Négy év kutatási eredményei

Írta: MezőHír-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 29.

Végéhez ért a GINOP-2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú, „A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása” című pályázat keretében végrehajtott Pannon Breeding 1 program.

Sikeresen lezárult a 2017-ben konzorciumi formában elindított Pannon Breeding program első négy éve. A program zárásaként mindegyik kutatócsoport zárójelentést készített az elért eredményekről, illetve a program célkitűzéseit indikátorokkal is megfogalmazott teljesítéséről.

E cikk terjedelme nem ad lehetőséget mind a 22 kutatócsoport eredményeinek ismertetésére, így a teljesség igénye nélkül következzen egy szemelvény a négy év alatt elvégzett munkákból.

A két Fitoremediáció kutatócsoport a Talajbiológiai munkacsoporttal karöltve tenyészedényes modell- és szabadföldi kisparcellás kísérletekben vizsgálták a nehézfémmel és egyéb toxikus elemekkel szennyezett talajok kezelésének módjait, mind lágy szárú (szudánifű, cirok, tönkölybúza, olasznád), mind fás szárú növények (turkesztáni szil, fehér fűz, szil) bevonásával. Ezek eredményeképp szüle tett meg egy fitoremediációs technológiai ajánlás. Ezenkívül általánosan megálla pítható, hogy a talajhoz kevert szennyvízüledék növeli az enzimaktivitá sokat, ami azt jelenti, hogy az üledék mikrobiológiailag bontható. Az „enzimaktivitásokat a növények is befolyásolják“, ami utalhat arra, hogy egy esetleges folytatásban a növény-mikroba kapcsolatokra érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni. A szennyvízüledékkel kezelt talajok nedvesség tartalma is általában magasabb volt a kontroll mintákénál, vagyis az üledék a talaj fizikai tulajdonságának javításával is kedvezőbb környezetet biztosít a mikroorganizmusok számára.

A Növényházi tenyészedényes és a Sziktűrő szántóföldi növények nemesítése kutatócsoportok szoros együttműködésben dolgoztak a TM Zrt. munkatársaival közös platform létrehozásán és a nagyüzemi kísérletekről való egyeztetéseken keresztül, melyek célja mezőgazdasági termelésbe vonható kukorica- és egyéb hibridfajták, valamint búza-, árpa- és tritikálefajták előállítása volt, mind hazai, mind exportcélokra.

A Környezeti hasznosság munkacsoport azért került felállításra, mert a felgyorsuló klímaváltozás hatásaira adandó válaszok között szerepelhet a településfásítás, az adott alkalmazási környezetnek leginkább megfelelő taxonok kiválasztása és azok környezeti hasznának ismerete. Ez nem csak az emberi komfortérzet szempontjából nélkülözhetetlen, de a települési környezet sugárzási mérlegében, s ezáltal a klimatizálás energiaigényében is fontos szerepet játszik. A kutatócsoport célkitűzése a legfontosabb lombos dendrotaxonoknál használható értékelési – például az egyes életszakaszokban a lombfelület jellemzésére alkalmas – módszerek kidolgozása volt. Vizsgálták a különböző textúrájú és színű lombozatok albedóját, árnyékhatását, mikroklíma-szabályozó képességét, valamint a levelek gázcseréjét, amely a CO2-megkötés, valamint az O2– és a vízpára-kibocsátás képességére ad információkat.

 

Rézsűgyepesítés-kutatás
Rézsűgyepesítés-kutatás: virágzó mezei (Salvia pratensis) és osztrák zsálya (S. austriaca) bemutató egyedei

 

A Szélsőséges területek fásítása kutatócsoport célkitűzése olyan fafajok kiválasztása (pusztaszil, fehér akác, fehér nyár), genetikai anyaguk felszaporítása és kísérleti törzsgyűjtemények létrehozása volt, amelyek alkalmasak ültetvényes gazdálkodási technológiák kialakítására, és amelyek jelentős toleranciával rendelkeznek a kedvezőtlen (szikes, szárazodó) termőhelyi viszonyokkal szemben, de igényeikben a hazai klímához alkalmazkodtak, emellett nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot a hazánkhoz hasonló ökológiai adottságokkal rendelkező régiókban.

A fafajok egy része egyaránt alkalmas zöldövezeti, rekultivációs fásítási célokra, míg más fafajok energetikai faültetvények létesítésére is, így a mezőgazdaságilag rentábilisan nem hasznosítható területeken jövedelmező dendromassza-termelésre is felhasználhatóak. A megfelelő szaporításmód és az ahhoz alkalmas anyagok kiválasztása, fejlesztése, az anyanövények prekondicionálása is feladat volt, valamint a szaporulat faiskolai értékelése annak érdekében, hogy a faiskolák és a későbbi felhasználók a legjobb alanyokon álló fákat kaphassák.

