A relatív hiány már az év közepétől érzékelhető volt a kukorica világpiaci árának alakulásában. A legjelentősebb kukoricatermelő országok termésnagyságrendje (forrás: USDA) várhatóan kedvezően alakul. (lásd 1. táblázat)
Mindamellett, hogy a kukoricatermény-piac valamennyi meghatározó jelentőségű piaci szereplője jelentős terméstöbblettel számol a 2021/2022-esgazdasági évben, feltűnő, hogy az EU meghatározó kukoricatermelő országai milyen szerencsés helyzetben lehetnek, legalábbis hozzánk képest, ha az összevont uniós termést 26,9%-kal taksálják nagyobbra az előző gazdasági évi bázishoz képest.
Az időjárási anomáliák
A 2021-es évünk valamennyi őszi betakarítású növény terméseredményeit negatívan befolyásolta. A tavasz fagyokkal indult, és kései kitavaszodást hozó, csapadékszegény évkezdetet hosszan tartó nyári aszály követte, így az idei kukoricatermés várhatóan messze elmarad a korábbi évek szintjeitől. A termelési kondíciók heterogenitása igencsak szélsőséges átlagtermések képében mutatkozik meg, ami akár 20-30%-os terméskiesést is maga után vonhat, miközben a kukorica világpiaci árai soha nem látott magasságokba emelkednek. Félő is, hogy a bázisszint bő másfélszeresét is meghaladó világpiaci árak kihúzzák a szerény, a hazai szükségletet ugyan fedező, de exportárualap tekintetében sovány készleteket a hazai piacról, ezért a szaktárca az exportadó gondolatával is foglalkozik. A magas terményárak – drasztikusan megemelve az abrakfogyasztó ágazatok termelési költségeit – súlyos válságba sodorhatják az állattenyésztő gazdaságokat és az egyéb kukoricahasznosító kapacitásainkat. Maradva az állattenyésztés két-három emblematikus abrakfogyasztó ágazatánál, kutyaszorítóba kerülhetnek a sertés- és a baromfiágazat piaci szereplői, valamint a tejtermelő tehenészetek és a bikahizlalás is, hiszen a termelési költségek meredek emelkedését a piaci árak nem követhetik. A Nyugat-Európában befagyott, elsősorban az afrikai sertéspestis miatt EU-n belül rekedt húskészletek ugyanis túlkínálatot eredményeznek Európa-szerte, így nálunk is. Az így készleten maradt (német, holland, spanyol, dán) sertéshús hazai piaci megjelenése lehetetlenné tenné az emelkedő költségek fogyasztókra történő áthárítását, a növekvő termelési költségek fogyasztói árakban történő érvényesítését. Kormányzati beavatkozás hiányában borítékolható a sertéstartó gazdaságok fokozódó csődérintettsége, a termelési kapacitások részbeni leépülése, de a baromfi- és a szarvasmarha-ágazat sincs könnyű helyzetben.
K
A NAK októberi jelentése szerint az idei év a terméskiesésekkel válhat emlékezetessé. Bár a szántóföldi zöldségtermesztés éppúgy kárvallottja lett az abnormális időjárásnak, mint a gyümölcstermesztés, de a nagyságrendek szintjén a legfajsúlyosabb terméskiesések elsősorban az őszi betakarítású növényi kultúrákat jellemzik. A helyzet az előző évekhez képest lényegesen rosszabb, sok gazdálkodónál az aszálykár okozta hozamkiesés meghaladhatja a 80%-ot is. Mindezeken túl az inputárak elszabadulása (vetőmag, növényvédő szer, műtrágya és üzemanyag) is nagyon érzékenyen érinti a gazdálkodókat. Ez az oka annak, hogy a termelők érdekvédelmi szervezetei a területalapú támogatások előlegeinek előrehozatalát kérik a szaktárcától.
Bár a kukorica betakarítása még távolról sem fejeződött be, de a termelési kondíciók szélsőséges alakulásáról már most is egyre több információ lát napvilágot. A termésátlagok ugyan nagy szórást mutatnak, de az eddigi információk szerint az országos termésátlag – a részleges betakarítási eredmények alapján – hektáronként alig éri el az 5,6 tonnát. A jelentés szerint az aszály pusztításait az október eleji csapadék csak tetézte, mivel a szárazság miatt felsült növények lassabban adják le a víztartalmat. A legalacsonyabb, 4–4,5 t/ha közötti termésátlagokat Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéből jelentették, de Tolna megye termésátlaga sem éri el az 5 t/ha-t.
