Végleges a tavaszi vetések statisztikája. A vártnál is rosszabb számok rajzolódnak ki belőle egy sor kultúrában. A dohány szinte teljesen eltűnt, feleződött a paprika és a csemegekukorica területe is, szójából visszasüllyedtünk a 2015. előtti termelési szintre. Mi van itt?
Végül nem a kukoricák nyerték a területért folytatott versenyt (fotó: Gönczi Krisztina)
Hódító napraforgó
A végső számok alapján szemeskukoricából jóval az egymillió hektár alatt vagyunk (ahogy őszi búzából is), a tavalyinál is 50 ezer hektárral kevesebb a vele bevetett terület. Pedig a kukorica piaci ára igen jó, a száraz és hideg tavaszon kívül nem tudunk felsorolni olyan okot, ami hátráltatta volna az elvetését. Viszont ugyanezt az okot a napraforgó esetében is elmondhatnánk, ott viszont nagy volt a vetési hajlandóság. Eredetileg 650 ezer hektárt akartak bevetni vele a gazdálkodók, de a végső 626,5 ezer hektár is sok. (Lapunk korábban 630 ezer hektárra becsülte a végleges területnagyságot.) Vagyis a két növény területért folytatott párharcából a napraforgó került ki győztesen. Az olajmagért tavasszal 180-200 ezer forintot is kínáltak a kereskedők, míg a kukoricáért a legjobb pillanatban 80-88 ezer forint volt az ajánlat. Ha csak az elérhető termést vesszük alapul, már akkor többet emelkedett a naparaforgóért kapható összeg, mint a kukoricáért, és akkor a ráfordítás eltérő szintjét még figyelembe sem vettük. A napraforgó népszerűsége az oka annak, hogy idén tavasszal minden más kultúra egy kicsit háttérbe szorult.
Szemeskukorica bő 938 ezer hektár
Napraforgó 626,5 ezer hektár
Lucerna 62 ezer hektár
Szója szűk 51 ezer hektár
Silókukorica bő 50,5 ezer hektár
Tavaszi árpa 32 ezer hektár
Zöldségek 32 ezer hektár
Zab szűk 25 ezer hektár
Hibridkukorica bő 23 ezer hektár
Cirok szűk 19 ezer hektár
Zöldborsó 17 ezer hektár
Csemegekukorica 15 ezer hektár
Cukorrépa szűk 13 ezer hektár
Burgonya szűk 8,5 ezer hektár
Dohány 600 hektár
Silócirok szűk 6 ezer hektár
Keveset ajánlottak a csemegekukoricáért
A szója 51 ezer hektáros területe jóval kisebb a szakma által remélt 57-60 ezer hektárnál, visszasüllyedtünk 2015 előtti termelési szintre. Már áprilisban látszott, hogy a vetési tervek egy része csak terv marad, májusban pedig a végső összesítés előtt szinte hajszálpontosan megjósoltuk a végeredményt (52 ezer hektárral kalkuláltunk). Kevésnek mondható a hibridkukorica vetésterülete is, pedig a vetőmag-előállítás igényelte volna a több alapanyagot. A termeltetők ajánlata valószínűleg nem volt versenyképes a szemeskukorica áremelkedéséhez mérten. Ugyanez mondható el a csemegekukoricáról is. Emberemlékezet óta nem volt ilyen kicsi a vetésterülete, mint most. Laptársunk, az Agrárágazat foglalkozott azzal, hogy a kultúra elveszítette versenyképességét a normál árukukoricával szemben. A növény hagyományos „váltótársa”, a zöldborsó azonban annyi területen került a földbe, ahogy azt eredetileg is tervezték. Úgy tűnik, a konzervipar erre jobb ajánlatot tudott tenni, illetve a termelése egyszerűbb, utóveteményhatása jobb, mint a csemegekukoricának. Megegyezzük: csemegét másodvetésben idén a szokásosnál többen vethetnek, így némi javulás még várható a vetésterületben.
Javult a cukorrépa, romlott a dohány jövedelmezősége
Cukorrépából viszont kellemes meglepetés, hogy a tervezettnél is kicsivel több került a földbe, a Mezőhír az áprilisi készültség alapján 10 ezer hektárosnak becsülte a végső területet, de az emelkedő cukorárak végül megdobták a vetési kedvet, és nagy hajrát csináltak a gazdák. Viszont szinte egyik évről a másikra megsemmisült a dohánytermelésünk. A tervezett bő 3000 hektáros vetésterületből alig 600 hektár valósult meg. A kultúra jövedelmezősége a támogatások ellenére romlik, a vele foglalkozó termelők és eszközparkjuk átlagéletkora pedig igen magas. A betakarítás, szárítóba rakás még mindig erősen munkaigényes, és bár alapvetően nyugdíjasok, nem vendégmunkások végzik, a járvány biztosan nem kedvezett a munkáskezeknek.
Rossz tapasztalatok a szabadföldi zöldségtermesztésben
500-500 hektárral csökkent a szabadföldi paprika és paradicsom vetésterülete is, mivel tavaly az időjárás miatt sok kudarc érte az ezeket termelőket. Előbbi kultúrában megfeleződött (!) a termőterület, míg paradicsom esetében 25 százalékos a területcsökkenés mértéke. (Lásd a témában: 2020 rendkívüli év volt – Így hatott a magyar zöldségágazatra.)
