Várjon egy picit az eladással, idén is drága lehet az árpa

Április végére Kína gyakorlatilag az afrikai sertéspestis előtti szintre építette vissza sertésállományát. A tavalyi évhez képest az összes állatfajt tekintve 7 százalékkal növekszik az ország takarmányigénye. Nő azonban a belső termelés is, a raktárak pedig csurig fel vannak töltve. Kukoricából, búzából sokkal kevesebbet fog vásárolni Peking, az árpa iránti igénye viszont csaknem 10 százalékkal nő.

 

arpa aratas
Már szinte mindenütt raktárban van az árpa (forrás: Agro Mucsinyi)

 

Csaknem 30 százalékot esik a kukoricaimport

Az USDA előrejelzése szerint 2021/22-ben Kína jóval kevesebb kukoricát importál (20 millió tonnát a tavalyi 28 millió tonna után), mivel egyrészt 4 százalékkal növekszik az ázsiai országban a kukoricatermelés, másrészt csökken a készletezési láz. Továbbá az import kukorica korábbi árelőnye eltűnőben van, hiszen mind a gabonaárak, mind a szállítási költségek sokat emelkedtek az utóbbi évben. Májusban tonnánként 441 dollárt (132 ezer forintot) ért egy tonna kukorica Kínában. Nagyjából ekkorra azonban le is csengett a raktározási őrület. A gazdasági év végére 200 millió tonnás kukorica-, 140 millió tonnás búza- és 103 millió tonnás rizstartalékkal számolhat Peking, ami nagyon biztonságos hátteret teremt az ázsiai ország élelmezéséhez. Június végén már hathavi mélypontra, 401 dollárra (120 ezer forintra) süllyedt a kukorica ára a belföldi piacon.

 

Az árpapiac és Kína

A belső termelésű, 272 millió tonnára várt kukoricamennyiségből 211 millió tonna takarmányozási célra megy el. Az abrakfogyasztók adagjaiban a kukorica a legfontosabb összetevő, de magas ára miatt az elmúlt évben a takarmánygyártók szívesen nyúltak a régi búzakészletek elárverezéséből származó, olcsóbb gabonatételekhez. A rizs a második legfontosabb gabonaféle Kínában, ebből 150 millió tonnás termésre van kilátás idén. Tavaly már ebből a gabonából is került a sertések elé, és erre idén is megvan minden esély. Így a belső termelés már nem fedezi a hazai felhasználást, és Kína ebből a tradicionális gabonából is 3,6 millió tonnás behozatalra szorul 2021/22-ben.

Búzából idén csúcstermést arathatnak Kínában (136 millió tonna), így ez a kalászsos várhatóan fontos összetevője marad a takarmányoknak. A cirok is helyettesítő szemestermény volt 2020-ban, de most igyekeznek több árpát felszabadítani a raktárakból, illetve többet importálni belőle, mivel ezt jobban kedvelik a sertések, mint a cirkot. Árpából 10,5 millió tonna (+9,3%), búzából 8 millió tonna (-25%), cirokból 7,5 tonna (változatlan) importra lehet szüksége az országnak ebben a gazdasági évben.

Megjegyezzük: Szaúd-Arábia csak a második legnagyobb árpaimportőr a világon. 10 százalékos eséssel idén 6 millió tonnára várható a behozatala. Mivel Kína igénye egy magasabb szintről ugyanennyivel nő, így nemcsak pótolni tudja a világpiaci forgalomból kieső arab részt, de még rá is tesz egy lapáttal. Ez elég lehet ahhoz, hogy árpa tartsa a magas árat, míg a búza értéke várhatóan nagyot esik idén. Jó kérdés, hogy érdemes lesz-e az árpát búzával helyettesíteni? (Lásd cikkünket: Mi van itt? Az új árpa drágább, mint az új búza.) Az európai piacon mindenesetre árpából sem várható hiány, a nemzetközi kereslet élénkülését mégsem hagyhatja figyelmen kívül a piac.

 

agrár ár árpa búza cirok gabona igény import kereslet Kína kukorica mezőgazdaság piac rizs szükséglet takarmány