A gazdák elmondása szerint a legnagyobb problémát a szemek nedvességtartalmának lassú csökkenése okozza, mivel az elmúlt napokban lehullott csapadék a szemeket visszanedvesítette, amit a teljesen elszáradt növényzet csak nagyon nehezen tud leadni. Bács-Kiskun-ban és a Dél-Alföld magasabban fekvő területein az aszály nagyobb pusztítást végzett, így a későn jött csapadék csak késlelteti a betakarítást, de a laposabb területeken az előzetes várakozásokkal ellentétben viszonylag jobb termés várható. Az 1. grafikonon egyértelműen látszik, hogy a kukoricaexportunk közel 40%-át az elmúlt hat évben az olasz piac szívta fel. E piac meghatározó jelentőségét az a tény sem befolyásolta negatívan, hogy a koronavírus-járvány Olaszországot (is) drasztikusan érintette. Jóllehet kukoricakivitelünk az elmúlt fél évtizedben erős hullámzást mutatott, de az olasz piac privilegizált helyzete mit sem változott. A rekord közeli, 4 millió tonnát meghaladó kukoricaexport legjelentősebb felvevőpiacaként – a 2015-ös olasz piaci exportmennyiség bő másfélszeresét mutatva – Olaszország az utóbbi évek legjelentősebb magyar kukoricaimportját bonyolította. Az olasz piac tehát ebben a nehéz helyzetben is a legjelentősebb importőrünk maradt. Maradva a 2020-as exportmennyiség kiviteli szerkezeténél megállapítható, hogy a kiviteli rangsor szerinti első négy legjelentősebb vásárlónkhoz (az olasz, a német, a román és az osztrák piac) került az exportált magyar kukorica mennyiségének a 86%-a. Az erős piaci koncentráció ellenére a KSH adatbázisa szerint 2020-ban mintegy félszáz vásárló vételezett a magyar tengeriből.
Exportérték szerinti piaci rangsor
Az exportérték tekintetében más képet mutat a külpiaci rangsor. Az eltérés alapvető oka, hogy a két legjelentősebb kukoricavetőmag-vásárlónk (Oroszország és Ukrajna) vásárlása értékben lényegesen nagyobb szerepet játszik az exportárbevételben, mint a jelentősebb exportmennyiségeket felvonultató, összességben tőlünk 2020-ban több mint 360 ezer tonna takarmánykukoricát importáló Lengyelország, Hollandia és Szlovénia. A vetőmag kitüntetett szerepéből következik ez a különbség.
Az exportérték rangsorában (2. grafikon) is kitüntetett szerepet játszik az olasz piac, azonban a piaci részarány tekintetében „csak” 28%-os a jelenléte, és a három legjelentősebb kukoricafelvásárlónk piaci részaránya sem érte el 2020-ban a 60%-ot.
Az összevont kukoricaexporton belül a kukoricavetőmag-kivitel külön figyelmet érdemel. Jóllehet, a vetőmagexport piaci szereplői közül az első három legjelentősebb importőr (orosz, ukrán, román) piac igényelte 2020-ban a kukoricavetőmag-exportunk 51,6%-át, de az ezeket az exportrangsorban követő lengyel, francia, szlovák, német és olasz piac az orosz, ukrán és román felvevőpiacokkal együtt a kivitel 74%-átkötötte le. Ennek ellenére a kukorica-vetőmagunk iránti fokozott keresletet fémjelzi, hogy 2020-ban 58 országba szállítottunk ebből a magas technológiai értéket képviselő termékünkből. A 2015-ös helyzethez képest a kukoricavetőmag-exportunk exportárbevétele 2020-ra 30%-kal nőtt. A növekmény mögött a legjelentősebb exportbővülést a román piacon kívül a lengyel, az olasz, a német és a szlovák piac produkálta. Míg a lengyel piacra történő vetőmagkivitelünk az elmúlt hat évben megduplázódott, a német piacon két és félszeresére nőtt, addig az olaszon több mint harmincszorosára bővült.
A nem vetési célú kukoricaexportunk külpiaci jellemzőit is érdemes szemügyre venni, hiszen a piaci koncentráció magasabb foka ellenére összességében 44 országot számlált 2020-bana vevőkörünk.
