A szántóföldi kultivátorok a tarlómunkák, a forgatás nélküli alapművelés, az alapművelések elmunkálásának, valamint a magágykészítés egyre népszerűbb eszközei.
A kultivátor lazít, kever, porhanyít és egyengeti a művelt felszínt. Széles nedvesség-intervallumban alkalmazható, szélsőséges időjárási és talajkörülmények esetén pedig kisebb kárral használható, mint bármely más talajművelő eszköz. A kultivátor a klímakárcsökkentő, kímélő művelés alapeszköze. A kultivátoros alapművelésre a mélyen járó változatok alkalmasak, amelyek képesek az akár 30-40 cm mély lazult réteg kialakítására. Ehhez a 80 cm-es hasmagasság, a 25-30 cm-es kapaosztás, valamint a 450-500 kg-ot meghaladó kapaterhelés mind elengedhetetlen műszaki jellemző. Természetesen léteznek a piaci sztenderdeket messze felülmúló típusok, ilyen a Väderstad TopDown és Opus, amelyek 700 kg-ot maghaladó, hidraulikusan állítható kapaterheléssel, valamint változtatható tömörítőhatással jellemezhetők. A kultivátoros művelés hazai gyakorlatára azonban általánosan jellemző a sablonos eszközhasználat, azaz, ha még létezik is az adott típushoz többféle művelőelem, művelőkés, azok megfelelő használatához nem kapnak segítséget a gazdálkodók.
A Väderstad moduláris késkialakítási koncepciója azt jelenti, hogy a művelőkés szárból és hegyből, valamint az ezekhez kapcsolható kiegészítő elemekből épül fel, ami lehetővé teszi, hogy a lazítás és a növényi maradványok bekeverése mellett a mélyebben lévő tömörödött rétegek feltörése, valamint a növényi gyökerek átvágása is megvalósuljon. A késhegy és a szár megválasztásakor az időjárási és talajkörülmények mellett tekintettel kell lenni a vetésváltásra, valamint a rendelkezésre álló gépkapcsolatokra is. A késhegy alapvetően hatással van a talajbolygatás, ezáltal a rögösödés mértékére, valamint az üzemanyag-felhasználásra is. Szerkezetes, kötöttebb talajokon elsősorban a keskenyebb művelőkések használata javasolt, míg például a tömörödésre hajlamos, laza talajokon inkább a szélesebb kopóhegyek bizonyulnak jó választásnak.
A Mixin késszár és a DeepLoosening kopóhegy működési elve
A késhegyek egyik csoportját azok a vágóhegyek alkotják, amelyek sekély munkamélység esetén is garantálják a felszíni réteg teljes keresztmetszetű átvágását, ezáltal a tökéletes gyomkontrollt (pl. lúdtalp kések). A növényi gyökerek és maradványok felszínhez közeli átvágásához az ún. szárnyas elemeket is használhatjuk, kombinációban különböző lazítóhegyekkel, valamint a MixIn késszárral. A klasszikus, 23o dőlésszögű szárnyas elem, valamint egy 80 mm-es lazítókésből és a MixIn szárból álló késkombináció megemeli és meg is keveri a növényi maradványokat. Figyelem! Ezt a kombinációt nem szabad mélyebb műveléshez használni, hiszen elkenheti a nedves talajt, ezáltal művelőtalpat alakít ki. Versenytárs kultivátorokon gyakran alkalmazzák a szárnyas késeket, hogy kiküszöböljék a rossz kapaelrendezésből adódó elégtelen keverőhatást. A kopóhegyek másik csoportjában a különböző szélességű (50, 80, 50/80, 120, 210 mm) keverőkések találhatók, amelyeket a munkamélység függvényében választunk meg. A kopóhegyek hegyezettek, a jobb talajba hatolás és mélységtartás érdekében. Egy 80 mm-es kés vonóerőigénye 15-20%-kal nagyobb, mint az 50 mm-es késé és 25%-kal kisebb, mint a 120 mm-es kopóhegyé. Speciális lazítókésként rendelhető az ún. LowDisturbance kés, amely minimális bolygatás mellett használható a tömör rétegek feltörésére, valamint a DeepLoosening kopóhegy, amelyet kiegészítő elemként szerelhetünk fel az Opus és a TopDown kultivátorok leghátsó sorában lévő kapáira. Így lehetővé válik az akár 40 cm mély lazult réteg kialakítása. Lazító-keverő késkombinációnak számít az ún. BreakMix kopóhegy, amely keverést csak a felső sekély rétegben végez, miközben átlazítja a mélyebb rétegekben lévő tömörödéseket. Így a klasszikus keverőkések használatához képest mérsékeltebb rögképződés mellett érhetjük el ugyanazt a lazultságot.