A Hatóanyag-vizsgálatok kutatócsoport eredményei változóak a szaporítóanyag-előállítás módszerei és szaporítóanyag-bázis jelenleg elért szintjei alapján: az alapszinttől kezdve egészen a nagyüzemi technológiáig.

A terápiás szempontból fontosabb fajokról a jelenleg rögzíthető technológiát és a szintetikus nemesítés tárgyává tehető hatóanyagokat részletesen ismertető monográfiák készültek.

Olyan hatóanyag-forrásnövények in vitro mikroszaporításának kidolgozása is megtörtént, amelyek nem kerültek be a részletesebben vizsgált fajok sorába.

A vizsgálatba vont fajok nagyüzemi termesztésének lehetőségeit kidolgozta a kutatócsoport, a termesztéstechnológiát és a lehetséges fejlesztéseket tekintve.

A Szántóföldi öntözési kutatócsoport a Stressz alapkutatás munkacsoporttal és a Gabonakutatóval szoros kooperációban folytatott kísérletei, mérései és ezek kiértékelései alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy a víz- és energiatakarékos, hatékony öntözéstechnológiát kombinálva új fajták és hibridek alkalmazásával többszörös terméshozamok érhetők el, mind a kalászos, mind a kukorica, illetve a napraforgó és a cirok esetében is. Az öntözés fontosságát alátámasztandó az „öntözési reakció”, mint új fogalom bekerült a szakmai szakzsargonba. A vizsgálatokat mind szántóföldi, mind fólia alatti, tenyészedényes körülmények között is lefolytatták, ezzel pontosítva az egyes stresszelemek, ún. szárazság, talaj sótartalma, tápanyaghiány stb. hatását.

A Rózsakutatások munkacsoport a szaporítóanyag prebázis kialakítása a hazai rózsa-fajtanemesítés és szelekció eredményeinek piacra vitele érdekében Márk Gergely fajtáiból választott ki stressztűrés szempontjából perspektivikusnak ígérkező 50 fajtát, ezek fajtaértékelését és szaporítását végezte el különféle módszerekkel.

Az 50 fajtából végül 4 nemes rózsafajta került kiválasztásra, amelyek a legjobban vizsgáztak a szabadföldi körülmények között, egyúttal díszítőértékükben is megfelelőnek bizonyultak. Fontos tulajdonságaik, hogy a kórokozóknak és kártevőknek ellenállnak, a mostohább környezeti adottságokat is jól viselik, így alkalmasak lehetnek a szikes vagy szárazabb területek vagy az extrém alacsony, illetve magas hőmérsékletű vidékek beültetésére, valamint nagyon fontos szempontként szerepelt, hogy könnyen és jól szaporíthatónak bizonyultak.

 

Kísérleti növények a klímaházban
Kísérleti növények a klímaházban

 

A kiválasztott nemes és alanyfajták a hazai, valamint nemzetközi, akár belső-ázsiai közterületi kiültetések növényei lehetnek, valamint például autópályák menti rézsűtelepítések alapanyagaiként is piacképesek lehetnek. Munkájuk egyben hozzájárult a magyar fajták genetikai anyagának megőrzéséhez, fenntartásához, a fajták megismertetéséhez is, aminek igen nagy a keresleti, piaci jelentősége.

Az Agrárökonómia munkacsoport eredményei alapján a TM Zrt. és a LAC Holding három termékvonalat: a Gabonakutató Intézet által fejlesztett kukoricát, a TM Zrt. Rózsakutatások munkacsoportja által nemesített rózsafajtákat, illetve a pusztaszilt választotta ki, amelyek alkalmasak lehetnek a következő években a projektben vállalt árbevétel teljesítésére. A konzorciumi szereplők egyértelmű szándékukat fejezték ki a megkezdett vizsgálatok és témák folytatására, illetve – amennyiben erre további lehetőség és anyagi forrás nyílik – újabb, hasonló pályázatokban való részvételükre vonatkozóan.

 

Négy év kutatási eredményei : (legyen benne a főkulcsszó és lehetőleg a mezőgazdaság, max. 59 karakter)

 

 

SZERZŐ: VASS EDIT • SOE ERTI KÖRNYEZETI HASZNOSSÁG MUNKACSOPORT KUTATÓJA