Harmadik terepi programunkat tartottuk meg április utolsó napján a Csongrád-Csanád megyei növényorvos kollégák körében. Ahogyan eddig is, a csapathoz most is csatlakoztak a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának hallgatói – természetesen szaktanári kísérettel. A napos és szeles időjárás ragyogó fényviszonyokat teremtett a növények vizsgálatához, a vendéglátó Szeredi Kft. jóvoltából pedig durumbúzát, napraforgót, kukoricát, lucernát, őszi takarmányborsót szemléztünk, illetve a regeneratív talajerő-gazdálkodásba is betekintést nyertünk.
A durumbúzában nem ritkán 4-5 jól fejlett oldalágat is megszámoltunk, a kalászokon pedig 15-20 között volt a kalászkák száma. Az aszályos körülmények ellenére, illetve a bokrosodás és a kalász differenciálódás (a 2-3-4. terméselem kialakulásának) idején még megfelelő környezeti feltételeknek hála, Kiszombor határában a termés(potenciál) becslés még megnyugtató számokat adott. A következő kritikus szakasz az intenzív szemtelítődés 200-300 °Cd (foknap) időszaka lesz, amikor az utolsó terméselem, az ezerszemtömeg és a minőség véglegesedik. A virágzást követően tehát fontos feladat a zászlóslevél és a kalász védelme, megfelelő egészségi állapotának és működőképességének biztosítása. Ezek a növényvédelem és a növénykondicionálás feladatai.
A napraforgó táblára átérve azt láttuk, hogy szépen kisorolt az állomány, a fejlettebb egyedek pedig már az első levélpáros állapotot is elérték. A forráskorlátozott növény élettanával kapcsolatban elhangzott, hogy 4-5 levélpáros fejlettségig a gyökérzet a fő elnyelő. Ennek fejlődése a vetéssel egymenetben kijuttatott magtrágyával, starter trágyával vagy célzott élettani kezeléssel támogatható. Az önárnyékolás elkerülése miatt az 5-6. levél már nem átellenesen jelenik meg. Ettől a pozíciótól a napraforgó 3/8-os levélállással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy spirális alakban jelennek meg az új levelek, és három kört tesznek meg a szár körül, mire a nyolcadik levél (sorrendben a 12.) ugyanabba a pozícióba kerül, mint az első (sorrendben az 5.).
Egy szomszédos területről hozott kukorica növényeken a gyökérváltás és a morfológiai dimorfizmus példáit sikerült bemutatni. A másodlagos gyökerek fejlődése már az egyleveles növényeken is jól látható. A magokban még van szikanyag, amit a növény 3-4 leveles koráig használ majd el teljesen – mire a másodlagos gyökerek és a levelek fotoszintézise már biztosítják az önellátást.
A szomszédos borsótáblában már virágzó állományt találtunk, amelynek fenológiai állapota ennek megfelelően BBCH61-62 volt. A virágot felvágva tanulmányoztuk a bibe magházából kialakuló hüvelykezdeményt, amiben megtaláltuk a frissen kötött magokat. A borsó virágszerkezetére jellemző, hogy a főhajtás alakul át elsődleges virágzati tengellyé. A virágdifferenciálódás „fölötti” levelek hónaljában másodlagos virágtengely jelenik meg, rajta két virággal. A hüvelyek magszáma genetika függő, jellemzően 7-9 darab. A végső termést a kialakuló magok száma határozza meg, ami elsősorban a kötött hüvelyek számától, kisebb mértékben a hüvelyenkénti magok számától függ. A borsó termése szempontjából a következő kritikus időszak a végleges hüvelyhossz elérése, amikor megkezdődik a szemtelítődés.
A vizsgált növények fejlettségi állapota a következő volt:
- durumbúza BBCH35-37
- kukorica BBCH11
- napraforgó BBCH10
- borsó BBCH62
(Fotó: Szabó István)
Ismétlésként: Mi is az a Fenológiai FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológiai FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával. Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológiai FIGYELŐT
Szerző és fotók: Szabó István
MezőHír Tudástár: fenológiai döntéstámogatás – a termesztett növények fejlettségi állapotának terepi megfigyelésére épülő módszer, amely a BBCH-stádiumok, a terméselemek, a levél- és gyökérfejlődés, valamint a virágzás és szemtelítődés alapján segíti a növényvédelem, növénykondicionálás és tápanyag-utánpótlás pontos időzítését.
