A városi zöldfelületek kiemelkedő jelentőségű elemei a sorfák. A fasorokat azonos távolságra ültetett fák alkotják, melyek rendszerint utakat kísérnek. A fasorok létesítésének egyik fő jellegzetessége, sőt követelménye, hogy azonos fafaj, illetve fafajta alkossa a kiültetett sort, a fák törzsmagassága is azonos legyen, így jön létre a rendezett látvány. Napjainkra ez az egyöntetűségi szabály – a mezőgazdasági fajok diverzitásával párhuzamosan – vitatottá vált, ezért a szakemberek a fasor fogalmának új meghatározásán gondolkodnak.
A zöldfelületek fasorai
Városi környezetben, ahol gyakran a fasorok jelentik az egyedi zöldfelületet, kiemelkedő környezeti értékekkel rendelkeznek a zöldfelületek. Kedvező hatásaik – úgynevezett környezeti szolgáltatásaik –, hasznosságuk révén teszik számunkra élhetőbbé a városi környezetet: oxigént termelnek, szén-dioxidot és port kötnek meg, árnyékot adnak, párologtatásuk révén a nyári melegben csökkentik a hőmérsékletet, csillapítják a zajt és a forgalom okozta káros rezgéseket. A lombozat zöld színe és a levelek lágy suhogása megnyugtatólag hat az emberre. Ugyanakkor a fáknak el kell viselniük a városi környezet ártalmait (például a kipufogógázoktól szennyezett levegőt, a téli sózást, a taposást, a talaj levegőtlenségét, a számos sérülést), amelyet munkavégzéssel vagy éppen a közlekedéssel az ember okoz számukra.
A klímaváltozás hatására
A hőmérséklet emelkedése, a hosszú, forró és aszályos nyári időszakok, a légköri aszály, a szélsőséges hőingadozások, illetve mindezek mellett a városi környezeti ártalmak fokozódása miatt a zöldfelületeinken alkalmazott sorfák életkörülményei is kedvezőtlen irányban változnak. A magyar dendrológiai nemesítés kiváló szakemberei azonban nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetnek a hazai éghajlaton létrehozott, az ahhoz alkalmazkodott díszfák, díszcserjék nagy választékát kínálva, melyek a megváltozott környezeti viszonyok között is nagyszerűen fejlődnek, s díszítenek, ezzel lehetőséget adnak a felhasználóknak, hogy környezetüket szebbé, egészségesebbé, így élhetőbbé tegyék. A sorfák felhasználása méretük és koronaformájuk szerint is változhat; az alacsonyabb, gömbölyded koronájúak pl. vezetékek alá is ültethetők, a magasabb, terebélyesebb koronájú fajták azonban szabadabb térállásba, szélesebb utak mellé telepíthetők.
A Pannon Breeding Innovációs és Képzési Program keretén belül megvalósuló Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása GINOP 2.2.1-15-201700042 K+F+I pályázat keretében vizsgáljuk ezeknek a fajtáknak a viselkedését, gyűjtünk adatokat környezeti hasznosságukról is.
Cikkünkben a teljesség igénye nélkül szeretnénk a lombhullató díszfafajták közül néhányat bemutatni, illetve alkalmazásukhoz kedvet teremteni. A fajtanevek után zárójelben feltüntetjük a fajták nemesítőinek nevét is.
Celis occidentalis‚ Globosa’ a szenttamási Almásy-kastély parkjában
Mezei juhar
Széleskörűen ültethető a száraz talajú, szennyezettebb levegőjű városi területeken is. Fajtái közül az Acer campestre ’Korinthosz’ fajta (Bokor Miklós) oszlopos formájú, a ’Rozi’ (dr. Józsa Miklós) is tömött koronájú, idővel oszlop alakú kis fa, levelei kihajtáskor bronzos színűek, akár vezeték alá is ültethető. A ’Zenta’ (dr. Schmidt Gábor) fajta pedig egyenes törzsével, sudarasan kúpos koronájával mutatós útsorfa.
