A szántóföldi növénytermesztésben száz-százötvenezer forint többletbevételt kell hektáronként elérniük a gazdáknak ahhoz, hogy versenyben tudjanak maradni az európai piacon, ha a mostani uniós támogatás lecsökken, vagy megszűnik. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Mezőhírnek adott exkluzív interjújában vázolta a gazdákra váró feladatokat.
KAP, vagy nem kap?
Hogyan látja, milyen változásokra kell felkészülniük a magyar gazdáknak az uniós támogatások terén?
– Az Európai Unió közös agrárpolitikájáról (KAP) mi két éve sejtjük, hogy nem lesz meg időben. Ki is mondtuk elnökségi szinten, hogy egy évet halasztva, csak 2023-tól lenne célszerű, ha életbe lépnének az új szabályozások, de addig is menjenek a mostani agrártámogatások. Az EU-ban tavaly választások voltak, jött a koronavírus, tehát nagyon nagy a fejetlenség, és más tényezők foglalják le most az EU-nak a vezetőit, ennek következtében úgy látjuk, sokkal szerencsésebb lenne, hogyha az új KAP bevezetését halasztanánk.
A gazdáknak mikorra kell felkészülniük, hogy nem kapnak ekkora, vagy semmilyen támogatást az Uniótól?
– Ez folyamatos felkészülést igényel. A sajtóban is megjelent, hogy egy 100-150 ezer forintos árbevételhiány van a szántóföldi növénytermesztésben Magyarországon. Rengeteg mutatót össze lehet hasonlítani a nyugat-európai termelőtársaink és magunk között, de ez a legszembetűnőbb és legegyszerűbb. A versenytársakkal szembeni 300-500 eurós árbevétel hiányát minél hamarabb le kell küzdenünk ahhoz, hogy a termelői versenyben ugyanolyan feltételekkel tudjunk indulni, mint ők.
Milyen új innovációkra gondol ennek érdekében, a sokat emlegetett új hibridfajtákra, a precíziós gazdálkodásra, az öntözésre, vagy mindháromra együttesen?
– Az árbevétel növelése arról szól, hogy meg kell tudni emelni a termésátlagokat. Az elfogadhatatlan, hogy csak 5 tonna körüli kalászosokat tudunk termelni – természetesen ez a nagyon aszályos év kivétel –, de amikor optimálisabb az év, ennek jelentősen emelkednie kell. Amikor pályakezdő voltam, 1,8-2 tonnás napraforgótermés már nagyon jónak számított, most pedig már a duplájáról beszélhetünk. Hogyha 18-20 év alatt ilyen jelentősen tudott a napraforgó termésmennyisége növekedni, akkor el kell érni, hogy a többi szántóföldi növénynél is hasonlóan növekedjen a termésvolumen. Emellett természetesen a költségoldallal sem szabad elszaladni, mert ha rengeteget költünk a termés növelésére, nem biztos, hogy a hozadéka is meglesz. A másik, amiről ön is beszélt, az öntözés bővítése. Erre három szakaszra bontott terv készült. Az elsőn már túl vagyunk: a meglévő (80-120 ezer hektáros) öntözőkapacitást használják ki a termelők, mert a legjobb válasz a klímaváltozásra az, ha van öntözőrendszerünk, és kevés csapadék esetén pótolni tudjuk azt. A következő lépcsőben a kapacitás bővítésében a 300 ezer ha-ig el kell jutni. Erre nagyon komoly anyagi támogatást adott a minisztérium, 170 milliárd forintot 10 évre elosztva azért, hogy az alap infrastruktúrák megépülhessenek, és ki lehessen alakítani a 300 ezer ha-os öntözhető területet. Ez egy alap lesz ahhoz, hogy hosszú távú, 20-30 évre szóló fejlesztésben tudjunk gondolkodni. Végül, hogy 800 ezer-1 millió hektárt tudjunk majd öntözni Magyarországon.
