Az Európai Unióban két olyan kockázati mutatót dolgoztak ki, amelyek az eladott növényvédő szerek veszélyességéről informálnak. Az első a forgalmazott mennyiséget súlyozza a kockázat mértékével, míg a második a kiadott szükséghelyzeti engedélyek számát figyeli az adott veszélyességi kategóriában.
Emelkedik a szelíd permetszerek aránya
Az első harmonizált kockázati mutatót aszerint számítják, hogy a forgalomba hozott növényvédőszer-mennyiségben az egyes hatóanyagok mennyire veszélyesek. A mutatót úgy számítják, hogy a forgalomba hozott hatóanyagok éves mennyiségét megszorozzák a csoportra vonatkozó veszélyességi súllyal. Például a növényorvoslásban alkalmazott mikroorganizmusok jellemzően kis kockázatúnak minősülnek, a skála másik végén pedig a nem jóváhagyott hatóanyagok szerepelnek.
Az első harmonizált kockázati mutató alakulását a 2011–2013 közötti három év átlagához viszonyítják, magyarországi alukálását a 2011-2018 közötti időszakban az alábbi grafikon szemlélteti:
A javulás a részletes elemzés szerint a kis kockázatú készítmények nagyobb arányú felhasználásának köszönhető.
Sokszor nyúltunk a szükséghelyzeti engedélyhez
A második harmonizált kockázati mutató (HRI 2) számítása ugyanazokon a hatóanyag-kategóriákon és veszélyességi súlyokon alapszik, mint az elsőé, de itt a tagállami szinten kiadott szükséghelyzeti engedélyek számára fókuszálnak. Úgy kell kiszámítani, hogy a növényvédő szerre kiadott szükséghelyzeti engedélyek számát megszorozzák a hatóanyagcsoportra vonatkozó veszélyességi súllyal. Alapértékként itt is a 2011–2013 közötti három év átlaga szolgál.
A második harmonizált kockázati mutató alakulását a 2011-2018 közötti időszakban az alábbi grafikon szemlélteti. 2016-ban különösen engedékenynek mutatkozott a Nébih a szükséghelyzeti engedélyek kiadásában: csaknem megduplázta a kiadott engedélyek számát. Ezt a gyakorlatot az EU-ban egyre többet kritizálják, és úgy tűnik, kissé fegyelmezettebbé is vált az ország a szükséghelyzet megítélésében – pedig a növényvédelmi helyzet csöppet sem lett könnyebb 2016 óta. A kiadott engedélyek száma – súlyozva a permetszer veszélyességi fokával – nagyjából 10 éve stagnál. (Lengyel kollégáink hasonló cipőben járnak, idén 250 ezer hektáron engedélyezték a repcevetőmag csávázását Cruiserrel.) Ha az idei év rovarinváziójára gondolunk, nem sok remény van a helyzet javulására. Amikor nincs hatékony engedélyezett készítmény a kártevők ellen, szükséghelyzeti engedélyekre kell költeni, ha nemcsak vetni, de aratni is akarunk.
