Amerikából nemcsak növényeket hoztunk, de a velük táplálkozó rovarok is előbb-utóbb átkerültek az óceánon. A kukoricát követte a kukoricabogár, a parlagfüvet meg a parlagfűbogár. El kellett telni hozzá pár évtizednek, de végre itt van a rettegett gyomnövény természetes ellensége.
Gyakran találkoznunk a parlagfűvel (fotó: Gönczi Krisztina)
Így néz ki
A parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) a Wikipedia szerint a levélbogárfélék családjába tartozik. A fajt 1986-ban írták le Észak-Amerikából. Jelentősége, hogy elsőrendű tápnövényei a parlagfű (Ambrosia) fajok, köztük Magyarország leggyakoribb, legtöbb gondot okozó gyomnövénye, az ürömlevelű parlagfű. A faj épp akkora, mint a kukoricabogár és hasonlóan feketecsíkos is, csak az alapszíne sötétebb, formája kicsit kerekdedebb. A parlagfűn mindenesetre nincs más bogár, ami hozzá hasonló lenne. Könnyen felismernénk, de ma még nagy ritkaságnak számít nálunk: Magyarországon az első példányait tavaly vették észre Soroksáron (Budapest).
Kukoricabogár és parlagfűbogár
Mit eszik még?
A faj egyértelmű kedvence a parlagfű, és bár ráfanyalodik más fészkesvirágzatú növényekre is, az eddigi Nébih-kísérletek alapján a napraforgót még parlagfű hiányában sem károsítja. Laboratóriumi vizsgálatokból az kiderült ki, hogy a faj imágói táplálkozási és tojásrakási helyként is a parlagfűfajokat részesítik előnyben, a napraforgóra helyezett fiatal lárvák mortalitása olyan jelentős, hogy kijelenthető: a faj nem képes a napraforgón hatékonyan szaporodni. Az ürömlevelű parlagfüvön viszont gyakran teljes lombozatvesztést okoz. Európában tápnövényei között szerepel még a fekete üröm (Artemisia vulgaris) és a baracklevelű keserűfű (Persicaria maculosa).
Most edződik a klímánkhoz
A faj melegkedvelő. A nőstények párázására a 25-30 °C az ideális, ezután 2700 db tojást is lerakhatnak. A lerakott tojásokból a lárvák 5-6 nap elteltével kelnek ki, és rögtön táplálkozni kezdenek. A lárvális fejlődés 7-12 napig tart, ezután bebábozódnak. Az imágók a kikelés után érési táplálkozásba kezdenek, majd párzanak. A bogár fejlődésének alsó hőmérsékleti küszöbe 13 °C körül van, de a faj képes alkalmazkodni a hűvösebb időjáráshoz. Laboratóriumi kísérletek szerint a hideg körülmények között nevelt egyedek utódainál lényegesen alacsonyabb hőmérsékleti küszöbök figyelhetők meg. Az ilyen egyedek szervezetében magasabb a glicerol szint, mint a kontroll példányokéban – írja a világháló enciklopédiája.
Merre vannak?
Az ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói kérik a lakosság, a rovarászok, a gazdálkodók és a természetjárók segítségét a parlagfű-olajosbogár hazai előfordulásának pontosabb feltárásához. Aki a fenti bogarat látja, fotózza le, és küldje el pontos előfordulási adatait (az észlelés dátuma és helyszíne) erre az email-címre: [email protected].
