A tavalyi helyzet könnyen megismétlődhet: a járvány miatt elmaradnak a határon túlról várt spárgaszedők. Megint a családnak és munkanélkülieknek kell sokkal rosszabb minőségben és tempóban begyűjteniük a sípokat. Pedig már létezik a pontos és gyors spárgaszedő robot. Azt is elmondjuk, mennyibe kerül.
Munkában a robotkaros spárgaszedő (forrás: Cerescon)
Az első típusok
A különböző betakarítószerkezetek már eddig is sokat segítettek a spárgaszedésben azzal, hogy megemelték, majd újra terítették a bakhátakat védő fóliát, szedőkocsit képeztek a termés begyűjtéséhez és védték a naptól a termést, illetve a dolgozókat. A legnehezebb része a munkának azonban mégiscsak a földet éppen áttörni készülő sípok felfedezése, az ezekért való lehajolás és a pontos vágás.
A holland fejlesztésű, új robottechnológia már a föld alatt érzékeli a spárgasípokat, megjelöli ezek pozícióját, majd egy hengerbe zárt szedőkés beszúr a bakhátba a kijelölt helyen, elvágja és kiemeli a sípot, majd egy szállítószalagra helyezi. Mögötte egy rotor betakarja földdel a lukas bakhátat. Mire a spárga a rakodókhoz ér, már a föld is lepergett róla. Mindeközben a gép egyenletes tempóban, folyamatosan halad előre, egy pillanatra sem lassít. Ha a szüretelőrobot egyszerre csak egy sort visz két szedőkarral, akkor óránként 0,75 hektárral tud végezni. A spárgakombájn hozamtérképet is készít a menet közben rögzített adatokból, így a termelők precíziós gazdálkodási technikákat is alkalmazhatnak a nagyobb termés, illetve a költségcsökkentés jegyében.
Így dolgozik az első Sparterek egyike:
https://www.youtube.com/watch?v=dqeXRkRQIfE&t=6s
A legújabb verziók
Az újabb fejlesztésű Spartereket már nem traktor húzza, hanem önjárók. Hevederes a járószerkezetük, sokat csökkent a zajszintjük (a szabványos 80 dB alá), önállóan gyűjtik ládákba a spárgát, és előválogatást is végeznek. Összesen 240 kilogramm spárga fér el rajtuk. A robotkarok egy picivel hosszabbak lettek, a felhordószalag pedig egy irányba rendezi a sípokat. A szedőplatformon álló gépkezelő csak egy kamerán keresztül látja az autonóm módon közlekedő kombájn elejét, de az egyébként is magától megáll, ha valaminek nekiütközik. Egy másik érintőképernyőn a szedőrobot munkájában végezhet apróbb módosításokat (pl. a gyűjtőládák elhelyezését). A harmadik képernyő opcionális, négy tetszőlegesen elhelyezett kamera képeit jelenítheti meg a betakarítási művelet ellenőrzésére. A robotkarokat már rácsok zárják el a külvilágtól, ezek nyitásakor a gép automatikusan leáll.
Az újgenerációs önjáró Sparter:
Mennyibe kerül?
A Sparterekből a fent bemutatott modelleken kívül számtalan átmeneti verzió létezik, pl. van amelyik önjáró, de egy sor kényelmi funkciót (pl mozgótető) nélkülöz. Idén már hat példánya dolgozik élesben, üzemi körülmények között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy egysoros géppel is 25 ember munkáját lehet kiváltani, és egy kampányon belül a szedési költségek fele megtakarítható. Emellett a begyűjtött sípok mennyisége 20 százalékkal több, ezen belül az első osztályú spárgák mennyisége is 20 százalékkal nő. A gépnek nincs szüksége napfényre az állandó minőségű munka elvégzéséhez, így akár napnyugta után is foglalkoztatható.
A Cerescon az elkövetkező öt évben éves szinten 150 Spartert kíván megépíteni, ezekre várhatóan Németországan és Hollandiában lesz a legnagyobb kereslet, de az olaszok érdeklődésére is számítanak. Időközben háromsorosra bővítenék a gépet. Egy Sparter mintegy 125-127 millió forintnak megfelelő összegbe kerül, annyiba, mint egy modern, automata kormányzású, teljesen felszerelt gabonakombájn. Így nézve nem megfizethetetlen, másfelől a döntően néhányszor tízhektáros magyar spárgások számára elérhetetlenül magas ez az ár. Azokban a gazdaságokban tudják megfizetni, ahol maga a spárga is százhektáros kultúra, illetve egyéb növények is gyarapítják a termelő bevételeit. A spárgaszedő máris megrendelhető, ellentétben az autonóm traktorokkal, amelyeket évek óta csak ígérgetnek a gyártók. A hazai spárgaszedésről tavaly áprilisban forgattunk videót.