Ostorfák
Kiváló várostűrését mutatja a Celtis occidentalis ’Globosa’ (dr. Ifju Zoltán), a nyugati ostorfa 4–5 m magas és hasonlóan széles, lapított gömbkoronát nevelő fajtája, mely a világon elsőként létrehozott gömbkoronájú ostorfa, parkfaként vagy sorfaként is telepíthetjük. A ’Cirpi’ fajta (dr. Ifju Zoltán) akár 20 m magasra növő, egyenes törzsű, felfelé törő ágrendszerű fa, a legforgalmasabb utcák szegélyezésére is alkalmas. Hasonlóan jó tulajdonságok jellemzik a ’Sudár’ fajtát (dr. Schmidt Gábor).
Sorbus redliana ‚Burokvölgy’ az Almásy-kastély parkjában, Szenttamáson
Galagonyák
Tavaszi fehér virágdíszükkel, majd ősszel pirosló terméseikkel gyönyörködtetnek, sokuk őszi lombszíne is igen mutatós. Köztük az egybibés galagonya, a Crataegus monogyna’Dunakanyar’ fajtája (dr. Ifju Zoltán) az alapfajhoz hasonló megjelenésű, de szép, egyenes törzset nevel; a szárnyaltlevelű galagonya fajtája, a C. pinnatifida ’Tahi’ (dr. Ifju Zoltán) 6 méter magas fácskává nőhet, fénylő zöld, karéjos levelei ősszel égőpirosak. Termései akár 2 cm-esek is lehetnek, fogyaszthatók, ízük kellemesen savanykás. A kétbibés galagonya, a Crataegus leavigata ’Nagybogyós’ fajtája (dr. Ifju Zoltán) mutatós, fénylő piros, nagy termései egész télen át díszítenek.
Crataegus pinnatifida ‚Tahi’ a szenttamási Almásy-kastély parkjában
Kőrisek
Viszonylag magas fákká fejlődnek, szép, egyenes törzseket nevelnek, így sok képviselőjüket utcai faként vagy sorfaként alkalmazzák. Páratlanul szárnyasan összetett leveleik a vegetációs időben nagyon mutatósak, sokuk lombozata ősszel szépen színeződik. Hazánkban is honos virágos kőris, a Fraxinus ornus különleges, gömbkoronájú fajtája a Pécsett szelektált ’Mecsek’ fajta (Kett Ferenc), melyet magas törzsre oltva forgalmaznak már világszerte, nagyon mutatós, mélyzöld lombú fasor telepíthető belőle, de szoliterként is szép. A ’Pilis’ fajta (dr. Ifju Zoltán) erős, egyenes törzsű fává fejlődik, lombozata ősszel világos lilásbarnára színeződik, kiváló park- és útsorfa. Az ’Obelisk’ fajta pedig keskeny, oszlopos koronájával szűkebb utcák sorfájaként is kiváló.
A keskenylevelű kőris, a Fraxinus angustifolia kevéssé igényes faj, a száraz viszonyokat is jól elviseli, melynek ’Tahi’ fajtája (dr. Ifju Zoltán) 15–20 m magas, tojásdad koronájú fa, ősszel sárgáspirosra színeződő levelei sokáig díszlenek. Hasonlóan magas, egyenes törzsű, tömött koronájú a ’Tekeres’ fajta (Barabits Elemér’), az ipari és városi területek szennyezettségét is jól tűri.
Platánok
A József nádor idejében megkedvelt, s azóta töretlen népszerűségnek örvendő fafajták hatalmasra növő, csodálatos díszfák. Sajnos a városi körülmények között legyengülve számos kórokozó és kártevő visszaszorította alkalmazásukat. Az új nemesítésű fajták azonban ellenállóbbnak bizonyulnak a károsítókkal, például az apiognomóniás betegséggel szemben. Ilyen az európai platán, a Platanus × hispanica 10–15 méter magasra növő, tojásdad koronájú ’Budapest’ fajtája is (dr. Schmidt Gábor) vagy a ’Palóc’ (dr. Józsa Miklós), mely sudaras, széles tojásdad koronájú fa, fiatal levelei bronzosan hajtanak ki, s ugyancsak ellenálló a ’Prenor’ fajta (dr. Maráczi László), mely akár 30 méteres magasságával, terebélyes koronájával a szélesebb utak mentén vagy gyönyörű parkfaként is telepíthető. A ’Tahi Oszlop’ (dr. Ifju Zoltán és Ifju Boldizsár) pedig karcsún oszlopos, gyors növekedésével a keskenyebb utak mellé is telepíthető. A keleti platán, a Platanus orientalis ’Ludovika’ fajtája ékvállú leveleivel, apróbb cserepekben leváló kérgével jól elkülönül a többi platántól. Megnyúlt tojás alakjával és idősebb korban is sűrűn záródó koronájával kiváló sorfa lehet. Budapest szívében, Józsefvárosban szelektálta dr. Orlóci László.
