Bár a május közepén érkezett országos esők némileg enyhítették a szárazságot, a tavaszi időszak első fele szinte teljesen csapadékmentes volt. A rendkívüli aszályhelyzet rányomja a bélyegét az idei európai termésvárakozásokra: az előrejelzések szerint az Európai Unióban a búza termése 8 százalékkal (128,7 millió tonnára), az árpáé pedig 9 százalékkal (52,3 millió tonnára) csökkenhet az előző évhez képest.
(Fotó: Shutterstock.com)
A májusi eső már csak tűzoltás volt
„A májusi eső mindenképpen aranyat ér, de az idei évben ez a csapadék inkább életmentő utolsó szalmaszálnak tekinthető. A probléma az, hogy a csapadék eloszlása nem egységes. Miközben a nyugati országrészben némileg javult a helyzet, a keleti régiókban egy méteres talajrétegből továbbra is drasztikus mennyiségű, 50-90 milliméter csapadék hiányzik. Ez a szárazság nem egyedi eset: 2022 óta szinte évről évre ezzel a kihívással szembesülünk, így fel kell készülnünk arra, hogy ez a helyzet tartósan velünk marad” – mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
A kukorica is visszaszorulhat
„A piaci reakciókban is látszik a változás: Európa-szerte – így Magyarországon is – racionális döntésként nagyjából 8 százalékkal csökkent a kukorica várt vetésterülete, mivel ez a kultúra kimondottan rosszul reagál a nyári hősokkokra és a csapadékhiányra. A gazdáknak el kell fogadniuk, hogy a klímaváltozás miatt a kockázatkezelés, a tudatos szerkezetváltás és az aszálytűrő kultúrák alkalmazása már nem a jövő, hanem a jelen kötelező feladata a talpon maradáshoz. Ez az alkalmazkodás több túlélési stratégiánál: a valódi fenntarthatóság az, ha a termelési rendszereink nem csupán a környezetet kímélik, de képesek rugalmasan ellenállni a klímahatásoknak is. Az agrárium jövője és a termőföldek megóvása elképzelhetetlen a tudatos és fenntartható alkalmazkodási lépések nélkül” – tette hozzá a szakember.
MezőHír Tudástár: szerkezetváltás – A szerkezetváltás a mezőgazdaságban a termesztett növények arányának és a termelési rendszernek a megváltoztatását jelenti a környezeti és piaci kihívásokhoz való alkalmazkodás érdekében. A klímaváltozás hatására egyre gyakoribb aszályok miatt sok gazdaság mérlegeli a vízigényesebb kultúrák visszaszorítását és az aszálytűrőbb növények előtérbe helyezését. A sikeres alkalmazkodás nemcsak a termésbiztonságot javíthatja, hanem a gazdaság hosszú távú versenyképességét is erősítheti.
