Hazánkban nagyon sok talaj mészhiányos és savanyú. Ez a savanyúság, vagyis a sok sav, más és más folyamatokat indít el, talajféleségtől függetlenül. Ugyanakkor vannak olyan talajok, amelyek bár kevésbé savanyúak, de már mészhiányosak. Ezekben az esetekben a meszezés lehet a megoldás.
GRANULÁLT MÉSZ ELŐVÁSÁRLÁS, már 39 990 Ft/t + áfától a VulcanAgronál!
(kuponkedvezménnyel)
A letömörödött, gyakran savanyú talajokon gyakori a belvizesedés (Fotó: VulcanAgro)
Tíz olyan okot mondunk, ami a meszezés mellett szól:
1. Mert tömörödik, cserepesedik
A kötött és mészhiányos talaj akár 30–50 cm mélyen letömörödik, ugyanez már egy homokos, vályog talajon a felső 5–10 cm-es réteg cserepesedését okozza. Emiatt nagyon rossz lesz a vízbefogadó- és -szolgáltató képessége a talajnak. A gyakran levegőtlen talaj biológiailag inaktívvá válik, nem köt meg nitrogént, nem bomlik benne a szár.
2. Mert kalciumhiányos a növény
A talaj felső, 20–40 cm-es rétegében kialakuló kalciumhiányt már a növények is megérzik. Lassú a gyökérfejlődés, vékonyak a szárak. Már nemcsak a zöldség- és a gyümölcstermesztésnél kell figyelmet fordítani a mészpótlásra, hanem az intenzív szántóföldi gazdálkodásban is. Álmodozhatunk minden évben a magas termésátlagokról, ha eltűnik a talajunk és a növényeink támasza, a kalcium.
3. Mert nem hasznosul a tápanyag
Már egy kevésbé savanyú talajon is jelentősen csökken a kijuttatott nitrogén és foszfor felvétele. Nagyon drágulnak a termésnövelők, ezért vigyázni kellene, hogy a növény hasznosítani tudja. Ezért évente 100–150 kg/ha mennyiségben meszet kell pótolni, ha azt szeretnénk, hogy a 500–800 kg/ha mennyiségben kijuttatott NPK tápanyag legalább 70–80%-ban hasznosuljon.
Talajjavítás nélkül, a növényeket hamarabb eléri az aszály (Fotó: VulcanAgro)
4. Mert toxikus elemekben dúsulhat
Egyre gyakoribb probléma, hogy a fiatal, 1–2 hónapos növény szenved, és úgy tűnik, tápanyag-hiányos. A talaj felső, 10–15 cm-es rétege száraz, és olyan savanyú már, hogy bizonyos elemek szintje toxikussá válik. Ilyen esetekben súlyos mangán, alumínium vagy nátrium okozta „mérgezést” látunk. Ez fogja a növényt, és amíg nem jön kiadós eső és egy kis meleg, a növény nem tud megbirkózni a problémával.
5. Mert repcét, szóját, lucernát vagy silót is termelünk
Amennyiben a mainál fejlettebb és fenntarthatóbb termelést kívánunk végezni, akkor a felhasznált mész mennyiségénél kétszer-háromszor többet kell kijuttatni. A talajok felső rétegéből teljesen kimosódott a mész, és a vetésforgók is átalakultak. Ha csak a nagy kalciumigényű növények elé juttatnánk ki meszet (repce, szója, lucerna, silófélék), akkor is évente 300–400 ezer hektárt kellene 300–500 kg/ha mennyiségben meszezni.
6. Mert sekélyen gyökerezik a növény, és nem kap elég kalciumot
Az egyre szélsőségesebb időjárás következménye a kiszáradó altalaj. A növényeink a felső, 10–40 cm-es rétegben keresik a vizet és a tápanyagot. Ezért a kalcium esetében – amely a nitrogén és a kálium után a legnagyobb mennyiségben felvett tápanyag – is arra kell törekedni, hogy ebben a felső rétegben könnyen a növény számára elérhető legyen.
Granulált meszező anyag, bármilyen géppel gyorsan kijuttatható (Fotó: VulcanAgro)
7. Mert sok a nátrium, a magnézium a talajban
A hazai, főleg kunsági talajok nátriumban, az alföldi talajok pedig magnéziumban és nátriumban is feldúsultak. Ezek az elemek képesek kiszorítani más létfontosságú elemeket, és még a talajokat is tömörítik, rögösítik. A kalcium-karbonát vagy -oxid egyes esetekben pedig a kalcium-szulfát képes felvenni a harcot ezekkel az elemekkel, és a talaj művelhetőségét fenntartani.
8. Mert özönvízszerű esőzések vannak
A klímaváltozás nemcsak súlyos felmelegedést fog okozni, de ahogy látjuk, a hosszú száraz periódusokat és azt követő özönvízszerű esőzéseket is. A lezúduló csapadék egy letömörödött talajon nem talál utat a mélyebb réteg felé, hanem a termőföldet mossa el. A magasabb részeken élettelen talaj marad, a mélyebb részeken pedig egy leiszapolódott és magas szervesanyag-tartalmú mészhiányos termőréteg.
9. Mert nincs eső hónapokig
A hosszú és száraz időszakban fontos lenne, hogy a talaj zárva legyen – akár növény, szármaradvány fedje –, hogy az állandóan fújó szél ne szárítsa ki mélységében. A porózus és mészben jobban ellátott talajban nyitva maradnak azok a kapillárisok, amelyen a mélyben levő víz felfelé mozog. A növény gyökerének nem egy beton keménységű réteget kellene áttörnie, ha vízhez akar jutni.
Savanyú-homokos talajon ilyen a napraforgó, ha rendszeres a talajjavítás (Fotó: VulcanAgro)
10. A kalciumot és a ként is pótolhatjuk
Egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő talajjavító anyag a kalcium mellett más hasznos tápanyagot is tartalmaz. A Vulcan Balance GS – granulált, kénes mész – ilyen. A kalcium fontos, mint talajszerkezet-alakító, de a kén pótlását minden növénynél ugyanúgy meg kell oldani, mint a foszfort. Ezért javítsuk a talajokat és pótoljuk nagy mennyiségben a ként is. Válasszuk a Vulcan Balance GS-t és 300–400 kg/ha mennyiségben, 2–3 évente juttassuk ki.
A termékekről, akcióról bővebb leírást weblapunkon, a www.vulcanagro.hu/balance-gs/ menüpont alatt talál.
Szakmai segítség kaphat a +36-70/905-5000 telefonszámon vagy a www.vulcanagro.hu/kapcsolat menünél megjelölt elérhetőségeken.