Berkenyék
Nagyon változatos nemzetség. Képviselőik gyönyörű formájukkal, nyáron pompásan zöld, ősszel gyakran szépen színeződő lombozatukkal, fehér virágaikkal és mutatós terméseikkel is díszítenek. Hazánk különösen gazdag élőhelye számos fajuknak. Közülük a lisztes berkenye, a Sorbusaria ’Gran Sasso’ fajtája (Barabits Elemér) tömött, tojásdad koronát nevel, ezüstös fonákú levelei különösen szépek, termései pedig piroslók. Az inotai berkenye, a Sorbus redliana ’Burokvölgy’ fajtája (Nádasi Mihály és Sipos Elek) kisméretű fa, szűkebb utcák fásítására is alkalmas, az ősszel sárgára színeződő lombozatban nagyon mutatósak a pirosló termések. A kereklevelű berkenye, a Sorbus × rotundifolia ’Bükk Szépe’ fajtája (Nádasi Mihály és Sipos Elek) kezdetben gömbölyded koronája idővel terebélyessé válik, szélesebb utak menti fásításra jó törzsnevelő tulajdonsága is alkalmassá teszi. Gazdagon virágzik és terem, lombozata ősszel látványosan narancsos pirosra, majd pirosasra színeződik.
Hársfák
Nélkülözhetetlen fák, mind parkfaként, mind sorfaként, illetve kiváló méhlegelőként gyakran telepítik képviselőiket a közterületeken i s már évszázadok óta. Az ezüst hárs, a Tilia tomentosa sűrűn, fehéresen csillagszőrös hajtásairól, levélfonákáról kapta a nevét, gömbölyded koronájú fajtái közül a ’Bori’ és ’Teri’ (mindkettő dr. Józsa Miklós fajtája) közel 10 méter magasak, ezért szűkebb utcákba, illetve légvezetékek alá nem mindig ültethetők. A ’Zentai Ezüst’ (dr. Schmidt Gábor) karcsú tojásdad koronát nevel, igen dúsan virágzik. A Tilia platyphyllos, a nagylevelű hárs ugyancsak számos fajtája díszítheti utaink, utcáink mentét. Az ’Ági’ (dr. Józsa Miklós) gazdagon virágzó, gyors növekedésű, kúpos koronájú fa, szélesebb és keskenyebb utcákra is ajánlható. A Tilia ’Szent István’ (Jámborné dr. Benczúr Erzsébet) hibrid eredetű hársfajta, mely a legforgalmasabb utcák környezeti terhelését is elviseli. A kislevelű hárs, a Tilia cordata ’Gunaras’ (dr. Orlóci László) fajta pedig nagyon szabályos, zárt koronájú, nagy tűrőképességű fa.
SZERZŐK: SÜTÖRINÉ DR. DIÓSZEGI MAGDOLNA1, MAGYAR LAJOS1, DR. HONFI PÉTER1, DR. ORLÓCI LÁSZLÓ2, KISZEL PÉTER3, VASS EDIT4
1MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI, TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS DÍSZKERTÉSZETI INTÉZET, DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS DENDROLÓGIA TANSZÉK, 1118 BUDAPEST, VILLÁNYI ÚT 29-43.
2MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI, TELEPÜLÉSTERVEZÉSI ÉS DÍSZKERTÉSZETI INTÉZET, DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁSI KUTATÓCSOPORT, 1223 BUDAPEST, PARK U. 2.
3ELTE FÜVÉSZKERT, 1083 BUDAPEST, ILLÉS UTCA 25.
4PANNON BREEDING PROGRAM
