A KSH adatai szerint idén az aratás előtt soha nem látott magasságokba kúszott fel a takarmányárpa ára. Aztán aratáskor átmenetileg óriási zuhanást élt át a piac. Az árpát nem szokás hosszan tárolni, sokan eladták. Csakhogy a kukoricatermés végveszélybe került a címerhányás idejére. Ha nincs állatunk, akkor is kincset érhet idén helyettesítő terméke, ez a korán lekerült, szerencsés kalászos.
Takarmányozási célra a legnagyobb mennyiségben használt gabonaféle a kukorica, de ennek összetétele nem fedi sem a búzáét, sem az árpáét, sem a többi kalászosét. Mint azonban Kína példája is mutatja: ha nincs kukorica, az árpa, a búza és a rizs felhasználási aránya ugrik meg a takarmánygyártásban. Jó kérdés, hogy idén miből lesz sok a világban, és valójában mennyire helyettesíthetők egymással a különféle gabonák? A „mennyi”-re a „milyen” is kihat. Egy gyenge minőséget adó évjáratban takarmánybúzából arányaiban jóval többet kínálnak a termelők. Vajon az, amit itthon látunk, általános jelenség? Mire készüljünk a gabonapiacon?
Egy hétre bezuhant az árpa
Az ország nagyjából fele novemberben még javában vetette a búzát, de tudunk olyan extrém példáról is, ahol a belvíz miatt csak januárban került erre sor. Az őszi árpát sokkal többen tudták időben elvetni, és július 10-re be is fejeződött az aratása. Megúszta a kánikulát, és minden jel szerint kitűnő termést adott. A bő termésről szóló hírek hallatán – egyik hétről a másikra – 25 százalékot zuhant az árpa ára, méghozzá egész Európában. A franciák tavalyhoz képest 16 százalékos termésnövekedésről adtak hírt, a németek 7 százalékosról. Az EU Bizottság június végén uniós szinten 5 százalékkal nagyobb átlagtermést becsült, amihez még termőterület-növekedés is társult. Amint a legnagyobbaknál megindult az aratás, be is zuhantak az árak. Aki nálunk aratás előtt 58 ezerért el tudta adni a termést, az örülhetett. A 27. héten érvényes 44 ezer forintos ajánlat azonban gyorsan irreálisnak bizonyult. Meddig kúszhatnak vissza az árak?
Rekordtermés lett (forrás: curejoy.com)
Helyzetkép július elején
„5,2 tonnás átlaggal vágtuk az árpát, itt az jónak mondható, legfeljebb 6 tonna szokott lenni” – kezdi egy Veszprém megyei gazdálkodó Zalagyömörő térségében. A búza viszont „megsült”, csak reménykedik a gazda az 5 tonnában. Így folytatja: „Az árpát mindig eladom aratáskor, most 58 ezerért ment el. Ilyen jó árra nem is emlékszem, tavaly 44 ezer volt ugyanekkor. A szárító, ahová viszem, kereskedelemmel is foglalkozik, az vette át. Aratáskor gyakran visszaesik az ár, ez nem lep meg. A búzának még nem álltunk neki, de biztos, hogy nem kiugró a termése. Ami jobban aggaszt, az a kukorica és a napraforgó. Ha a kukorica nem sikerül, annak hatása lesz a búza árára is.”
