A gyomok „soha nem látott” veszélyt jelentenek az élelmezésbiztonságra, mivel a kultúrnövények ma már sebezhetőbbek, mint a herbicidek megjelenése előtt voltak – derül ki a világ leghosszabb tartamkísérletéből, amit a farminguk.com idéz. Hiába nőtt a búza potenciális hozama, ezt el is veszítettük a konkurens növények miatt.
Mindig egy lépéssel előttünk (forrás: Horizont Média)
A gyomok sikeresebbek
Az angol Rothamsted kutatóintézet a világ leghosszabb tartamkísérletét végezte el búzával Hertfordshire-ben. A Broadbalk őszibúza-kísérlet 1843-ban indult eredetileg azzal a céllal, hogy a szervetlen műtrágyák hatását összevessék a természetes szerves trágyáéval. Az 1960-as évek közepe óta egyes parcellákon herbicideket is alkalmaztak, míg másokon következetesen elhagyták ezeket. Az időközben keletkező rengeteg adat alapján egy friss tanulmány arra a következtetésre jut, hogy azokon a parcellákon, ahol soha nem használtak gyomirtókat, a konkurens fajok okozta terméskiesés mértéke az 1960-as évek óta folyamatosan nő. Az első tíz évében a várható hozam kevesebb mint egyharmadát veszítették el a gyomok miatt, míg 2005-2014 között már több mint a felét. A konkurens növények ma nagyobb veszélyt jelentenek, mint a herbicidek megjelenése előtti időkben.
A kutatók szerint ez egyrészt annak köszönhető, hogy a gyomok könnyebben birkóznak meg a globális éghajlatváltozással. 1969 és 2014 között a Broadbalk kísérlet területén folyamatosan emelkedett az átlagos léghőmérséklet. A vegetációs időszakban ma körülbelül 2 fokkal mutatnak többet a hőmérők, mint a kísérlet elején. A gyomok a melegedésre gyorsabb növekedéssel reagáltak, mint a kultúrnövény. Egy másik, a búzák versenyesélyeit rontó körülmény, hogy a nemesítés a rövidebb szalmájú fajták felé tolódott el, amelyeket a gyomok egyre könnyebben nőnek túl. Azonkívül a gyomok remekül reagáltak a műtrágyázásra. A herbicidmenetes parcellákon a magasabb műtrágyaadagok arányosan növelték a gyomosodást is. Ha viszont az intenzív technológia együtt járt a gyomirtással, akkor növekedtek a búzahozamok – feltéve, hogy hatott a herbicid.
Megteremtettük a szupergyomokat
Összesen 41 gyomfajt regisztráltak a parcellákon, a gazdálkodók fő ellensége, a parlagi ecsetpázsit mindig is jelen volt a térségben, főként a gazdagon műtrágyázott parcellákon. A faj mára közismerten sok vegyszerellenálló biotípussal rendelkezik. A kísérletek alapján a rezisztens növények térnyerésével párhuzamosan egyre inkább csak a gyomok profitálnak az intenzív technológiákból, míg a búza egyre védtelenebbé válik. A permetezett területeken ma már ez az, ami a leginkább veszélyezteti az 1960-as évek óta elért hozamnövekedési eredményeket. Amennyivel többet terem ma a búza, annyival többet el is veszítünk belőle a konkurens növények miatt.
Mivel a permetezés önmagában már nem segít, a modern növényfajták magas hozampotenciálját integrált növényvédelmi megoldásokkal kell megvédeni – jutnak a következtetésre a kutatók: „Eredményeink rávilágítanak a gyomirtási stratégiák diverzifikálásának szükségességére. A mechanikai gyomirtás, az ugaroltatás és a változatos, a gyomirtást hatékonyabba tevő vetésforgók alkalmazása nélkül ma már nincs esélyünk a gyomokkal szemben.”
Lásd cikkünket: A sikeres gyomszabályozás 10 parancsolata
