Egyre csak azt hallani, hogy kevés a csapadék, nincs víz a talajban, változik a klíma! Ez így is van, mégis nagyon sok kérdést fel kell tennünk. A mezőgazdaságban az egyik legfontosabb: mit és hogyan kell tennünk azért, hogy amikor jön a csapadék, minél több nedvességet a talajba tudjunk betárolni!
Erre automatikusan jön a válasz: no-till – direktvetés. Hány no-till termelő van az országban, akitől hosszú távú tapasztalatot tudunk szerezni? Ennek tudatában azt látni, hogy lassan milliós tábora van a no-till szakértőknek! A talajjal kellene egyre többet foglalkozni, mert a no-till egyelőre egy álom, és ebből is a talaj szerkezete, ami érdekes.
A minap is megjelentek olyan videók, ahol akkora mennyiségű csapadék hullott, hogy az éppen szüret előtt álló paradicsomot majdnem elfedte. Az egyszerre lezúduló monszunszerű mennyiségekre nehezen lehet felkészülni. Ám a kisebb mennyiségeket is el tudnánk tárolni a talajban, ami már lehetséges és fontos is lenne.
A talajszerkezet a vízmegőrzés kulcsa
Amikor a talajt intenzíven felbolygatjuk, és nagyon megnöveljük a térfogatát, ez ugyanúgy vissza fog ülepedni. A légüres terekbe beviszi a port a víz, és ugyanolyan lesz, mint előtte. A le-, illetve összetömörödött talajon a víz nagy része elfolyik!
A porózus talaj, továbbá ahol nagyon sok gyökér van a földben, magába tudja majd szívni a vizet. Minél nagyobb a humusztartalom, annál jobb. Ezért kellene a szalmát helyben hagyni, nem elégetni.
A direktvetéshez vezető út
A minimálisan vagy éppen egyáltalán nem mozgatott felszín igényli a speciális vetőgépeket. Ez még mindig nem no-till technológia, mert az intenzív talajművelésről eljutni oda, hogy több éven keresztül nincs talajművelés és a termések is stabilak – vagy a gazdaság eredménye nem esik drasztikusan vissza – mindez több év céltudatos munkája!
A direktvető gép nagy segítség ahhoz, hogy akár azonnal, egy-két évnyi talajművelés-elhagyás után is minőségben biztonságosan el tudjuk vetni az apró magokat. A direktvetésnél meg kell különböztetni az őszi kalászosok (más aprómagok), illetve a tavaszi kapások vetését.
Az őszi vetésre a Horsch kétféle technikát tud biztosítani a termelők részére: tárcsás, illetve kapás-csoroszlyás vetéstechnika. Mindegyiknek megvan a létjogosultsága. A felhasználó tudja a legjobban eldönteni, milyen körülmények között használják majd a vetőgépet.
A tárcsás Avatar a legkedveltebb Horsch no-till vetőgép Magyarországon. Ennek több oka is van: hagyományosan a tárcsa nem kérdez vissza, átmegy mindenen, flexibilisebb, kevésbé tömődik el. Az Avatarral mulcsos technológiában is tökéletes tud lenni a vetés! És Magyarországon majdnem mindenki mulcsos vagy minimális talajművelési technológiát is űz, aki no-tillezni szeretne.
Az Avatart a 3–18 m-es munkaszélességben gyártják. Létezik kétgerendelyes 16,7 cm sortávú, illetve egygerendelyes, ahol 25 (20) cm a sortáv.
Az egygerendelyes sok szempontból biztonságosabb, vetésnél nincs hairpinning hatás, (szalma a vetőbarázdában) és a nagy mennyiségű szármaradvány számára is a sorok között elegendő hely áll rendelkezésre.
A szármaradvány kezelése kulcskérdés
A no-till azt jelenti, hogy a felszínen hagyjuk a szármaradványt. Ezzel addig nincs gond, amíg nem találkozunk nagyobb mennyiséggel (pl. kukoricaszár). Ekkor azonban kell valamit kezdeni ezzel a nagyobb tömeggel, hogy a vetőmag tökéletes beágyazással kerüljön a talajba. A szármaradvány, ha nem figyelünk oda, gyorsan bekerülhet a vetőbarázdába, és ha erre kerül a vetőmag, akkor nehézkesen kel ki. A hairpinning elkerülésére két lehetőség van: a vetőtárcsa átvágja vagy eltakarítjuk a csoroszlya elől a szalmát. No-till és száraz körülmények között a tárcsa át tudja vágni. Ám amikor megműveltük a talajt, vagy nedves a felszín és nincs ellenállása a talajnak, a vetőcsoroszlya be tudja nyomni a szalmát a vetőbarázdába – ez nem jó!
Addig, míg korábban a mulcsos technológiában több esetben volt lehetőség a beavatkozásra a vetés minőségének tökéletesítésére, addig a direktvetésnél csak egy esélyünk van, és ezt tökéletesen kell végrehajtani. Itt „régésznek kell lenni”. Az Avatar csoroszlyájával igen pontos mélységtartást érünk el a mulcsos technológiában is. Az érdekessége a csoroszlyának, olyan dőlésszögekkel rendelkezik, hogy nemcsak a no-tillben tud vetni, hanem a megművelt talajokon is.
Az őszi kukorica utáni vetésnél jön a dilemma: ott a nagy mennyiségű szár, mit csináljunk? Direktvetés; vagy kapjon legalább egy sekély tárcsát, és abba vessünk. Addig nincs nagy baj, amíg száraz a talaj. Amikor viszont nedves lesz, egy sekély tárcsás művelés kb. 10 cm mélyen művelési talpat is képezhet, és ez még rosszabb, mint egy 25–30 cm mélyen levő eketalp.
Ezen felül ebben az esetben nagyon oda kell figyelni a sávtisztításra is, ugyanis a kemény talp már hiányzik, ami ellen tudna tartani a vetőtárcsának, hogy átvágja a szármaradványt. Ide kell a sávtisztító! Az Avatar sávtisztító mélységtartóval is el van látva, így még precízebb ennek is a beállítási lehetősége.
Az Avatar egy olyan új típusú vetőgép, amelyiknek a csoroszlyájával akár direkt-, akár mulcsvetésben is kiemelkedő a mélységtartás.
Továbbra is az a véleményem, hogy a hazai mezőgazdaság a közeljövőben óriási változáson fog keresztülmenni. Jó lenne, ha minden termelő minden évben minél több őshonos csemetét tudna ültetni területei köré! (x)
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN +36-30/743-0302
MezőHír Tudástár: Direktvetés (no-till) – A direktvetés (no-till) olyan talajkímélő termesztéstechnológia, amely a talaj bolygatása nélkül, a felszínen hagyott szármaradványok közé helyezi a vetőmagot. Célja a talajszerkezet és a nedvesség megőrzése, az erózió csökkentése, valamint a termésbiztonság javítása, amelyhez megfelelő szármaradvány-kezelés és speciális vetőgépek alkalmazása szükséges.