Csongrád megyében, Mindszent térségében az év első felében 175 mm csapadék hullott, júniusban mindössze 4,5 mm. 130 mm eső hiányzik a földekről. Ilyenkor látszik igazán, mennyire fontos az ősziek korai elvetése, a hosszú, enyhe és csapadékos őszök (telek) kihasználása. „Mivel október elején nálam mindkét kalászos el volt vetve, már túl voltak a viaszérésen, mire jött a kánikula. A megfelelő fajtán, a korai vetésen és gyomirtáson túl a jó vetésforgó és a harmonikus tápanyagellátás a siker legfontosabb eleme” – sorolja Hevesi István. Ami az árpát illeti, egy új, hatsoros genetikával ért el 10 tonnás eredményt. A talajok 20–25 aranykoronásak, ha nem végezne rendszeresen altalajlazítást, szerves-, zöld- és baktériumtrágyázást, meg sem közelítené a jelenlegi termésmennyiséget. A vetési sorrend a munkák ütemezése, a forgóban következő növény optimális kiszolgálása miatt fontos. Őszi búza, őszi árpa, kukorica és napraforgó váltással például bőven jut idő a szalma betakarítására, a trágyázásra és az altalajlazításra, mielőtt egy tápanyagdús, jól ülepedett magágyat kapna a kukorica. A tenyészidőszakban pedig arra törekszik a mindszenti gazda, hogy inkább sokszor kapjon kevés, mint egyszerre sok tápanyagot a növény. A termés nagy súlya miatt a kalászosokat szárszilárdítani is szükséges. „Az utolsó másfél hónap extrém meleg volt, előtte pedig hideg és szeles volt az idő. Sokfelé nem sikerült jól a gyomirtás, a kapásnövények magassága és lombozata erősen elmarad a kívánatostól. Pedig nagy szükségük lenne a fotoszintetizáló felületre a hőstressz idején és a termésképzéskor is. A kukorica már most olyan száraz, mintha augusztus lenne. Hamarosan itt a címerhányás, és a pollennek szüksége lenne a párára a termékenyítéshez. Ha egy héten belül nem esik, lemondhatunk a kukoricáról” – mondja szomorúan gazdálkodó, aki éppen ezért nem merte eladni az árpáját sem. Valamit enniük kell a sertéseinek, ha nincs kukorica, akkor ezt. És éppen ez a lényeg: kukorica híján nagy kereslet lesz az árpára, főként, ha búzából kevés a takarmányminőségű. De tényleg ez a helyzet, vagy csak itthon érezzük így?
Aratásig csak felfelé ment az ár (forrás: KSH és AKI PÁIR)
Átlagosnál jobb búzatermés
Nálunk tavaly ősszel a tervezett búzaterület nagyjából 40 százalékán nem sikerült időben elvetni a magot, és a végső termőterület is bőven 900 ezer hektár alá zuhant. Az őszi nehézségek azonban csak néhány közép-európai országot érintettek, nem az EU egészét, és pláne nem a világot. A júliusi hőhullám is elkerülte az európai búzatermő régió nyugati felét, sőt, inkább a hideggel küzdöttek. A mellékelt térkép szerint július elején Magyarországon 6 fokkal van melegebb, mint a sokévi átlag, és az előrejelzés szerint ez augusztus elejéig így is marad. E pillanatban még csak a június eleji termésbecsléseket ismerjük, ezek szerint idén több lesz a búza a tavalyinál, és a növekvő felhasználás ellenére ismét töltődni fognak a világ raktárkészletei (lásd a következő oldalon a diagramot). Meglátjuk, a júliusi becslés is hasonlóan optimista-e, de induljunk ki egy jó-átlagos évjáratból.
Franciaországban még júliusban is hideg volt (forrás: met.hu)
A gabona minőségét illetően szintén nem egyértelmű a kép. Franciaországban sok volt az eső, és a hőség megérkezéséig az oroszoknál, ukránoknál is, ezért az elemzők a búza virágzásakor már potenciális minőségromlásról adtak hírt. A térkép sze rint azonban tőlünk keletre és északra olyan hőség uralkodik, ami nem teszi valószínűvé a kalászfuzáriózis elharapódzását. (A franciák termése pedig máskor is „puha”.) Mindent egybevetve nagyobb léptékben is elegendő és jó minőségű lehet az idei búzatermés.