A nem vetési célú kukoricaexportunk három legfajsúlyosabb vásárlója (Olaszország, Németország, Románia) kötötte le 2020-ban a takarmánykukorica-exportunk 73%-át. A koncentráció az elmúlt hat évben csak fokozódott. Ennek bizonyítékaként említhető, hogy 2015-ben ez a három vevőnk az akkori kivitelünknek „csak” a 63%-át kötötte le.
Amennyiben az egyes piaci szereplők piaci pozíciójának változását kívánnánk jellemezni, akkor az olasz piacnak 159%-os indexe, azaz a piac 2015-ös 148,5 millió eurós magyar kukoricaimportját szembesíthetnénk a 2020-as 236,8 millió eurós vásárlásával. A második legjelentősebb piacunk, a német e tekintetben csak alig negyedével bővült. A lengyelek ugyanakkor majd ötszörösére növelték a magyar kukorica importját.
2021-es változások
Az exportmennyiség és az -érték mégis visszaesést mutat. Az összességében közel 12%-kal csökkenő kukoricavetőmag-export árbevétele mögött az exportmennyiség 7%-os csökkenése húzódik meg, ami az exportárualapok enyhe csökkenésére utal. A legjelentősebb vásárlónk ugyanakkor mennyiségben mintegy 20%-kal vásárolt kevesebbet ebből a termékünkből, ami az exportérték közel 40%-os csökkenését eredményezte. Ukrajna is erősen redukálta a magyar kukorica-vetőmag importját, hiszen mennyiségben mintegy 40, értékben pedig közel 60%-kal esett vissza az ukrán import. Növekmény jellemezte ugyanakkor a román, a szlovák, a német, a francia, a bolgár és a szerb vásárlásokat, és ezek a növekmények komoly kompenzációt képeztek az orosz és ukrán visszaeséssel szemben.
Takarmánykukorica-exportunk idei alakulása
A nem vetési célú kukoricaexportunk 2021. 01–07. havi alakulását mennyiségben 12% közeli csökkenés, exportérték tekintetében pedig 7%-os exportérték-növekedés jellemezte, ami az értékesítési átlagár (f.o.b. paritáson mért) 21,3%-os növekedésének volt köszönhető. Részletek a 3. grafikonon láthatóak.
A nagyságrend tekintetében legjelentősebb első öt takarmánykukorica-vásárlónk közül három piacon jelentős exportárbevétel-növekedésről beszélhetünk. Ezen a csoporton belül a 13%-kal bővülő, az időarányos takarmánykukorica-exportunk 40%-át felvevő olasz piacon közel 22 millió euróval nőtt az idei időarányos árbevétel, miközben az olasz piacra exportált takarmánykukorica mennyisége 57 ezer tonnával csökkent. A látszólagos ellentmondás a növekvő exportértékesítési átlagárakban oldható fel. Miközben a 2020. 01–07. havi értékesítési átlagárunk nem érte el a tonnánkénti 150 eurót, addig az idei időarányos exportátlagár, 178 euró fölé emelkedve, 18,9%-os növekedést mutat.
A szlovéniai takarmánykukorica-exportunk közel másfélszeresével bővült, a szlovákiai pedig megduplázódott. Az exportpiaci rangsorban hátrébb elhelyezkedő, kisebb piaci nagyságrendet képviselő kukoricafelvevő piacaink közül a svájcin közel háromszoros, a spanyol piacon pedig közel kilencszeres növekményt értünk el. Végezetül, ha pusztán egy-két mondat erejéig is, de indokolt megemlíteni, hogy a kukorica feldolgozott termékformái közül a legjelentősebb exporttételt a bioetanol képezi. A bioetanol-exportunk 2021. 01–07. hónapjában az exportárbevétel – előző évi, azonos időszaki 212 millió eurós kivitelhez képest – 2021 azonos időszakában, közel 16%-os bővülés mellett, 245,5 millió euróra emelkedett. A német, az olasz, a román és az osztrák vevők magyar bioetanol-importja különböző intenzitással bővült. Míg a német import 33%-kal nőtt, eközben az olasz import másfélszeresére bővült, ugyanakkor számottevő (66%-os) növekmény jellemezte a svájci, tőlünk származó bioetanol-importot is.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZABÓ JENŐ