A késszár alapvetően meghatározza a munkaeszköz porhanyító és keverő hatását, valamint a szármaradvány hossz- és mélységirányú eloszlatásának minőségét. A Väderstad a 2000-es évek közepén mutatta be az ún. MixIn késszárat, ami a gyártó saját szabadalma. A MixIn késszár a megvágott talaj és szármaradvány keverékét nem oldalirányba, hanem előrefelé dobja. Az aláhulló keveréket a kapák ismét megkeverik, így ez a késszár-kialakítás kétszeres keverőhatással jellemezhető. Az iparági sztenderdként használt csavart késszár nem egyenletesen keveri be a szármaradványt, többet hagy a felszínen és a felszín közeli rétegben, így lassabb a szerves anyag feltáródása. Ráadásul a csavart késszár több talajt és növényi maradványt dob a vázra, így a gyomfertőzést át lehet vinni egyik tábláról a másikra, ami a táblahigiénia szempontjából jelent problémát. A MixIn késszár ezzel szemben egyenletesen oszlatja el a növényi maradványt a munkamélység mentén, ami gyorsabb feltáródásban nyilvánul meg, ráadásul ugyanazt a művelési minőséget sekélyebb munkamélységgel lehet elérni.
A kultivátoros alapművelés egyik alapszabálya szerint a művelés mélységének igazodnia kell a tömörödés vagy a művelőtalp mélységi elhelyezkedéshez, hiszen minden 1 cm-nyi túlművelés 150 t/ha talaj felesleges megmozgatását jelenti, ami 5%-kal növeli a vonóerőigényt, végső soron pedig 0,8 liter többlet üzemanyag-felhasználással jár hektáronként. A művelési mélységhez megfelelő késtípus megválasztásához ismerni kell a kapaosztás és a késszélesség alapján számítandó elméleti munkamélységet, amit úgy kapunk meg, hogy a kapaosztás értékéből kivonjuk a művelőkés szélességét. Az így kapott érték az a munkamélység, amilyen mélyen mindenképpen járatni kell a munkagépet ahhoz, hogy teljes keresztmetszetben átműveljük az adott talajszelvényt. Egy 27 cm-es kapaosztású TopDown kultivátor esetében ez 19 cm, amennyiben 80 mm-es kopóheggyel szereljük fel. Ebből az összefüggésből következik tehát, hogy 25 cm-t meghaladó alapművelésnél már célszerű 50 mm-es késsel dolgozni, míg sekély művelés esetén a 120 vagy a 210 mm-es kopóhegy használata a célszerű. A művelési mélységet a szármaradvány mennyisége is befolyásolja, ugyanis a növényi maradvány minden egyes tonnájának bedolgozása 2-3 cm művelési mélységet igényel. Viszont itt azt is figyelembe kell venni, hogy a szármaradvány a művelési mélység 75%-ának mértékéig kerül csak bedolgozásra. A művelet sebessége jelentős hatással van a munkaminőségre: 10-12 km/h sebességnél legjobb a keverés és a porhanyítás összhangja, valamint a visszatömörítés hatásfoka. Ennél kisebb sebességnél a talaj nem felfelé mozog a MixIn késszár mentén, hanem oldalirányban, így a bekeverés hatásfoka rosszabb, míg a felszín rögösebb, egyenetlenebb lesz.