Kukorica végveszélyben
E cikk megjelenésekor, augusztus elején szinte ugyanazt a hőmérsékleti anomáliát mutatná a mellékelt térkép, mint most, július elején. Európa keleti felét kemény, hosszan tartó hősokk éri. És nemcsak Európát. E cikk írásakor már aratják a másodvetésű kukoricát Brazíliában. A termésmennyiség háromnegyedét adó safrinha vágása szeptemberben ér véget a hatalmas dél-amerikai országban. Az itteni termés döntő hatással van a világpiaci árakra. A safrinha idén több okból megkésve került a földbe, majd aszály jött rá. Júniusban egyes elemzők már 27 százalékos termésveszteséget vizionáltak. A kombájnok elsőként Mato Grossóban, Brazília legnagyobb kukoricatermelő államában indultak meg. A betakarítás 10 százalékos készültségénél a tavalyinál 10 százalékkal kevesebb magot hoztak le a táblákról. Az igazság valahol középtájt lesz. 15 százalékos veszteségnél már nem hogy új rekordot nem állítana be az ország kukoricából, de a 2019. évi eredményt sem tudná hozni. És mi a helyzet Ukrajnával? Nézzünk ismét a hőmérsékleti térképre, ott a válasz. Pont úgy szenvednek az ottani táblák, mint nálunk. Június közepén az USA-ba is megérkezett a hőség, és július elejéig komoly vízvesztésen mentek át a talajok a kukoricaövezetben. Az utolsó hírek szórványos viharokról, felhőszakadásról szólnak – ezek pusztítani is tudnak. A tengeri esetén tehát abból kell kiindulnunk, hogy a tavalyinál lényegesen rosszabb lesz a termés a világban.
Több árpára lesz szükség
Vagyis, bár kiváló az árpa- és egész jó a búzatermés, legyünk résen! Egy rossz világtermés a kukoricából drágulást hozhat a piacon, még akkor is, ha van helyettesítő terméke, hiszen ilyenkor az is drágulni kezd. Egyszóval minden gabonát felemelhet a kukorica. Árpa esetén ezenfelül az igények növekedésével is számolhatunk. E három gabonaféle árára az is kihat, hogy Kína idén 30 százalékkal mérsékli a kukorica és 25 százalékkal a búza behozatalát az országba, miközben az árpáét csaknem 10 százalékkal növeli. A világ második legnagyobb árpaimportőre, Szaúd-Arábia eközben 10 százalékkal csökkenti a behozatalt, de ezt a kínai igények növekedése bőven kompenzálja. Bár a világ árpafelhasználása csekély a kukoricához mérten, de ha ebből sok van, a tengeriből meg kevés, akkor ez iránt fog megugrani a kereslet. A franciák már nyélbe is ütöttek egy sor üzletet az árpa Kínába szállítására, miközben a németek Szaúd-Arábiát vették célkeresztbe. A többi állam kereskedői inkább Algéria vagy Irán piacain találhatnak vevőt.
Nemcsak a takarmányiparról van szó
„Az árpa aratás előtt annyit ért, mint a búza, 60 ezer forintos tonnánkénti áron kezdtük meg a szerződéskötést. Aztán kiderült, hogy csúcstermést aratunk belőle, ami egész Európára igaz. Egy hétre valóban bezuhant az ára, de azonnal visszakapaszkodott, hiszen mindannyian látjuk: ez lesz a kukorica helyettesítője a takarmányokban” – sommáz Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Az ország egyik meghatározó takarmánygyártója rámutat: Dániában, Hollandiában kukorica nélkül is hizlalnak sertéseket, van takarmány pusztán kalászosra alapozva is, ha a gyártó pótolni tudja az adagokban a hiányzó energiát. „Hazai gyakorlatban akár 2025 százalékosra csökkenthető a kukoricahányad a takarmányokban, nyilván az adott baromfifaj és hasznosítási irány függvényében. Ezt mindenki felismerte, úgyhogy azonnal 54-55 ezerre kapaszkodott vissza az árpa ára. Ha az árpa és a kukorica között kilónként 10 forintot meghaladó árkülönbség alakul ki, akkor a szakmailag lehetséges plafonig elmennek a gyártók a kalászos gabona felhasználásában, és enzim-, illetve energiakiegészítéssel javítják a termék hasznosulását.”
A gabonafélékre biztosan folyamatosan nagy kereslet lesz a világban, hiszen az élelmiszer- és takarmányiparon kívül a bioetanol-gyártásban is ezt használjuk, plusz a csomagoló- és építőipari anyagokhoz is egyre nagyobb szükség lesz ezek termésére vagy szárára. A műanyagok helyettesítésében például fontos szerepe lesz a kukoricának. Most az árpatermelők azt tapasztalják, hogy egyre gyakrabban csörög rájuk egy olyan kereskedő, aki biomassza-erőműnek vagy etanolgyárnak hajtja fel az alapanyagot, ismét 58 ezer forint körüli áron.
Gönczi Krisztina
