Vajon továbbra sem tekinthető túl drágának a hazai termőföld, még mindig érdemes befektetési lehetőségként lecsapni az eladóvá vált földdarabokra?
Belátható, hogy sem a járvány, sem a gazdasági visszaesés veszélye nem módosít a föld árán. Ezért a 2008-2010 évi recessziós időszak tanulságait vette inkább figyelembe Fazekas Péter, mikor a földértékesítést elemezte a Magyar Takarék blogon megjelent írásában.
Befektetésként olyan makrogazdasági tényezőket érdemes figyelembe venni földvásárláskor, mint a termőföld révén elérhető jövedelem, a banki finanszírozási lehetőségek (és persze a banki kockázati étvágy és a bankrendszer likviditása is idetartozik), de döntésünket befolyásolhatja a mezőgazdaság általános helyzete vagy a válságokkal szembeni ellenálóképessége is. Célszerű 15-20 éves idősorokat is megvizsgálni, amiből következtethetünk
– szántó átlagár / 1 hektár földön elérhető átlagos jövedelemre,
– szántó átlagár / termelési tényezők jövedelmére és
– szántó átlagár / nettó vállalkozói jövedelemre.
Mennyit fizessek a szomszéd földjéért? (Foto: Kohout Zoltán)
Hány évnyi megtermelt eredményt kérnek el egy földterületért?
Ha megvizsgáljuk, hogy átlagosan hány évnyi megtermelt eredményt kértek el az adott évben a termőföldpiacon egy hektár szántóterületért, látjuk, hogy az uniós csatlakozás előtti években a ténylegesen megtermelt eredmény még sokkal alacsonyabb volt, azonban a földpiac már kezdte beárazni a csatlakozás várható kedvező hatásait. 2004-2008 között a földárak is kúsztak felfelé, de a kapott támogatás és így a realizált eredmény még nagyobb mértékben nőtt, jórészt ennek tulajdonítható a vizsgált arányszám csökkenése. A 2008-2010 közötti pénzügyi válság és az azt követő recesszió időszakában egyetlen évben volt csökkenés tapasztalható a termőföld árában, mégpedig 2010-ben (-5%), ettől eltekintve a termőföld ára a recessziós időszakban is viszonylag stabilan viselkedett. Az viszont megállapítható, hogy a föld ára sokáig nem követte le az elérhető jövedelem növekedését.
Mennyi évnyi eredményt fizetünk a leendő földünkért (Forrás: Takarékbank Agrárcentrum számítása alapján)
Ha ezt párhuzamba állítjuk a 10 éves állampapírhozam adott évi átlagával, látható hogy a vizsgált mutatószám 2012-től tapasztalt emelkedése egybeesik az elvárt hozamszint mérséklődésével, visszatükrözve a közgazdasági alapösszefüggéseket.
Az állampapírhozam alakulása (Forrás: MNB)
Az elemzés a következő következtetéseket vonta le:
- az árakat a diszkontráta jelentősen befolyásolja, tehát a jelenlegi földárakat támogatja, hogy jelentősebb kamatemelés előjelei sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem láthatóak,
- a banki finanszírozási lehetőségek is támogatják a földpiaci árak további lassú emelkedését,
- önmagában egy gazdasági visszaeséstől nem várható a mezőgazdasági jövedelmek érezhető (a földárakra is kiható) romlása,
- a mezőgazdasági jövedelmek tekintetében ugyanakkor a támogatási rendszer átszabása és a támogatási főösszegek csökkenése 2022-től rontani fogja az összképet,
- a támogatások nélkül számított eredmény az elmúlt években már érezhető növekedésnek indult, melyet a terjedő precíziós gazdálkodás és szemlélet, valamint a VP program során megvalósult beruházások pozitív, hatékonyságot javító hatásai tovább erősíthetnek – középtávon a két tényező hatása semleges lehet (stagnáló mezőgazdasági összjövedelem),
- a termőföld ára a historikus tapasztalatok alapján lefelé rugalmatlan, vagyis még recessziós környezetben is legfeljebb stagnál, esetleg minimális mértékben csökken.
Tehát a földárak elmozdulására gazdasági ok nincs a láthatáron, azt egyedül a hozamszintek, a kamatok emelkedése jelenthetne, de ennek sincs most látható előjele. A termőföldárak első félévi alakulásáról itt, a tavalyi tendenciákról pedig itt írtunk.
(Forrás: Magyar Takarék blog – Fazekas Péter: Pénzügyi tippek)