A 2021. január 1-től kialakításra került, a mezőgazdasági gazdálkodási formákhoz tartozó járulékfizetési, általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségekkel és lehetőségekkel kapcsolatban adunk tájékoztatást.
Járulékfizetés
A mezőgazdasági őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve biztosítottnak számít, néhány kivételtől eltekintve:
‑ őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,
‑ egyéb jogcímen biztosított (pl. munkaviszonyban áll),
‑ saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Társadalombiztosításijárulék-fizetés
A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulék mértéke: 18,5%.
Járulékfizetési kötelezettség, hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz, a választott adózási és új gazdálkodási formákhoz kötött értékhatárok alapján keletkezik. Az értékhatárok a tárgyévet megelőző évi minimálbér alapján kerültek meghatározásra.
a, Az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli, tárgyévet megelőző évi bevételének 15%-a után fizetik meg a társadalombiztosítási járulékot:
‑ a legkisebb őstermelők (az éves minimálbér felét el nem érő bevételig, 2021-ben 966 000,- Ft-ig),
‑ az átalányadózók és tételes költségelszámolást választók közül azok, akiknek a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért, támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, azaz 9 660 000,- Ft-ot (2021-ben maximum: 161 000 × 12 × 5 ×0,15 × 0,185 = 268 065,-Ft/év a járulékfizetési kötelezettség),
b, a minimálbér 92%-ának megfelelő összeg után fizetik meg a társadalombiztosítási járulékot:
‑ az átalányadózók közül azok, akiknek a támogatás nélküli bevétele a minimálbér 5-szöröse és 10-szerese között van (2021-ben ez 9 660 000–19 320 000 Ft közötti összeg),
‑ a tételes költségelszámolást választók, akiknek a támogatás nélküli bevétele meghaladja az előző évi minimálbér ötszörösét,
‑ tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelők, akik más jogcímen nem biztosítottak. Járulékfizetés 2021-ben 01. hóra27 402,- Ft, 2021. 02. hótól: 28 491,- Ft.
Átmeneti rendelkezés, hogy aki 2020. december 31-én kistermelőnek számított, az 2021-ben a 2020. december 31-én hatályos szja. tv. szerint fizetheti a társadalombiztosítási járulékot a tárgyévet megelőző évi bevételének 15%-a után. 2021-ben még nem a megelőző évi éves minimálbér ötszöröse, hanem 8 000 000,- Ft (a 2020-ban érvényes kistermelői értékhatár) a járulékfizetésnél alkalmazandó bevételi értékhatár. Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Ezt külön be kell jelentenie a NAV-nak, a T101-es adatlapon.
A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania, az ’58-as bevalláson.
Szociális hozzájárulási adó fizetése
Biztosított és nem biztosított őstermelő esetén is:
a, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie az őstermelőnek:
‑ ha az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele nem éri el az adóévben az éves minimálbér felét,
‑ ha átalányadózást alkalmaz, és az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét,
b, fizetési kötelezettsége van:
‑ a minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti éves támogatás nélküli bevétel esetén a 9 660 000,- Ft feletti rész 10%-a után,
‑ a tételes költségelszámolást választó termelő éves támogatások nélküli bevételének és az igazolt költségek levonása után fennmaradó összeg után.
Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, és magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni.
Az adófizetésre kötelezett biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie.
Az éves szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetést visszaigényelni.
Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelőnek pedig az adót a személyijövedelemadó-bevallásában, a bevallási határidőig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Általános forgalmi adó
Az áfatörvény alapján adót kell fizetni: a belföldön és ellenérték fejében teljesített termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása, terméknek az Európai Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és importja után.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy minden mezőgazdasági termelő az áfatörvény hatálya alá tartozik. A termelők jogosultak az általános szabályok szerint adózni, és lehetőségük van alanyi adómentességet választani. Abban az esetben, ha mezőgazdasági termelő él választási jogával, akkor az alanyi adómentesség időszakában adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, kizárólag olyan számlát bocsáthat ki, amelyben áthárított adó- és százalékérték nem szerepel. Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 12 000 000,- Ft/év. A gazdálkodók a bevételi korlát figyelembevétele mellett választhatják az alanyi adómentességet. A mentesség megszűnik abban a negyedévben, amikor a bevételi korlátot az addigi göngyölített bevétel meghaladja. A következő negyedévtől már áfabevallási és -fizetési kötelezettsége, illetve visszaigénylési joga van a termelőnek. Az alanyi adómentesség értékhatárába nem számít bele a kapott támogatás összege. A mentesség saját elhatározásból is megszüntethető, de ezt csak a következő évtől teheti meg a termelő. Tárgyév végéig be kell jelentenie az áfakörbe történő átjelentkezést. Ezt akkor célszerű megtenni, ha már előre tudja a termelő, hogy nagyobb összegű beruházást végez, aminek áfatartalma jelentősen meghaladja a bevétele után fizetendő adó mértékét.
Minden mezőgazdasági termelő az áfatörvény hatálya alá tartozik
Az áfatörvény a mezőgazdasági termelőkre különös szabályokat is megállapít, ami mezőgazdasági tevékenységet folytatók különös jogállását, továbbá a kompenzációs felár alkalmazásának lehetőségét határozza meg. Az új gazdálkodási formák esetében nincs változás a korábbiakhoz képest az általános forgalmi adó megállapítása, bevallása, megfizetése és visszaigénylése esetén.
Fontos, hogy az őstermelők családi gazdaságának tagjai az általános forgalmi adó tekintetében ugyanazon adózási módot kötelesek alkalmazni. Az alkalmazandó adózási módot az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be NAV-nak.
Jogforrások:
‑ 2020. évi CXXIII. törvény a családi gazdaságokról,
‑ 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről,
‑ 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról,
‑ 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
‑ 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről.
SZERZŐ: KROPF MÁRIA
