A koronavírus-járvány hatására gyökeresen átalakult a világ nagyobb vállalatvezetőinek legfontosabb kockázati rangsora: első helyre ugrott a munkaerő megtartásával, megszerzésével kapcsolatos kockázat – derül ki a KPMG februári, majd nyáron újra megismételt adatgyűjtéséből.
Csökkenő bevétel mellett is fontos az ember
Az 1300 cégvezető megkérdezésével készített felmérésből kiderült: a járvány kitörésekor szembesült mindenki azzal, hogy nem tudja megoldani a megfelelő végzettségű és számú munkaerő rendelkezésre állását egy adott időben. A globális felmérést a KPMG minden évben elkészíti, 2020-ban rendhagyó módon megismételte az év eleji adatfelvételt – írja azuzlet.hu. Míg az év elején még a 12. helyre rangsorolták a cégvezetők a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez a nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is. A munkaerő érzékelhetően felértékelődött, személyes problémává vált a vezetők számára a távmunka bevezetése és a személyes jelenlét hiánya miatt. Ugyanakkor 2020 elején még minden második, nyár végére viszont már csak minden harmadik cégvezető bízott vállalata árbevételének 2,5 százalékot meghaladó éves növekedésében a következő három évre. Egy tartósan csökkenő árbevétel mellett pedig a cégnek mérlegelnie kell, hogy megtartja-e a költségtömegét (benne a bérköltséget), vagy a szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja.
Nem kell annyit utazni, kiállítani
A digitális átalakulásnak ugyanakkor erős humán aspektusa van, a munkavégzés gyors megváltozása gyors átképzést igényelt. Év elejéhez képest tovább erősödtek bizonyos trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Kedvező fejlemény, hogy a vállalatok átfogó és nem szigetszerű informatikai fejlesztéseket valósítanak meg. Érdekes az is, hogy a vírus miatti mozgási korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait is észlelték a cégvezetők. Majd kétharmaduk megőrizne olyan intézkedésekkel, mint a kevesebb üzleti utazás, a rugalmasabb munkavégzés és a lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása.
A gyümölcstermelés munkaerőgondjairól legutóbb itt írtunk.
