Az első imágók már megjelentek, látszanak az első hámozgatások, és a tojások is ott vannak az állományokban. A kalászosokban tehát megindult a vetésfehérítők, pontosabban a vörösnyakú árpabogarak tavaszi aktivitása. Ez önmagában még nem rendkívüli, de aki emlékszik a tavalyi szezonra, tudja: ezt a kártevőt nem érdemes félvállról venni.
Tavaly sokakat meglepett, idén talán kiszámíthatóbb lesz
A múlt évben a bogarak több hullámban telepedtek be az állományokba, emiatt a tavaszi időszakban szinte folyamatosan jelen voltak a lárvák. Ez sok helyen megnehezítette a védekezés időzítését, mert mire az egyik rajzás lecsengett volna, már érkezett is a következő.
Igaz, nem minden táblában okoztak látványos pusztítást, de több termelőtől lehetett hallani komolyabb fellépésükről. Vagyis a tavalyi év tanulsága az volt, hogy a vetésfehérítő nem feltétlenül mindenhol üt nagyot, de ahol elszabadul, ott kellemetlen meglepetést tud okozni.
A hideg most visszafogta őket, de nem sokáig
Az idei tavasz elején már elindult a folyamat, ezt a már látható tojások is jelzik. Az elmúlt napok hűvösebb időjárása valószínűleg átmenetileg megakasztotta a fejlődést, de a jelenlegi kilátások alapján komolyabb visszahűlés nem látszik. Ez azt vetíti előre, hogy a következő napokban, hetekben egyenletesebb érkezésre lehet számítani. Ez növényvédelmi szempontból akár kedvező is lehet, mert az elnyújtott, szakaszos betelepedésnél mindig nehezebb jól eltalálni a beavatkozás időpontját. Ha most valóban rendezettebben jönnek a bogarak és a lárvák, az egyszerűbbé teheti a védekezést.
Nem a bogár a legnagyobb gond, hanem ami utána jön
A vetésfehérítőknél a kezdeti jelenlét még nem feltétlenül riasztó. Az első imágók és a hámozgatás inkább figyelmeztetés. A valódi kockázatot a lárvák felszaporodása jelenti, mert ők már látványosabban és tartósabban rongálják a levélfelületet.
A tojások megjelenése ezért most különösen fontos jelzés. Ahol már megtalálhatók, ott hamarosan számítani kell a kelésre is. Vagyis a mostani időszak már nem a találgatásé, hanem a rendszeres állománybejárásé.
A gombaölő menet mellé most érdemes odagondolni a rovarokat is
A jelenlegi helyzetben sok gazdaságban úgyis napirenden van a gombaölő szeres kezelés. Ha a vetésfehérítők már megjelentek, ilyenkor célszerű végiggondolni, hogy a kijuttatásba belefér-e egy rovarölő hatású megoldás is az eddig betelepült, illetve rövidesen kelő egyedek ellen. A lényeg most nem egy hangzatos technológiai trükk, hanem az időzítés. Aki túl korán lép, könnyen elszórhat egy kezelést. Aki túl későn, az már a lárvák erősebb jelenlétével szembesülhet.
Normál és ökológiai termesztésben sem ugyanaz a logika
A konvencionális termesztésben jellemzően kontakt hatású rovarölő megoldások jöhetnek szóba, főleg akkor, ha a cél a frissen érkezett imágók és a fiatal lárvák visszafogása. Ökológiai termesztésben más az eszköztár, ott inkább a fizikai hatás, a fedettség javítása és a fiatal lárvák elleni közvetett gyengítés lehet reális irány. Mindkét esetben kulcskérdés a jó permetléfedettség és a pontos kijuttatás, mert a vetésfehérítőknél a félmegoldás ritkán ad igazán jó eredményt.
Most még nem pánik kell, hanem figyelem
A kalászosokban jelenleg még inkább az elején jár a folyamat, de ez az a szakasz, amikor a legtöbbet számít a rendszeres megfigyelés. A tojások, az első imágók és a kezdeti hámozgatás együtt már világos jelzés: a vetésfehérítők úton vannak, és aki most nem figyel, az néhány nap múlva már csak futni fog az események után.
Forrás:Agrometry Facebook
MezőHír Tudástár: vetésfehérítők – a kalászos gabonák leveleit károsító bogárcsoport, főként a vörösnyakú árpabogár gyűjtőneve; az imágók hámozgatása után a lárvák okozzák a nagyobb levélfelület-veszteséget, ezért a tojásrakás, a kelés és a korai állománymegfigyelés a hatékony növényvédelmi időzítés alapja.